Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Allien #20 üzenetére

    1. Nem biztos hogy Hytas. Ott a szűk keresztmetszetet az okozza hogy gyengus a DLAM-ok uplinkje, jellemzően 2Mbps/8 user. Ez max időszakosan okoz visszaesést ha túl sokan töltenek 1xre és nem férnek el. Sokkal inkább bejátszhat az hogy túl messze lakik a központtól így aztán elérte a vonalán realizálható maximumot. Ez az állapot már statikus, mivel a vonalhossz az egy fix tényező. [link]

    5. a Tícom a vezetékes piaci tortából 78%-ot, az Invitel 12-őt, a Hungarotel 5-öt, az Emitel, Monortel 2.5-2.5%-ot hasít ki. A kábelfektetés és saját infrastruktúra kialakítása a versenyhez alapvető de az nem igaz hogy ez bagatel összeg. Legalábbis szerintem a sok-sok százmilliárdos beruházás nem sorolható a bagatel összeg kategóriába, márpedig ha valaki országos méretben akar piacra lépni annak ennyibe fájna a megjelenés.

    A kinti Tí üzletág nem veszteséges, sőt évek óta folyamatosan növekvő nyereséget produkál. Ezzel szember a fatáv nyeresége ezzel párhuzamosan évek óta csökkenő tendenciát fut be. A magyar nyerség a DT nyereségének úgy 7-8%-a, szóval csak ebből nem lehet a német piacon lezajló folyamatokat fedezni. A magyar édekeltség csak egy csepp a DT tengerében.

    Pl. ha teljes fatáv nyereséget(ami tartalmazza az összes üzletágból, vezetékesből, mobilból,kábeltv-ből,üzleti vonalat, broadband) befolyó nyereséget, csak egyetlen német üzletág a Tíonlány kompenzálására fordítanád, az úgy előfizetőnként havi 2 eurora lenne elég. Ezzel szemben a Tíonlány havidíjai tavaly nyár és ősz folyamán csomagonként 20-40 euroval csökkentek. Szóval csak ehhez 10-20x Mo.-nyi ''sarcra''-ra lenne szükség. És ez csak egyetlen és a legkisebb üzletág, a vezetékes és mobil ami sokkal nagyobb volumenő szintén működőképes pedig akkor arra már nem is költöttél a magyar fatáv profitjából.

    Szóval itt hatalmas méretbeli differenciák vannak, aki azt hiszi a magyar piac képes fönntartani és eltartani az egész német piacot az igen nagy tévedésben él.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Allien #30 üzenetére

    Mondok egy másik példát az arányokra. DT tavaly ősszel bejelentett egy infrastruktúra fejlesztési projectet. 3 millió előfizetőt akarnak majd elérni a nagyobb városokra koncentrálva - mert ott alacsonyabbak a beruházási költségek és nagy népsűrűség miatt jobb a megtérülési mutató -akarnak kiépíteni FTTC+VDSL2 infrastruktúrát. Ez magyarul azt jelenti hogy az előfizetőkhöz elég közel kerül kiépítésre egy optikai végpont egy fémszekrénybe úgy az előfizetőktől pár száz méterre én onnan tovább a meglévő telefonos réz infrastruktúrán menne a csatlakozás VDSL2 DSLAM és modem párosokkal. Ezzel 30-50Mbps közötti sebesség lenne realizálható ami már elégséges kapacitás IPTV szolgáltatásra is.

    Nos ennek a nagyvárosokban 3 millió előfizetőt(jelenleg van összesen több mint 8 millió ADSL előfizető németországban) elérő projectnek a fejlesztési költsége 3 milliárd euro.Az 750 milliárd magyar forint. Az elmúlt 10 évben amióta DT-é a fatáv többségi tulajdona az összes nettó nyereség együttesen nem volt ekkora összeg. A fatáv éves bruttó bevétele 600 milliárd forint, még az is kisebb ennél az összegnél, a tavalyi nettó 40 milliárdos nyereségből meg 20 év alatt sem lehetne összespórolni csak ezen egyetlen project fejlesztési keretét. És ez csak egyetlen project a Tícomnál, ami csak egy szűk előfizetői kört fog érinteni, közel sem országos méretű.

