Hirdetés

Keresés

Hozzászólok Aktív témák

  • shabbarulez

    őstag

    válasz csudri #1 üzenetére

    Nehogy azt hidd hogy ott mindenkinek ilyen netje van. Úgy ~150ezer FIOS előfizető van, ennyien szerencsések a közel 50 milliós broadband táborból. A kábeles társaságok nagy sebességei meg inckább csak elkeseredett válaszlépések, nincs mögöttük igazi sávszél tartalék ahogy kraftxld is leírta.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz kraftxld #2 üzenetére

    Kevés szolgáltatónak van DOCSIS 2.0-ára felfejletett hálózata, az a szabvány nem hozott olyan sebesség többletet amire a szolgáltatóknak szüksége volt, az upload meg jó ideig nem érdekelte őket. Inkább csak mostanában vált érdekessé számukra ahogy az IP telefon szolgáltatásaikkal ők is előléptek a telco cégek riválisaiként, ahogy pl. idehaza a UPC. Csak adakint már millió fölötti előfizetői táborokat szedtek össze a nagyobb kábeles cégek, habár az igazán nagyon elég lemaradva csak nemrég kezdtek megmozdni a témában. Szóval a szolgáltatók többségének DOCSIS 1.x-es hálója van.

    A nagy sebességű 10,15,20,30 Mbps-es csomagok amikkel az elmúlt év ősze óta kijöttek a piacra igazából csak elkeseredett lépés. És persze ezek az ajánlatok mind lokálisak, csak ott jön elő sávszél emeléssel vagy extra nagy sebességű csomaggal egy kábeles cég, ha a területén megjelenik a Verizon a saját FIOS szolgáltatásával. Addig amíg nincs konkurencia, ott sem törik össze magukat a szolgáltatók. Így elég nagyok az eltérések vannak egyes területek között.

    Az elmúlt jó két alatt amióta a telcok jobban teret nyertek a piacon az ADSL szolgáltatásaikkal a kábeleseknek is reagálniuk kellett így némileg lentebb vitték az árakat és sebeséget emeltek. Most már a nagyobb szolgáltatók 4-6-8 Mbps-es sebesség szintig tornázták fel az átlagosabb csomagokat. Persze csúcsidőben amikor sok előfizető lóg egy szegmensen akkor a közös sávszél kapacitáson osztozni kell, olyankor könnyen megnőnek a pingek és belassulnak a kapcsolatok. De PR szintjén meg a szórólapokon jól mutatnak a nagyobb számok. Nem szabad azt hinni hogy ilyen dolgokat a fejlett nyugaton nem lépnek meg és ott minden tökéletes.

    Minél nagyobbak lesznek a sebességek annál inkább kiütközik az osztott közös sávszél szűkössége, annál inkább elkezdik valamilyen fronton korlátozni a szolgáltatók azt nehogy túlzásba essenek az adatforgalommal a felhasználók. Egyre jobban erősödik, az adatforgalom szűrése, priorizálása, korlátozására irányuló akciók a nagy telekom cégek részéről.

    Aztán hogy a DOCSIS 3.0 végre mikor születik meg az jó kérdés. Tavaly már nagyon biztosan állították hogy végre idént tavaszra kész lesz, aztán abból sem lett semmi ahogy már hosszú évek óta. Pedig a nagy amcsi kábelcégek már évek óta egyre vörösebb fejjel verik az asztalt a szabvány elkészültéért hisz egyre inkább lemaradnak technológialag a konkurensekkel szemben. Legutóbb azt olvastam nem várják ki a 3.0 elkészültét hanem egyes nagyobb falatokból amik a szabványt alkotják átemelik a jelenleg legsürgetőbbeket és abból lesz egy 2.0B szabvány ami hamarabb kihozható. A bondigot fogja tartalmazni és az IPv6 támogatást és állítólag csak 3 csatorna összefogása az elsődleges cél ami úgy 100Mbps-es kapacitást feltételez. Végülis ha ezzek már meglettek volna tavaly akkor még csak-csak elég lett volna, de minél tovább késnek vele annál inkább kevesebbet érnek a múltban megfogalmazott, akkor még olyan rózsaszínben tündöklő célok.

  • shabbarulez

    őstag

    Mellesleg a FIOS-nak nincs IPTV szolgáltatása. A dedikált kapacitás hagyományos broadcast kábeltv szolgáltatást jelent egy teljesen független optikai csatorna tartományban. A FIOS nem merte meglépni és még jó ideig nem is szándékozik meglépni az IPTV-t mert szerintük még kiforratlan és nincs túl sok gyakorlati tapasztalat ezen a téren. Ezért a hagyományos kábeltv-s rendszer mellett döntöttek, ugyanúgy MPEG-2 kódolsással mint az átlagos kábeles cégek, az amcsiban már jól bevált és kiismert Set-Top Box eszközökkel.

    Az amcsi telcok azok akik IPTV fronton akarnak megjelenni, viszont ott meg az xDSL technológiák ismert korlátaival kell szembesülniük. Ahhoz hogy ezeken túllépjenek át kell építeniük a meglévő rendszerüket, közelebb véve az optikai végpontokat a fogyasztókhoz és a marad rézszakasz a legújabb pl. VDSL2 tehcnológiákat felhasználni. Ez viszont hosszadalmas fejlesztés évekig el fog tartani mire végeznek legalább annyival hogy az előfizető kör egy nagyobb része érintve legyen. És a jelenlegi tervek mellett még az sem elégséges mivel amcsiban sokkal komolyabb TV igényeknek kell megfelelni. Ott már nem elég az SD képminőség mert a ktv-n nevelkedett emberek már megszokták a HD csatornák minőségét. xDSL-en meg elég nehéz az ehhez szükséges feltételeket megteremteni főleg úgy hogy sok egyidejű csatorna esetén is lehet hozzá elég kraft.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Viszlát #4 üzenetére

    Van lehetősége rá annak aki jó helyen lakik és így igénybe veheti. Ez azért ott is elég lokalizált, főleg a gazdagabb államok, jobb módú nagyvárosait jelenti ahol a Verizonnak is jobban megéri kiépíteni a szolgáltatás mert ott a legalacsonyabb a várható költségszint, és ott várható a leggyorsabb és legjobb megtérülési mutató. Azért ha arányaiban nézed az a kevés számú FIOS ügyfél az össz broadband ügyfélkörnek csupán 0.3%-a.

    Ha ezt a hazai broadbandra arányosítod akkor 600ezer broadband esetén is csupán 1800 olyan ügyfelet jelent akik átlag feletti netszolgáltatáshoz juthatnak. Ennyi meg azért idehaza is megvan, gondolj a Tigerre, a Kárpátnetre, a TVNetwork LANNetjére, a Rubicom Pók utcai ajánlatára. Ezek is mind lokális ajánlatok amik a átlag felett beruházási körülmények miatt átlag feletti netet is eredményeznek. Viszont a számosságuk a teljesen broadband körhöz viszonyítva igen elenyésző.

    Pl. nekem 3/3Mbps-es netem van Rubicomtól és az ügyfélkörük(úgy ezer fő) döntő többségének itt a Pók utcai ltp.-en ilyen csomagja van mert kezdetek óta ez volt a standard csomag(persze közel 4 éve még 512/512kbps-tel indult). Nincs hűségidő és úgy kerül 7146Ft-ba bruttó. Ez idehaza is egy ritka jó ajánlatnak számít, és a fent említett szolgáltatóknál is találsz hasonlókat.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz kraftxld #8 üzenetére

    Én legutóbb ezt olvastam [link]

    A 3.0 szabványnál én tudom 4 csatorna összefogása volt a cél, plus jobb kódolás alkalmazása így volt a célérték 200/100 Mbps. De már 1-2 éve is csináltak egyes eszközgyártók olyan teszt rendszereket ahol sokkal több csatorna összefogását demonstrálták, volt aki 8-12-16-ot de pl. a Cisco 24-ig vitte így már közel gigabites kapacitást ért el. A 3.0-át valahogy úgy tervezik hogy alap négyről viszonylag jobban el tudjanak mozdulni a gyártók saját megoldásaikkal, és minél hamarabb és könyebben lehessen emelni a bondingok számosságát.

