Új hozzászólás Aktív témák

  • Reggie0

    félisten

    válasz erer1000 #27 üzenetére

    jo, lusta voltam kijavitani a vegen :D

    (#28) koko52: Oriasi tevedes. A prefixumokat szabvanyok definialjak. Az informatikaban hasznalt kilo es mega defacto 1024 alapu es annak szokas hasznalni, amugy alapvetoen a JEDEC 100B.01 szabvany definialja(ta). Ez a tarsasag a memoriakkal kapcsolatosan vegzi a munkajat, ezekre az eszkozokre vonatkozik a szabvanyuk is, csak az informatikaban lazan kiterjesztve de facto mindenre hasznaltak eddig, aztan bejottek a nagy HDD-k amik felfordulast okoztak, es erre valaszul jelent meg az IEC szabvany.
    Egyeb esetben az SI, elektronikaban/informatikaban pedig az IEC definialja a prefixumok jelenteset. SI definialja altalanosan a kilo, mega, giga, stb. prefixumokat 1000-res valtas alapon. Az informatikaban hasznalt 1024-es alapu valtast az IEC 60027-2 szabvany definialja, de az mar nem kilo, mega, stb., hanem kibi, megi, gibi,stb. -nek nevezik oket, hogy meg tudjuk kulonboztetni. Tehat 1 kibibajt az 1024 bajt es 8192 bit. 1 kilobajt pedig 1000 bajt es 8000 bit.

    A tavkozlesben hasznalt fogalmak szorosan a fizikahoz es elektronikahoz kapcsolodnak, ahol az SI mertekegysegeket hasznalja mindenki. Tehat, ha egy interfesz/kozeg fizikai retegenek a savszelessegerol van szo, azokat 1000-res valtoszammal kell ertelmezni. Ennek szorosan koze van ahhoz, hogy a frekvenciat, illetve orajelet 1024 alapon igazi kinsznevedes lenne szamolni is es eloallitani is. 480 Mibibit/s-hez eleg erdekes lenne egy 503316480 Hz-re allitott oszcillatort hasznalni. De mar a regi alaplapok eseten is az FSB 133MHz is 133MHz esetleg 133.3MHz vagy 133.33MHz volt de 400/3 MHz sosem, mert szivas eloallitani.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák