Új hozzászólás Aktív témák

  • csongi

    veterán

    Ez nagyon komoly lett ismet! :R
    Gratula!
    Teljesen nem volt idom elolvasni, de meg lesz az is :).
    Elso olvasatra par kerdes felmerult bennem.
    Vajon a hold banyaszatanal figyelembe veszik, majd mekkora lehet a maximalis tomeg, amivel csokkenteni lehet az egitestet? ( Csak saccolok. De ha olyan merteku banyaztot folyatnak mint a folfdon, akkor annak mar elletani hatasa lesz szerintem.)A folyamatosan tavolodo holdunkra ez milyen milyen kihatassal lesz, illetve a foldre?
    Gondolom nem 2 lapat ercet vagy barmi mast akarnak elhozni . :)
    Az orbitalis palyan torteno utas szalitas alkalmaval, mennyivel valtozhat meg a legkorbe juto egestermekek mennyisege, a hagyomanyos repulteteshez kepest?
    A metan uzemanyag felhasznalsa jo otlet lehet. Elegndo mennyiseg lehet, csak leginkabb az oroszoknal van belefagyva a talajba es a vizbe . Ennek kinyerese mennyire lehet nehez? Illetve valamit ki kell talani, mert a felmelegedessel igy is ugy is a legkorbe kerul.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz csongi #1 üzenetére

    A Hold bányászatánál jelenleg nem tényező a Hold óvása. Várhatóan évtizedek, talán évszázadok is kellenek, mire a bányászat olyan mértékű lesz, hogy valóban drasztikus hatása legyen. Ezzel együtt belátható időn belül nem hiszem, hogy ez probléma lesz. Egyébként jelenleg a Hold tömege lassan nő, hála a felszínébe csapódó kis aszteroidáknak.

    A P2P (tehát ballisztikus utasszállítás két pont között) esetében nehéz válaszolni a kérdésre. Musk 27 000 km/h-t említett, ez orbitális sebesség, tehát elérni ugyanannyi, mint pályára állni.

    Metánt jelenleg főleg földgázból vonnak ki. Azt pedig minden felé termelnek ki...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • DjFlanker

    aktív tag

    A szokásos kiváló munka, köszönöm :)

    Jó pilóta alagútban nem katapultál

  • derive

    senior tag

    Hogy is volt az a 2018as Marskolonia? ;]
    Menjen csak a hype, nehogy az eredmenyekrol kelljen beszelni. Inkabb uj raketat epitenek, minthogy elkezdjek teljesiteni a megrendeleseket...

    [ Szerkesztve ]

  • Cifu

    nagyúr

    válasz derive #4 üzenetére

    Mondjuk especiel a teljesítés terén a Falcon 9 indításokkal elég jól állnak jelenleg. A Falcon Heavy, na az csúszik tovább, most éppen késő December a céldátum....

    Ezt a képet úgy érdemes értékelni, hogy az ArianeSpace, aki most kvázi a legnagyobb a kereskedelmi piacon, idén 9 indításnál jár (Vega, Szojuz-2-1 és Ariane 5), a rekordja pedig 12 indítás (2015-ben). A Kínaiak és az Indiaiak jönnének fel, de idén már mindkettőjüknek volt egy-egy sikertelen indításuk, és ezért csúsznak az ütemezett indításaik...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz csongi #1 üzenetére

    "Vajon a hold banyaszatanal figyelembe veszik, majd mekkora lehet a maximalis tomeg, amivel csokkenteni lehet az egitestet? ( Csak saccolok. De ha olyan merteku banyaztot folyatnak mint a folfdon, akkor annak mar elletani hatasa lesz szerintem.)A folyamatosan tavolodo holdunkra ez milyen milyen kihatassal lesz, illetve a foldre?"
    Gyakorlatilag bármennyit, és semmilyen. A legmélyebb bányák is csak karcolgatják a föld felszínét. A földi bányászat minimálisan se befolyásolja a Föld súlyeloszlását, legfeljebb az élővilágnak zavar be, az meg nem nagyon van a Holdon a jelenlegi ismereteink szerint.
    Ráadásul az űrutazás költségei miatt tipikusan a "kevés van belőle, de értékes" dolgokat éri meg majd a Holdról elhozni, szóval nem lesz tömeges anyagelszállítás onnan.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    Mintha túl sok nyársat akarna egyszerre tartani a tűzben. Remélem, hogy nem valamilyen illegális keresztfinanszírozással teremti elő a projektjeihez a pénzt.