    Túl nagy falat volt ez a 3.0-ás szabvány, túl sok mindent akartak egyszerre, multimédia támogatás, set-top gateway támogatás, M-CMTS meg minden, bonding, IPv6, stb. Először ezekből pont elég lett volna csak annyi ami a legsürgetőbb. Mert az a gond hogy mire a végleges szabvány elkészül, és el is kezdenek akár egy évvel is utána kijönni az első eszközök és még egy év lesz mire elfogadható árszintre is csökkenek addigra már amit tud az kevés lesz az akkori elvárásokhoz képest. :(

  • shabbarulez

    őstag

    válasz kraftxld #11 üzenetére

    Az biztos hogy 5-10 év múlva ezekből is több lesz mint most ahogy a beruházási költségek egyre csökennek. Végülis ADSL-ből is jóvel kevesebb volt 5-6 éve, mert az akkori költségek is jóval magasabbak voltak mint maiak. A fejlődés nem fog megállni.

    Három irány lesz majd a vezetékes piacon.

    - az első azonnal megtámagja optikával az előfizetői végpontot
    - a második HFC-vel közelít az optikával majd később egy nagyobb fejlesztés keretében még közelebb megy vele a fogyasztókhoz
    - a harmadik rézkábelen ADSL-lel nyomul, majd szintén egy nagyobb fejlesztés keretében közelebb viszi az optikát és rövidíti a réz szakasz hosszát.

    Aztán a második kettő ezt a réz/koax rövidítést addig folytatja míg végül ő is eléri a teljes optika nyomvonal kiépítését és onnantól a három bejárt út összeér. És hogy üzletileg, pénzügyileg melyik út lesz a legjobb azt majd az idő eldönti.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz The DJ #13 üzenetére

    Ez sajnos így van. De még amcsiban is találsz olyan államot ahol a vidéki területeken lakók több mint felének semmilyen szélessávú netre nincs lehetősége. Sajnos ez úgy működik hogy ahová úgy értékelik a távközlési cégek hogy nem éri meg infrastruktúrát építeni, mert a mégtérülés nem eléggé garantált mértékű ott nem igen lesz broadband. Ahol meg sokan laknak kis helyen és jó fizetőképes a lakosság és jók az egyéb körülmények oda meg sokan mennek így sok lehetőség lesz ami jobb netet fog szülni. Így aztán a net árát és minőségi paramétereit elég erősen a területi sajátosságok fogják meghatározni.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Allien #29 üzenetére

    A Verizon FIOS project keretösszege úgy emléxem 21 milliárd dollár, amiből 2012-ig terveznek 15 millió háztartáshoz infrastruktúrát kiépíteni. Ha felkúszik az érdeklődés a bekábelezett területeken 1 év után jellemzően 20% fölötti előfizetői hajlandóságra számít Verizon, ami idővel akár 25-40% közé is felkúszhat.

    A 21 milliárd dollár az ugye 4200 miliárd forint, ez egy teljes éves magyar költségvetési főösszeg 40%-a, a MT-nek 7 évnyi bruttó bevételével egyenértékű, nem a nettó nyereségével hanem bruttó bevételével, nyereségből 75 év alatt nem jönne össze ennyi pénz.

    A 15 millió háztartás meg ugye messze nem azt jelenti hogy usa le van fedve FIOS-szal, hisz az össz háztartás szám az száz millió felett van az államokban.

    Szóval ahhoz hogy egy nagy országot teljesen lefedjenek új optikai infrastruktúrával ahhoz nagyon sok pénz kell és rengeteg idő is hisz ez az új infrastruktúra a nagy területi kiterjedtség miatt nem egyik napról a másikra készül el.

    És persze azt is tudni kell hogy a cég részvényesei nem tapsolnak igazán ahhoz hogy hatalmas pénzeket ölnek olyan befektetésbe aminek a megtérülése jóval hosszabb időtartamú mint a ma megszokott pl. ADSL-es megtérülési időszakok. Épp ezért a Verizon-t is nemrég a hitelminősítől visszaminősítették, és a részvényeik sem épp az egeket kezdte ostromolni. Szóval a részvényesek közel sincsenek annyira elájulva a FIOS project pénztermelő képességétől hisz számukra inkább viszi a lét és még messze nem látni mikor lesz ebből valaha profit. Márpedig egy ilyen projectet a nélkül megvalósítani hogy legyenek olyan nagy pénzeket beáldozó türelmes befektetők, akik az addig megszokott megtérülési időtartamok soxorosát hajlandók kivárni nem igen lehet. Pénzügyi oldalról párszor már megrezgett a léc a FIOS project fölött az elmúlt 1-2 év alatt pedig még csak még csak a beruházás elején járnak.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz gorlin #42 üzenetére

    Az IPTV csalóka dolog főleg ha a szolgáltató valóban meg akar felelni a valós előfizetői elvárásoknak, nem pedig csak azt akarja rákényszeríteni az előfizetőre amit épp a technológia szint megenged. Márpedig a fogyasztó nem igazán szeret visszalépni ha már egyfajta működést megszokott.

