Új hozzászólás Aktív témák

  • ALI_G

    veterán

    Azért azt szélessávnak alig nevezném ami a legtöbb embernek van idehaza. 512 meg 1 Mb az nem szélessáv, németo-ban kiröhögnének a 10 Mb-tel.

    A digitális műsorszórást nem 2012-re kell teljesen megoldani? Az még odébb van. (Magyarországon)

    [Szerkesztve]

  • shabbarulez

    őstag

    válasz ALI_G #1 üzenetére

    Németországban is 1 vagy 2 Mbps-esek a legkisebb csomagok és ott is legtöbb ember ilyenre fizet elő. Széles körűen elérhető még a 6 Mbps, már ahol bírja a vonal. És ahol van ADSL2+os lehetőség ott 16Mbps-es csomag is van, de annak még korlátozottabb az hatótávja. Az FTTC+VDSL2 technológia elérhetősége pedig még elég csekély és csak Tíhóm IPTV rendelés mellé adják.

    Szóval nem hiszem hogy kiröhögnének németben a 10 Mbps-tel, az ott is nagyon jó sebességnek számít, már ahol egyáltalán van rá lehetőség ilyen megrendelni.

    [Szerkesztve]

  • shabbarulez

    őstag

    válasz shabbarulez #2 üzenetére

    79.2 percent of UK Internet connections via broadband [link]

    Angoloknál is szépen nő a szélessávú netezők részaránya az össz internet előfizetések között. 2003 végén még 25% volt, 2004-ben 44%, 2005-ben 65% és 2006 végén már 79%. Ha ezt a trendek tartják idén év végére 90-95% környékére futhat fel az arány, 2008-ra pedig akár teljesen ki is halhat a betárcsázós net. Viszont kíváncsi leszek hogy fog majd a jővőben alakulni a broadband előfizetők növekedési üteme, hisz ott is elsősorban az átmigrálás húzta fel a broadband előfizetők számosságát. Ha majd elfogynak az átmigrálók onnantól már új húsokat kell behozni a piacra, akiknek nincs igazán affinítása a net iránt, őket már sokkal nehezebb lesz meggyőzni ami lehet alaposan vissza fogja vetni a broadband növekedési statisztikák ütemét. A kimutatás szerint a kapcsolódások 60%-a 2Mbps vagy alatti, 32.5%-a 2-8 Mbps közötti és csak 2%-a 8 Mbps feletti sebeségű előfizetés.


    Speedtest round-up on UK broadband providers [link]

    Ez pedig az oldalon található sebesség mérő statiszikái alapján készített kimutatás. 365 ezer mérés alapján készült, az ismert angol szolgáltatók szerinti bontásban számolt átlag sebeségeket mutatja. Jól látható hogy hiába kínál tavaly március óta British Telekom ott is up to 8Mbps-es csomagokat, egyes alternatívok pedig up to 24 Mbps-est a gyakorlati értékek ezen elvi maximumoktól messze elmaradnak.

    A legjobban a Be teljesített 7.5 Mbps-es átlag sebesség értékkel, kár hogy nincs feltüntve ez hány mérés átlaga. A Be 2005 őszén indult és csak up to 24 Mbps-es csomagot kínál. A legmagabb mért eredmény ettől a szolgáltatótól 21 Mbps volt, gondolom az illető ''bent lakott'' a telefonközpontban. Az átlag az 7.5Mbps vagyis ha volt ennél jóval gyorsabb, akkor lassabbnak is kellett lennie hogy kijöjjön az átlag. Mivel Be-nél csak ez az egy up to 24 Mbps-es csomag van így minden előfizető egységesen 24 fontot fizet, függetlenül attól a gyakorlatban milyen sebesség lesz nála.

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog

    Megint egy jó kis tanulmány, amelyik vagy nem tudja, hogy miről beszél, vagy félretájékozott. Optikai közmű? minek? ki fogja kifizetni egy normális optikai hálózat és egy optikai közmű (közműnek tudtommal van jogi meghatározása) közötti költség különbséget? Minden lakásba optikát akarnak, mint a 13. kerületben, hogy ne lehessen rajta adsl-t szolgáltatni?