    Rezes területen, ha túl nagy a távolság és nagyobb a beállított sebesség mint amit a vonal bír akkor szakadozhat. Többeknél pont e miatt vett is vissz a fatáv az elmúlt év során. Ha 1.6mbps körül van a vonalának a maximum teljesítő képessége bőven lehet az általa leírt jelenség.

    Hytas esetében pont az a gond hogy a fatáv által használt eszközök hiába tudják az általad említett 100Mbps-es uplinket, ha nem építnek ki hozzá optikai csatlakozást az említett sebességen. Helyette a Hytas-os hálózaton megoldható E1-es(2Mbps-es) kapcsolódásokból fognak össze. A 12 portos DSLAM az egy Ericsson EDN312-es aminek 12db ADSL2+os portja van és két db 100Mbps-en ethernet uplinkje. Csak épp a DSALM és a távközlési szolgálató gerinchálózata nincs összekötve ezzel a sebességgel.

    Helyette van egy konvertáló eszköz, ami a 100Mbps ethernetet átalakítja 4xE1 kapcsolatra, a telefonközpontba pedig egy ugyanilyen eszköz vissza. Így a 100Mbps ''lefolytódik'' 4x2Mbps-re mivel átvitelni közegnek a távközlési hálózatot használják fel, 2Mbps-es bérelt vonalakat összefogva. Viszont mind a 4db E1-est sem kötik be, azon szerelők akik ezt csinálják azok hsz,-ei alapján 8 előfizetőnként 2Mbps-es uplink kapacitást kötnek.

    Természetesen ha nem a távközlési hálózaton E1-es bérelt vonalakra lebutítva oldanák meg ez DSLAM-ok uplinkjét, hanem optikán megkapná a 100Mbps kapcsolódást akkor nem lenne szűk keresztmetszet a rendszerben és ezen megoldások sokkal jobban teljesítenének mint a főközponti monstrum társaik.

    Ezek a kis Ericsson EDN312-es miniDSLAM-ok egyébként roppant jól és modulárisan bővíthetők egy nagy egész rendszerré. Az Ericsson ad hozzájuk 8 portos switchet amivel 8 ilyen 12 portos egység fogható össze. De egy 24 portos switch-csel 288 előfizető is összeköthető, sőt mivel mindegyik DSLAM-nak 2 db 100Mbps-es uplinkje van 2 db 24 portos switch-csel akár rendundás akár terhelés eloszott összekapcsolás is megoldható. Egy 24 portos switchnek meg jellemzően 1-2 gigabites uplinkje van. Ezen kívül az Ericsson ad még olyan fémszekrényt is amivel 4db ilyen 288 portos együttes összepakolható.

    További részleteket itt találsz: [link]
    A 11. oldalon megtalálod az Fast Ethernet to E1 converziót is.De felraktam ide [link] külön PDF-be is.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Kalandor #38 üzenetére

    Túl sok adatot nem találok guglival romániáról de azt tudom hogy broadband net terén nincsenek a csúcson. Ott igen kevés az ADSL pár tízezer kapcsolat, az is jellemzően üzleti előfizetés mert magánember nem tudja megfizetni.

    Pl. itt van Romtelecom ára, 2mbps-es ADSL ~100 euroért, látszik rajta hogy tipikus business csomag, ezt a román bérek nem tudnák követni [link]

    Nagyon ADSL-t más cégek sem árulnak, jellemzően üzleti cégek árlistájában lehet fölfedezni, lakossági árszinten én legalábbis nem találtam ADSL-t.

    Ezzel szemben idehaza 400 ezer fölött van ez a szám, szóval nincs miért sírnunk.

    De összehasonlításnak itt van a hazai BIX és a román RONIX forgalmi totálja, zongorázni lehet a különbséget. Míg idehaza a 20 Gbps-ot nyaldossa a max érték, ott alig nemrég hagyta el az 1 Gbps-ot.