    Manapság azért egy háztartásban nem ritka a 2-3 vagy akár mégtöbb tv készülék. És az sem ritka hogy miköben minden eltérő műsort néznek mellett még rögzíteni is szeretnének egy újabb adó műsorát. Szóval legalább 4 párhuzamos videostream elérhetőségét kell megcélozni a szolgáltatónak ahhoz hogy az előfizetők többségének igényeinek megfeleljen. Ez pedig azért komoly sávszél igényt szül. Még SD képminőség mellett is modernebb pl. H.264-es kódolást használva 2-3Mbps között lehet jó képminőség mellett szolgáltatni. Ha e mellé még egy jobb sebességű netet(3-6Mbps) is biztosít a szolgáltató akkor 15Mbps-es sebességű az a kapcsolat amire minimálisan szükség van

    Ha viszont már a HD a cél akkor sokkal többre van szükség mint 30Mbps, egy 720p-s stream 6-8Mbps között ad jobb képet, egy 1080-asnak már akár 10-12Mbps-is elkél. Ebből 4 párhuzamos stream esetén egy jobb broadband kapcsolattal együtt már inkább 50-60Mbps a sávszél igénye.

    Persze ha spórol a szolgáltató a video bitrátáján a minőség rovására, vagy a biztosítható egyidejű streamek számán, vagy csak 2 HD és 2SD egyidejűségét biztosítja akkor lehet lentebb kényszeríteni a minimális sávszél igényt. De ezt a kompromisszumot nem biztos hogy az előfizető torelárni fogja, főleg ha korábban többet, jobbat szokott meg.

    Persze idehaza könnyebben el lehet kápráztatni az előfizetőt akár SD képminőséggel is akár kicsi video bitráta mellett is, ha adnak mellé némi olyan plusz többlet szolgáltatás ami idehaza eddig totál ismeretlen volt. A Tí az induló IPTV szolgáltatásával is ezt teszi, a kép nem lesz valami HQ, de kapsz majd mellé PVR-t, VoD-ot,EPG-t és ez majd olyan nagy szám lesz mert idehaza ezt még nem igen kínálja senki. Ezért az előfizető még erre is totális csodálkozással fog tekinteni hogy húúú, ilyet is lehet, de modern, meg hasonlót.

    Persze ugyanez amcsiban eladhatatlan lenne, mivel az ottani kábel TV-k kínálatában a HD műsorszórás teljesen megszokott, akár 20 HD csatorna is vírít a kínálatban akár már évek óta. PVR-os STB, a VoD és EPG szolgáltatás is jó ideje része a szolgáltatásnak. Így ott az IPTV-nek legalább azt tudnia kell amit a TV szolgáltatók évek óta kínálnak és az előfizetők már hozzászoktak, sőt valami pluszt is hozzá kellene adnia hogy valamivel kitünhessen. Ezt viszont igen nehéz megoldani mert olyan komoly sávszélesség igénye van amihez infrastruktúrában is fel kell tudni nőni. Az ADSL ehhez már kevés és a VDSL2 is csak igen kicsi rézkábel távolság mellett hoz akkora sebességet ami elégséges lenne. És bizony egyelőre úgy tűnik hogy a nagy amcsi AT&T be fog fürödni az IPTV szolgáltatásával mert túl kicsi az a sávszél kapacitás amit biztosítani tudnak előfizetői oldalon. Erre egyre jobban rájönnek maguktól is ami csak egyre tovább kitolja a projectük beindulását ami már így is jó ideje csúszásban van. A LightSpeed fantázianéven futó projectjük nagyon nem akar beindulni és az eddigi tesztek eredményei nem túl kecsegtetőek.

    Sokat kell még fejlődnie a jelenlegi rézalapú infrastruktúráknak és sokat kell még rákölteni ahhoz hogy megfelelő minőségben és valós előfizetői igényeket kiszolgálva tudjon IPTV-t adni, úgy hogy felvegye a versenyt a kábeltv szolgáltatók kínálatával.