    Nem követem igazán a dolgait, de szinte évente belefog valami újba:

    - Tesla (több féle modell)
    - Önvezető autók
    - Akkumulátor gyártás
    - Akkupack-ok készítése
    - Space X (többféle jármű)
    - Hyperloop vasút
    - Alagútfúrás
    - Műholdas internetszolgáltatás
    - Napelemes háztető
    - Rengeteg más

    Az űrprojektre visszatérve szerintem jobb ötlet lenne, ha nem egy rakétával akarnák megoldani az egész utat, hanem 3 különbözővel, vagyis az egyik csak felvinné az űrbe a felszerelést, embereket, anyagokat, a másik űrhajó csak az űrutazásra lenne optimalizálva, a harmadik pedig a marsi le és felszállásra. Tehát nem egy svájci bicsak űrhajó lenne, hanem 3 céljármű. Szintén egy másik megközelítés alapján olyan jármű kellene ami csak 1 útra szól, de cserébe, leszállást után helyben teljesen hasznosítható, vagyis leszáll, szétszedik a rakétát és az szolgál módosítás nélkül szállásként, menedékként, műhelyként, kutatóállomásként. Tehát kvázi egy repülő marsbázis lenne.

    Jó lenne ha műholdak tovább üzemelnének fenn, illetve javítani, utántölteni lehetne azokat. Ne jöjjön le vissza az, ami már egyszer felkerült. Minél több műhold legyen egységes, moduláris, vagyis csökkenteni lehetne a fejlesztési, gyártási költségeket és időt...illetve a modularitás miatt javíthatóak is lennének.

    A Mars projekt olyannak tűnik, mintha kihagynának pár köztes lépést és sok mindent feltételezésekre építenek.
    Ki kellene próbálni szerintem közelebb is a dolgokat, tehát ideálisabbnak tűnik, ha a holdon tartják a főpróbát, mielőtt a Marsra mennek. Abszolút nem egyforma a kettő, de sok mindent ki lehet ott is próbálni jóval olcsóbban és rövidebb idő alatt. (a legkritikusabb különbség talán az hogy a holdnak nincs légköre, vagyis mélyen a "föld" alá kellene építkezni a meteoritok miatt) A holdra szintén az azonnali védelem miatt lenne érdemes olyan űrhajóval menni, ami az első években önmaga szolgál holdbázisként.

    Önmagában jelenleg a Mars és a Hold is szinte csak bányászásra és kutatásra jó, sőt később is inkább csak turistacélpont lehet. A közelsége miatt a Hold ideálisabb következő lépcső. Ott lehet gyakorolni a bányászást, a helyben történő finomítást, olvasztást, gyártást, megmunkálást, tehát azt, hogy legalább építőanyag tekintetében önállóvá válljon. Ott lehet tesztelni a bányász drónokat, robotokat is, mert ha azok beválnak, akkor a Marsra elég lesz elküldeni egy csapat robotot, hogy bányásszanak, építsenek.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz csongi #1 üzenetére

    Sokféle anyagot gondolom nem éri meg a holdon bányászni majd visszahozni a földre, vagyis amit ott bányásznak majd, annak a nagyon nagy része ott is marad építő/alapanyagnak/üzemanyagnak.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • bindike01

    aktív tag

    :R :R :R :R :R :R

    Remek volt köszönöm! Azért a Saturn V nem volt piskóta a 69 es évben! :D:D

    http://phmegbizhatosag.atw.hu/

  • quarros

    tag

    A BFR-nek lesz egy komoly problémája amit nehéz lesz áthidalni. Ugyan az mint a nagy LPG szállító hajók esetén. A rakéta mozgása meglötyögtetheti a tartályt amikor már valamennyi elfogyott az üzemanyagból. Azt pedig senkinek sem kell illusztrálnom hogy ez mit eredményezhet.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Tigerclaw #7 üzenetére

    Nem követem igazán a dolgait, de szinte évente belefog valami újba:

    Pár dolgot leszámítva ezek két fő körbe tartoznak:

    -Tesla (Akku/Akkupak gyártás, önvezető autó, nemrég ebbe olvasztották bele a Solar City napelemgyártó/telepítő céget)
    -SpaceX (rakéta és űrhajó gyártás, a műholdas internet alapvetően ennek egy mellékága)

    A Hyperloop-ot nem ő fejleszti, neki csak tetszett az ötlet (mellesleg ezt is valamikor az 50-es és 60-as években dolgozták ki, csak hát iszonyatosan drága az infrastruktúra - ma is).
    Ami talán ebbe a körbe tartozik, az az alagútfúró cége, a The Boring Company, az a saját bevallása szerint is csak egy hobby.