    BIX [link]
    RONIX [link]

    Kábelnet terén van egyedül alternatíva az RDS által. Ott tényleg nyomott árak vannak, de hogy ez hogy érik el az számomra mindig is talány volt. De ez minden termékre igaz. Hisz ha ők is világpiaci áron veszik a szükséges eszközöket akkor ez az ár nem igazán kigazdálkodható. Ott láttam már $10-15-os árszint mellett netet amit már lakossági szinten is meg tudnak fizetni. Igaz nem is oly rég még komoly forgalmi limitek voltak, pár GB de most ez eltünt. Viszont a minőséget gyanítom tükrözheti az ára. Legalábbis az RDS hazai érdekeltsége az EMKTV/HDSNet páros nem épp a minőségéről híres. Aki már olvasott bele HDSNet topicba az tudja a cég nemzetközi kapcsolódása igen csak szűkös. Pl. egy 1.5Mbps-es csomaggal itt Mo.-on belül még jól lehet muzsikálni, de amint országhatáron túl oldalt szeretne valaki megnézni máris 100-200kbps-es sebességszintre lassul. Ami oldalt találtam és azon írtak felhasználószámot, a szerint is 10ezer körüli broadband ügyfele van RDS-nek romániában ami szintén nem túl magas szám, még ezen nyomott árszint mellett is.

    Szóval én nem igazán látom mire is kellene irígykedni a romániai állapotokból.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Kobe #42 üzenetére

    Azért 4 ezer forintban ne éld bele magad. Franciáknál is a jellemző ár inkább a 30 euro, vannak olyanok akik ennél is nyomottabban adják de ők elég elkeseredetten próbálnak betörni egy amúgy is nyomott árú piacra. Idővel ha elérik azt a piaci százalékot amit kitűztek ők is visszatérnek a 30 euros ársávba mert ez tartósan nekik sem éri meg.

    A 30 euro körüli árszint lesz az ami jó pár év múlva - főleg ha beindul valami kis verseny - realítássá válhat ahogy más nyugati országokban is ez az ami egy átlagos árként működik, vagy ehhez közelítenek. Az már annyi pénz ami mellett költséghatékonyan lehet üzemeltetni egy szélessávú szolgáltatást.Persze idővel egyre több szolgáltatás épül majd bele szolgáltatás csalogatónak ahogy franciáknál is. Kapsz majd IP telefon meg IPTV-t, persze inkább csak beetető jelleggel egy keveset. Persze a TV-nél ha jobb csatornákat akarsz nézni azért majd fizetni kell akár jóval többet is mint a netért.

    Az ADSL2 technológiában valójában ADSL2+t jelent. Az ADSL2 elég rövid életű volt 2002-ben, egy évre rá már követte a 2+. Épp ezért az eszközgyártók sem igazán gyártottak túl sok ADSL2-es eszköt, amit mégis azok már rég kikoptak. Ma már nem kapsz olyat. Ez a visszabutított megfogalmazás inkább csak PR része, hogy idővel elsüthessék azt is hogy ők átállnak ADSL2+ra(pedig mindig is az volt az infrastruktúra), mert az előfizetőt mindig le kell valamivel nyűgödni, és ki kell valamivel tűnni a konkurencia közül.

    Az ADSL2+ elvi maximuma 24/1 Mbps, de ezt csak igen rövid távolságon képes biztosítani. Ahogy nő egy adott távolság után semmivel nem nyújt többet mint a sima ADSL. Vannak olyan alváltozatok amik arra készültek hogy kitolják a hatótávot de ezt inkább kis sebességek távolabbi eljuttatását teszi lehetővé, hogy minél nagyobb területet el lehessen látni.

    Szóval csodát nem érdemes az eszközcserétől és újabb technológiára való áttéréstől várni. Csak keveseknek fog érdemi változást hozni és semmi garancia nincs arra hogy te is közéjük fogsz tartozni. A többségnél ez nem hoz majd érdemi változást.

    ADSL és ADSL2+ sebesség változása a távolság függvényében [link]

    Ebből is látszik hogy a francia 8 és 20Mbps csak egy technológia maximum érték amin a csomagok hírdetve vannak. Az hogy a tényleges sebesség ebből mennyi lesz az már erősen a szerencse és a lakhely elhelyezkedésének függvénye. A 20Mbps-esnek hírdetett csomag a valóságban 512kbps és 18Mbps között bármilyen sebesség értéket produkálhat. És a kisebb sebességekre jóval nagyobb az esély mint a nagyon magasra. Persze 30 euroért kifogni egy 18mbps-es kapcsolódást tényleg jó dolog, de az is benne van a pakliban hogy továbbra is 1mbps-en maradsz mert csak ennyit bír a vonalad.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz jpisti #51 üzenetére

    Van egy rossz hírem számodra. Ez egy világszerte bevett trend hogy a vezetékes előfizetés alapfeltétele az ADSL-nek. Ez mindenhol így működik, nem magyar specialítás. Németben is meg kell rendelned az alapcsomagot, de amerikában, más nyugateurópai országban és ázsiában is. Nagyon kevés, úgy is mondhatni igen ritka kivétel az ahol ez nem feltétel.