    Szóval a cikkben említett mire elég 30Mbps-es netre a válasz az, ha IPTV szolgáltatást is akar az előfizető és SD képminőség van megcélozva akkor sok is, elég lesz a fele is. Ha viszont HD minőség a cél akkor pedig kevés, inkább a duplája kellene.

    Persze köztes megoldásokkal lehet csökkenteni a sávszél igényt. Pl. a cikkben említett Verizon FIOS is a TV szolgáltatást nem IP alapon oldja meg hanem egy független freki tartományban hagyományos broadcast módon ahogy a kábeltv-s cégek. Az adatkapcsolat pedig csak a VoD és telefon és adatforgalomra van felhasználva így nem szükséges akkora kapacitás mintha a IPTV-vel a TV-t is azon kellene megoldani. Egy ilyen konstrukció mellett a 30Mbps-es adatkapcsolat bőven elégséges kapacitást fog biztosítani.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz LordX #44 üzenetére

    Ha négy csatornát néz vagy rögzít párhuzamosan az előfizető, akkor képtelenség megúszni hogy négy streamet küldjön a szolgáltató.

    Pl. anyuci nézi a megaszart, de mellette PVR-on rögzíti a szombat esti nyált is mert arról sem akar lemaradni. Apucinak elege van a kornyikából ő inkább másik tv-n focit néz valamelyik sportcsatornán. A srácok közül az egyik viasaton nézi a helyszínelőket a másik meg mellette netezik és mondjuk p2p tölti valamelyik amcsi tv sorozat legfrisebb epizódját. És közben megcsökken az IP telefon is, amit anyuci vesz fel úgy hogy közben benyomja a time-shiftet a PVR-on hogy ne maradjon le az aktuális kornyikáról. Ez totál életszerű helyzet, a fogyasztóknak lesznek ilyen elvárásaik hisz ezt a jelenlegi analóg tv-s rendszer+VHS+internet párosítással is így használják(kivéve a timeshiftet, helyette anyuci mérges lesz ha felveszi a telefon mert lemarad a megaszarról). Az előfizetők nem fognak egy olyan IPTV rendszerre váltani ami még arra sem képes amit az évek során megszoktak, a fogyasztó számára csak akkor lesz vonzó ha legalább ugyanazt tudja mint a régi de inkább többet(+ time-shift,PVR képesség,VoD,EPG)

  • shabbarulez

    őstag

    válasz LordX #46 üzenetére

    És ezt szerinted hogy fogja tolerálni az ügyfél ha neki már az gáz hogy nem használhatja úgy a TV-jét ahogy eddig tette? Ha mondjuk 4 vonalat kellene ehhez bekötni az ügyfélhez akkor első lépés a telekom cég részéről újabb kábelek behúzása lenne az adott háztartáshoz, ami fúrás,faragás, kábehúzás, már ha egyáltalán van rá lehetőség. Aztán lesz-e a közelben olyan trönk aminek van szabad kapacitása ezen új vonalakat befogadni. Szóval már a fizikai kilakakítás komoly problémákat vetne fel.

    Aztán ott van az eszköz oldal, 4 modem kell hozzá a központban meg 4 DSLAM port, plusz mind kliens mind szerver oldalon komoly L3-as eszközpark ami összefogja egyé ezeket a külön kapcsolódásokat. Ennek igen komoly költség vonzata lenne amit mondjuk egy üzleti csomag esetén be lehet építeni az árba ahogy pl. Externet teszi a saját PowerDSL csomagjai esetén, de egy lakossági tízezres árszintű csomag esetén ez nem lesz kivitelezhető. Ha meg nem fogja össze akkor minden modemre direkbe köti az STB-ket. Mindenesetre ez elég messz esne a Triple play azon filozófiájától hogy egyetlen vonali kapcsolódáson keresztül ér el több párhuzamos szolgáltatást az előfizető. Ez a sok dedikált kapcsolódás, dedikált szolgáltatáshoz formula alaposan megnövelné a költségeket, amit már nem biztos hogy rá lehetne hárítani a fogyasztóra, mert a túl drága szolgáltatást 1xűen megköszönné és nem kérné.