    Remélem azt is, hogy tisztában voltak a sulinet és a sulinet expressz fogalmak közötti különbségekkel. Bár félek, hogy nem.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • shabbarulez

    őstag

    válasz bambano #4 üzenetére

    Az optikai elven működő hálózati technológiák már nem az ADSL-ről szólnak. Az ADSL egy idejétmúlt technológia, ami ott ahol már optikai megoldásokat alkalmaznak folyamatosan tűnik el majd végül teljesen kihal. Egy optikai kábelen nyújtott szolgáltatás szó szerint fényévekkel jobb mint a rézkábeles ADSL. Optikán sokkal nagyobb sebességet lehet nyújtani így az elérhető szolgáltatások köre is messze nagyobb. Optikai technológiával 100/100Mbps sebesség biztosítható a jelenlegi technológia szint mellet ami akár HD minőségű IPTV vagy VoD szolgáltatáshoz is elégséges kapacitást biztosít. Mivel az optikai kábel adatátviteli képessége kvázi végtelen csupán a végpontokra rakott aktív eszköztől függ milyen kapacitást alakítanak ki, a jővőben az áttérés a gigabitre csupán egy eszköz cserét jelent. Az optikai hálózatoknak nincsenek olyan rákfenéi mint a réz alapú ADSL-nek. Nincsenek olyan technológiai korlátosságok hogy a távolság és a kábeljellemzők függvényében csökken a sebesség vagy adott távolság után teljesen elfogy így ott nem is nyújtható a szolgáltatás. Optikai kábelen 10-20-70 km távolságot is át tud hidalni ugyanazt a kapacitást nyújtva. Nincs olyan gond mint ADSL-nél hogy a szomszédos érpára áthallása miatt csökken a teljesítőképesség, lessul, szakad a kapcsolat.

    A rézkábelen nyújtott adatszolgáltatás kora már múlandóban van, már megkezdődött az áttérés az optikai alapúra és ennek üteme egyre inkább gyorsulni fog, míg lassan a réz el fog tűnni. Pár évtized múlva már csak távoli emlék lesz.

    Az állam vagy önkormányzatok szerepe azokon a terüleken van ahol üzleti alapon a szolgáltatóknak nem érné meg az optikai gerincháló kiépítése. Közmű jellege akkor lenne ha ez minden település felé megvalósulna így minden településen lakónak lehetősége lenne szélessávú szolgáltatáshoz jutni, azonos esélyekkel. Ha már az optikai gerinc megvan azon mehet xDSL, ktv, de akár optikai last mile szolgáltatás is.Ha az állam egy országos optikai közmű gerinchálózatot nyitott formában oldana meg, akkor bármelyik szolgáltató bérelhetne akár önköltségi áron is, ez pedig a jelenlegi ''mesterkélten'' magasan tartott bérelt vonali árszintnek betenne és a vidéki vs. nagyváros közötti különbségeken enyhítene. Pl. Dél-Koreában 1995-ben 1.5 milliárd dollárért csinált országos nyitott gerinchálót az állam van is neki következménye, de a skandináv országoknál is él ez a modell, így ott a sötétszál bérlet jelenleg olcsó. Anno 2 éve volt egy EU jelentés ami az EU-n belüli bérelt vonali árak közötti nagyfokú eltéréseket hivatott volna csökkenteni, de ebből nem lett semmi. Abból a jelentésből kiderült hogy egyes országok bérelt vonali árai között akár 7-8x-os differenciák is vannak és bizony mi a legdrágábbak között voltunk.

    Ott ahol elég pénze van az önkormányzatok szóba jöhet még a saját forrásból megoldott muni/közösségi optikai közmű is településen belül. Egyes nyugati nagyvárosoknál már elkezdődtek vagy tervbe vannak ilyen projectek. Ez megint egy nyitott optikai hálózatot szül, de már településen belül. Ezzel a területi inkubens egyeduralmát csökkentik.

    A XIII. kerületben nem a lakásig megy az optika, hanem a háztömbökig és onnan rézkábel megy tovább az előfizetők otthonáig. Azért is nevezik Hytas-nak amiből a H a hibridet jelöli ahogy ktv-nél a HFC. A gond ott van hogy a jelenlegi rosszú rézkábel last mile berendezkedéshez ez az infrastruktúra nem passzol. A jelenlegi xDSL kialakításnál ahol a DSLAM a főközpontban van ez a hibrid infrastruktúra nem ad működőképes xDSL-t mert az csak csupa rézen működőképes. Viszont lehet rajta sokkal jobbat csinálni, csak máshogy. Az optikán el lehet vinni a házakig a gigabit ethernetet. Oda olyan MDU-t rakni ami mondjuk VDSL2-t használ a nem túl hosszú rézkábelen és máris mehet a 100/100 Mbps az előfizetőkhöz. De ha megoldható a háztömb UTP-vel való átkábelezése akkor egy ethernet switch is megteszi. Persze ez a technológia drágább mint az ADSL ami ma már szinte alig kerül valamibe, de többet is ad és jobban passzol a 3play szolgáltatásokhoz amivel a szolgáltatók meg akarnak jelenni a piacon. Ezen technológiák felhasználása ma már egyre szélesebb körű. Sok milliós számban vannak FTTx kapcsolódások világszerte és ezek száma rohamosan növekszik, 2010-ig már a száz milliót fogja közelíteni a jelenlegi 10-15 millió helyett. A következő évtized pedig már abszolút a optikara való átállás jegyében fog eltelni.

Új hozzászólás Aktív témák