    Pl. németben ha Tíonlánytól rendelsz egy 1mbps-es netet akkor fizetsz nekik 10 eurot, a Tícom felé fizetsz 17 euro-t a T-DSL-re. Ez kvázi az ottani ADSL nagyker díj, ez a kettő együtt felel meg a hazai internetszolgáltatónak fizetetett díjnak. És ezen kívül még fizetsz egy telefon alapdíjat ami a legolcsóbb csomag esetén 16 euro. Ez összesen 43 euro, ez alatt nem úszod meg tőlük a működőképes ADSL előfizetést.

    Azért az olcsó termékek terén volt fejlődés idehaza hisz a kis 512kbps-es szereld magad csomagok már 5ezer forint körüli árszinten is elérhetők.Ha ehhez még hozzáadunk egy felező csomagot még mindig jóval alatta van a német 43 euros árnál. Szóval nem lehet azt mondani hogy fatáv nem tett semmit.És ez a 43 euro fél évvel ez előtt még 63 volt, míg nálunk akkor már azért voltak megfizethetőbb árú kis csomagok.

    Az hogy macerás a váltás és körülményesen csinálja fatáv az tény. De ez máshol sem ingyen van. Pl. franciáknál egy 40-50 euros lelépési díjat fizetsz ha váltasz vagy kikötteted, ami megfeleltethető ami mi átkötési díjunknak. Már az is csoda hogy végre felhagytak az idióta leszerelem majd újrakiküldöm a szerelőt és ugyanoda felszerelem gyakorlatról és lett végre normálisabb kimaradés nélküli szolgáltató váltás viszonylag elfogadhatóbb időintervallumon belül. Persze még van hova fejlődni ez tény.

    Egyébként minden országnak megvannak a maga inkubensei, a domináns szolgálató aki egykor uralta vagy most is teszi az ország távközlési piacát. Ez ellen egyedül a versenytársak hozhatnak változást ami oly sok országban megtörtént. De a verseny elmaradásával nem igazán lehet a domináns szolgálatót vádolni, önmagával tuti nem fog versenyre kelni. Ahhoz versenytársak kellenek akik hajlandóak azért befektetni hogy piacot raboljanak. Na most idehaza ennek sajnos elégé szűkében vagyunk, a magyar piac és a hazai vásárlóerő a külföldi befektetők szemében nem olyan vonzó hogy tömegével rohannának ide konkurenciának a fatávnak. Helyette van sok kis cég akik túl kicsik ahhoz tőkében hogy bármi komoly változást előidézzenek. Kevesebb internetszolgáltató is elég lenne de azok viszonylag nagyok legyenek, de a fölvásárlások is igen lassú tempóban haladnak.

    A német piacon is akkor indult be az árverseny amikor egyes szolgálatók vállalták a kockázatot és saját infrastruktúrát kiépítve elkezdtek saját csomaogkat árulni. Ez már valódi versenyt indukált aminek hosszú távon megvolt a hatása. De ott is 2003-ban indultak el ezek a folyamatok és a Tíonlány drasztikus áresése csak tavaly év végén következett be a hatására. Idehaza ez még el sem indult, szóval a hatására még igen sok évet kell várnunk.Jó pár éve német piacon DT piaci súly még jóval 90% fölött volt, azóta 60% körüli szinte esett. Ezt a versenytársak érték el, pénzzel, tőkével, befektetéssel. Nem csak úgy magától ott termett, ott sem várták a sültgalambot. A törvényi lehetőségek nálunk is évek óta adottak csak épp nem él velük senki. :(