    Egy szintin lehet ez a vonal összekapcsolást űzni de inkább max csak kettőig. Az xDSL vonalaknál ha eszköz oldalról támogatva van létezik az úgynevezett bonding ahol a fizikai layeren keresztül kapcsolja össze egyetlen hw eszköz a két vonalat így nincs szükség drága layer3-as eszközre ezen feladat megoldására. Ezzel a módszerrel duplázni lehet a vonali kapacitást, persze azért mind eszköz mind fizikai kialakítás oldalán hozzá is kell tenni. Ezt a módszert AT&T is talonba tette saját IPTV projectje esetében, és talán még a kényszer is rá fogja őket vinni hogy ez irányba nyissanak, de ez alaposan felrúgná az előzetes (pénzügyi) terveket.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz pilóta #47 üzenetére

    Bizony ez egy igen jellemző ügyfél magatartás lehet ha elégedetlen lesz azzal amit kap. És ugye a TV esete már nem ugyanaz mint a szélessávú netnél. Ott ha csak egyetlen szolgáltató kínált alternatívát akkor az ügyfél eldönthette hogy van igénybe veszi, vagy nem és a több közül választhatott akkor már nagyon örülhetett.

    TV fronton sokkal nagyobb lesz a verseny, és a már meglévő analóg szolgáltatáshoz bármikor visszaléphez az ügyfél, nincs olyan kiszolgáltatott helyzetben mint broadband esetében. Hisz ma már ott vannak a műhódas alaternatívák, UPC-D,DigiTV, egyes helyeken a földfelszínivel az Antenne Digital, és ha 1x végre beindul országos lefedettséggel a DVB-T akkor mégegy. Ezen kívül ott vannak még a regionális kábeles cégek aki most analóg szolgáltatást kínálnak, de idővel el fogják indítani a saját digitális műsorkínálatukat is, ha már épp meg nem tették. És erre a piacra lép be az IPTV mint sokadik szerepelő, ráadásul több szolgáltató is lehet idővel a saját IPTV szolgáltatásával. Ez sokkal komolyabb verseny a szolgáltatók számára, az ügyfél is jobban válogathat akkor pedig jobban meg kell felelni az általa támasztott igényeknek. Az olyan szolgáltató ami abszolút figyelmen kívül hagyja az előfizetői elvárásokat nagyon hamar bukásra lesz ítélve. Az egy csatornát kapsz egyszerre ha tetszi, ha nem szemlélet nem igazán lesz piacképes.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz LordX #50 üzenetére

    Szerintem legalább 1x tisztességesen olvasd el azt amit idáig leírtam. Állandóan jössz ezzel hogy ne küldjön a szolgálató felesleges streamet az ügyfélhez amit nem használ, meg hasonlók. Szerinted írt ilyenről bárki a korábbi hozzászólások során? Mert ha visszolvasnál akkor kiderülne végre számodra is hogy senki írt. Azt viszont képtelen vagy felfogni hogy egy háztartásban nem csak egyetlen tv készülék lehet, az átlag fogyasztói magatartás ennél sokkal bonyolultabb eset. Pedig már kétszer is elég szemléletesen és részletesen leírtam hogy működik ez a gyakorlatban, de te ennek ellenére ugyanazt a marhaságot ismételgeted, amit eddig rajta kívül itt még senki más nem állított. Az a gyanum te write only üzemmódban üzemelsz, azt sosem olvasod el amit mások korábban leírtak, pedig nem ártana.

    Pl. a #45-ös hsz.-ben leírt elég szemléletes példánál áruld már el te mit tekintesz ''felesleges'' streamnek amit nem kellene átküldeni?

    Egyébként a ''Ha több kell, bekötünk több drótot.'' és a ''gyorsabb kapcsolatot állítanak be.'' az messze nem ugyanazt jelenti. Ez lehet hogy te így értelmezted, ennek ellenére teljesen mást jelentenek.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz coolmpi #52 üzenetére

    A PVR az Personal Video Recorder. Egy számítógépes merevlemezzel kiegészített Set-Top Box ami így rögzíteni is képes adott tartalmakat a merevlemez kapacitásának határáig. A jó öreg VHS-hez képest a merevlemezre történő rögzítés sok plusszal szolgál mivel nem csak szekvenciálisan képes rögzíteni, így bármikor indulhat rögzítés, könnyen ugrik adott tartalomról a másikra kereséskor, egyszerre párhuzamosan akár több tartalom is rögzíthető, egyidőben folyhat rögzítés és visszajátszás is. Ezek a merevlemeznek nem okoznak gondot míg VHS-nél ez a funkció gazdagság elképzelhetetlen volt.

    A time-shift a PVR-nak ezek jobb képességeire épít.Idő eltolásos tv-zés durván lefordítva. A lényeg az hogy távirányító egy gombja segítségével kvázi ''megállíthatod'' az elő adást. Pl. ha nézel egy meccset és csörög a telefon, akkor a gombra a háttérben a Set-Top Box elkezdi rögzíteni a merevlemezre az élő adás képét. Ha letetted a telefont a pause gomb felengedése után te már a merevlemezen rögzített adást fogod nézni, miközben a PVR pár perccel ezt megelőzve az elő adást rögzíti. Így te nem az elő adást fogod nézni hanem egy késleltett képet ami már rögzítésre került. Természetesen ha időközben reklám lesz vagy olyan rész van amit nem érdekel előre tekerhetsz(természetesen maximum addig amíg utol nem éred az elő adást) vagy akár vissza is ha valami olyan érdekes volt ami újra akarsz nézni.

    VoD, Video on Demand, magyarul az online videotéka szavakkal lehetne a legjobban jellemezni. A szolgáltató egy általa üzemeltetett videotékában megoszt filmeket, de ez lehet akár tv műsorok kedvenc sorozatai, de akár az is megoldható hogy mondjuk 1 hétre visszamenőleg archiválja a teljes műsorkínálatot a szolgáltató és te ebből az általad elmulasztott műsort rendeled meg. VoD kínálatában jellemzően filmeket, friss mozisikereket szoktak kínálni, de a tv sorozat népszerűségével ezek is felkerülnek a kínálatba, de csak a szolgáltatón múlik mekkora lesz az online videotéka kínálata. A VoD jellemzően fizetős. A tartalom ár jellemzően annak frisseségétől függ. Egy viszonylag új mozisiker megrendelése drágább lesz mint egy régebbi anyag. A VoD keretében szolgáltatótól függően jellemzően 24 vagy 48 órán belül ad lehetőséget a megrendelt videoanyag megtekintésére, de ez időalatt ezt bármikor és akárhányszor megteheted. VoD-nak két fajtája van egyik valós idejű letöltést kíván, persze videoanyagban ugyanúgy tekerhetsz akár előre hátra mintha egy már rögzített felvétellel tennéd. A másik offlineba működik, vagyis előbb letölti a PVR-ra és utána engedi megtekinteni.

    EPG, elektronikus program kalauz(guide), kvázi egy elektronikus műsorújság, ahol megnézheted adott időre előre mi a műsor, természetesen lehet benne keresni cím, rendező, színész, típus más kategóriák szerint. Egy rövid műsorismertetőt nézhetsz meg adott műsorról, egyben ezen keresztül is használhatod az előbb leírt szolgáltatásokat. Pl. ha megjelölsz egy műsort rögzítésre akkor az a PVR-ra kerül, de megjelölhetsz pl. egy sorozatot úgy hogy minden héten rögzítse a sugárzott részeket.

    Ha tudsz egy kicsit angolul akkor ezen a linken van egy video ezen funkciókról. Nekem csak az M$ media playere játsza le. [link]

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Winner_hun #53 üzenetére

    Ha az alkalmazott technológia lehetőséget ad rá akkor megoldható. Pl. aktív ethernet megoldásoknál akár szimmetrikus csomagokat is ki lehet alakítani. x-PON megoldásoknál is lehet magas uploadot adni, de akár a szimmetrikust is be lehet vállani, akár 100/100Mbps-ot is. VDSL2 megoldásokkal is rövid réztávon lehet magasabb upload sebességet kialakítani, pl. németben a DT VDSL2 hálózatán 50/10Mbps-es csomagot alakítanak ki az IPTV szolgáltatáshoz, de rövidebb réztávolságon a VDSL2 is felmehet egészen 100/100Mbps-ig.

    Szóval a technológia megvan hozzá hogy ilyet lehessen csinálni, azt nem mondom hogy már holnaptól ilyen lesz idehaza is de azért a soha meg túl erős kifejezés. Nyugodtan megjelenhet ez a technológia is Mo.-on pár éven belül, de 5-10 év múlva már szinte biztos hogy alkalmazni fogják, mert addigra annyira elterjedt lesz, vagy már nem is lesz más.

Hozzászólok Aktív témák

Hirdetés