    Most talán holnap indul majd a TVNet saját infrastruktúrás ADSL elérése, de persze területileg igen korlátozott elérésű lesz. De legalább meglesz az első fecske, mint ahogy németeknél is 2003-ban. Habár ez igen szegény és picike fecske, hisz egy TvNetet nehéz lenne egy súlycsoportba állítani egy Arcorral. De talán lesznek még követői is nagyobb tőkeerővel bíró cégek. Pl. a Hungarotel-Pantel páros megjelenek végre a lakossági piacon is nem csak az üzletiben.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz marcee #58 üzenetére

    Szerintem is úgy lesz. A WiMAX elterjedése inkább úgy 2-3 év múlva várható, esetleg még később. Főleg a lakossági szektorban. Jelenleg nagyon drágák az eszközök, egy CPE(user oldali eszköz) $300-500, egy fejállomás egység sok tízezer dollár. Ha elkezdesz csak a $300-ral számolni az itt európában helyből 300 euro lesz a bevett ármigrálási gyakorlat miatt, plusz rá a hazai áfa, ez erősen egy 100ezer ft körüli eszközt jelent majd. Ha ennek 2 éves amortizálódásával számolsz akkor az már önmagában 4-5 ezer ft-os díjrészt jelent a havidíjban.

    De a havidíjban megjelenik még a fejállomás előfizetőre eső díjrésze is. Ami kevés számúl előfizető esetén hasonlóan magas össze lesz, ha viszont nagyon sok előfizetőt pakolnak rá egy bázisállomásra akkor az elérhető sebességek csökkenek le de alaposan hisz akkor nagyon sok előfizető között kell szétosztani a rendelkezésre álló sávszél kapacitást.

    Ha még az antenna, szerelés és egyéb 1xri költségeket is hozzá veszed, meg azt hogy jelenleg a WiMAX csak a licences frekvenciákban üzemel, ezzel pedig csak a nagyobb távközlési cégek rendelkeznek akkor azért is számolnak némi felárat.

    A végeredmény az lesz csak az eszköz önköltsége elvisz majd egy 10ezer fölötti havidíjrészt. És akkor még erre jönne rá maga a szolgáltatás díja, az üzemeltetés, fenntartás, számlázás, némi kis haszon, stb. A végeredmény egy minimálisan is 20ezret közelítő havidíj lenne ami messze magasabb az ADSL havidíjaknál.

    Ráadásul a 3.5Ghz-es frekiket a nagyobb cégek saját bérelt vonali wireless megoldásaira használják, nincs igazán szabad frekijük a WiMAX-ra. Az 5Ghz-es szabad tartományban üzemelő WiMAX cuccok pedig csak úgy 1-2 év múlva várhatók.

    Addig a WiMAX nem igazán lesz versenyképes az ADSL-lel amíg az eszközárak nem csökkenek a jelenlegi WiFi szintjére, de jelenleg úgy 10x drágábbak. Ez ilyen $1000/user körüli WiMAX beruházás nem tud versenyképes lenni egy ADSL $50-100/user körüli bekerülési költségével.

    Persze ott ahol még a kábelt is le kell fektetni az ADSL-hez ott olcsóbb tud lenni mert a kábelfektetés drága dolog, de ott ahol már földben van jelenleg nem igazán versenyképes alternatíva.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz viharhozo #62 üzenetére

    Azt is kalkuláld be ha rajzolsz egy 2.3km sugarú kört, és köré rajzolsz egy 4.6km sugarút ami jóval közelebb van egy jelenlegi nagyközpontok által kiszolgált hatósugárhoz akkor a két kör által lefedett terület 1:4 arányban van egymáshoz képest.

    További negatívum hogy az ábra az amcsi vezetékminőség alapján készült. Sajnos a magyar vezetékek esetén spórolósabbak voltak a rézmag átmérőjével ami a minőségre is kihat. Nálunk az ábrát kicsivel lentebb kellene tolni.

    Újabb negatívum hogy az ábrán látható sebesség tartalmazza a szükséges protocolok overheadjét is, ami mivel az ATM amit ADSL-nél használnak nem épp a legjobb hatásfokú igen nagy az előfizető számára nem hasznosítható adatmennyiséget is magába foglal, de amelyek szükségesek a működés fenntartásához. ADSL-nél ez a hatékonysági arány úgy ~87%-os. Épp ezért a diagrammot megint lentebb kell hozni 0.87-tel beszorozva az ott látható sebességet, ha a valós adatsebességekkel szeretnél számolni.

    Ha ezt mind belekalkulálod úgy 2km körül fog húzódni az határ ahol a 10Mbps-es sebesség realítássá válik. Ha ezt behelyettesíted az elején említett kör terület arányba akkorá már csak (2/4.5)^2-t kap ami úgy ~20%-os elérhetőséget jelent az előfizetők részéről. Persze az a 20% aki ebbe beleesik annak jó, de a kiszoruló 80% már nehezen fogja elviselni hogy 'miért pont ő'.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz SPQR3 #60 üzenetére

    Nem az egész netes forgalom annyi, durván azt szokták mondani hogy az IX-ek úgy az össz forgalom felét teszik ki, hisz minden adatforgalom nem halad át ezeken a switcheken. A nemzetközi forgalom, a szolgáltatók egymás közötti privát összeköttetései és a szolgáltatók saját hálózatán belül lezajlott adatforgalmat nem jelennek meg ebben a statisztikában. Ez utóbbi pl. náluk elég jelentős hisz pl. az ADSL előfizetők úgy 40%-át a Tíonlány ügyfelek teszik ki, és az egyik legnagyobb adatkiszolgáló szerverterem az Adatpark is az ő hálózatuk része. És amikor egy Tíonlányos tölt ezen szerverteremben található szerverekről az nem halad át BIX switchen.

    De arányaiban azért az IX-ek összevethetők, ha nem is pontos de közelítőleg jól mutatják mi a pálya. És ehhez még azt is hozzá kell képzelni hogy a román népesség több mint 2x nagyobb mint a magyar, ami még kedvezőtlenebbé teszi ezt az eredményt.

    Pl. a svédek akik lakosságban közel azonos létszámot képviselnek mint mi magyarok, 3x több szélessávú internetezőt tudnak felmutatni mint mi, ráadásul az ottani csomag sebességek magasabbak is mint a hazai értékek. Ennek ellenére a svéd ''BIX'' maximum értéke ''csupán'' 2x-e a magyarnak. [link]

    Ebből akár azt a következtetést is le lehet vonni hogy mi magyarok igen masszívan töltegetünk, pl. az általad említett tracker és a további warez helyek forgalma igen jelentős részét teszik ki a hazai össz internet forgalomnak.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz viharhozo #69 üzenetére

    Én úgy emléxem a 384kbps-es upload esetén nincs fölé kalibrálva a sebesség mint a kisebb csomagok esetén akár föl, akár letöltéskor. Legalábbis még régen a 1.5mbps-es üzleti esetén is ekkora uploadra emléxem, gyanítom ez azóta sem sokat nőtt.

    Az upload kevésbé függ a távolságtól mert az alsóbb freki tartományokat használja ami kevésbé érzékeny a zajra. Viszont jóval kisebb maximum értékről indul mert kevesebb freki tartomány van az uploadra számva, ezért asszimetrikus ez a fajta DSL.

    Amíg lehet kihúzzák a szolgáltatók upload emelés nélkül, korábban a bérelt vonali piacukat féltették tőle, aztán az ADSL térnyerésével a nagyobb uploadot az üzleti csomagoknak tartogatták ezért nem emelték a lakossági. Idővel az egyre teljedő upload specifikus alkalmazások ki fogják kényszeríteni az upload emelését.

    Amcsiban is pár éve ilyen 128 jó esetben 256kbps-es feltöltések voltak aztán amikor ADSL árak lementek a kábeles alá akkor azok úgy replikáztak hogy az uploadot is emelték. Amire persze idővel az ADSL szolgáltatók is válaszoltak és megjelentek a 384kbps majd 768kbps-es feltöltésű premium csomagok is.

    Idehaza is valami hasonló kellene ahhoz hogy lépésre kényszerítsék fatávot. Pl. ha UPC megemelné 1mbps-re a csomagjai uploadját mint ahogy amcsiban a kábeles cégek, és ha pl. TvNet 3G-je viszonylag gyorsan elérné a Bp-i lefedettséget esetleg mellette még megjelennének továbbiak is p. Hungarotel, Datanet, Invitel, stb hasonlóan nagyobb uploaddal mint most TvNET 3G-je akkor az kiugrasztaná a nyulat a bokorból. De addig amíg nincs mire válaszolni addig tícomnak addig náluk az előny.

Új hozzászólás Aktív témák