    Az űrprojektre visszatérve szerintem jobb ötlet lenne, ha nem egy rakétával akarnák megoldani az egész utat, hanem 3 különbözővel, vagyis az egyik csak felvinné az űrbe a felszerelést, embereket, anyagokat, a másik űrhajó csak az űrutazásra lenne optimalizálva, a harmadik pedig a marsi le és felszállásra. Tehát nem egy svájci bicsak űrhajó lenne, hanem 3 céljármű.

    Ez a Mars Base Camp felépítése is.

    Viszont a tavalyi IAC-t elemző írásban benne volt miért is jó Musk megközelítése: mert csak egy járművet kell fejleszteni, nem pedig hármat...

    Jó lenne ha műholdak tovább üzemelnének fenn, illetve javítani, utántölteni lehetne azokat. Ne jöjjön le vissza az, ami már egyszer felkerült. Minél több műhold legyen egységes, moduláris, vagyis csökkenteni lehetne a fejlesztési, gyártási költségeket és időt...illetve a modularitás miatt javíthatóak is lennének.

    Ehhez képest a SES nemrég bejelentette, hogy olcsóbb, rövidebb élettartamú műholdakat rendel innentől, mert ahogy olcsóbbá válik a világűrbe feljutás, jobban megéri sűrűbben cserélni a műholdakat. Üzleti szempontból teljesen érthető - morális szempontból kevésbé...

    Amíg nem kezdődik meg a világűrben való műholdak üzemeltetése súlyosabban szabályozva és szankcionálva, addig sajnos ez lesz...

    A Mars projekt olyannak tűnik, mintha kihagynának pár köztes lépést és sok mindent feltételezésekre építenek.

    Mármint Musk Mars Programja (MMP :D ). ;)

    Ki kellene próbálni szerintem közelebb is a dolgokat, tehát ideálisabbnak tűnik, ha a holdon tartják a főpróbát, mielőtt a Marsra mennek. Abszolút nem egyforma a kettő, de sok mindent ki lehet ott is próbálni jóval olcsóbban és rövidebb idő alatt. (a legkritikusabb különbség talán az hogy a holdnak nincs légköre, vagyis mélyen a "föld" alá kellene építkezni a meteoritok miatt) A holdra szintén az azonnali védelem miatt lenne érdemes olyan űrhajóval menni, ami az első években önmaga szolgál holdbázisként.

    Ott a Moon Village koncepció... szép és jó, de ki finanszírozza. Miért menjünk oda? Ki fogja mindezt fizetni. Az ESA egyik óriási hibája szerint az, hogy ő is először megcsinálja a Holdbázis koncepciókat, közben továbbra sincs koncepciója az olcsó világűrbe jutáshoz. Az Ariane 6 egy vicc akár csak a Falcon 9-hez vagy pláne a New Glenn-hez képest.

    Ebből a szempontból hatalmas előrelépés az ITS / BFR, mert teljesen újrafelhasználható, és (elvben) olcsón üzemeltethető...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz quarros #11 üzenetére

    Ezt a nehéz úton tapasztalták meg a rakétafejlesztők a hőskorban. Azóta az erre esélyes fokozatokba direkt "lötyögésgátlókat" építenek.

    Video 1

    Video 2 (ez ráadásul SpaceX, a végén látható, ahogy a második fokozat tartályában "kavarog" az üzemanyag - de amikor a hajtóművet sikerült beindítani, a gyorsulástól az üzemanyag a tartály aljára ül ismét, így a vezetékeken ki lehet fogyasztani)

    Itt pedig az űrsikló külső üzemanyag tankja, itt csak a LOX tartálynál volt probléma, ezért egyfelől a lötyögést csökkentő lapok vannak (anti-slosh baffles), illetve a tartály alján az örvények kialakulását megakadályozó lemezek (anti-vortex baffles):

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Cifu #12 üzenetére

    Attól hogy bizonyos elvek mentén vannak összefüggő projektek, szinte mindegyik önállóan óriási összeget igényel, fejlesztésre, a gyárak felépítésére, beindítására, sales, support, stb. Nem az zavaró hogy több projektbe belevág, hanem hogy talán kivétel nélkül mind veszteséges még (jelenleg) Csak az előrendelők és a befektetők bizalma tartja a víz felett. Én abszolút drukkolok neki, de sajnos egy pillanat alatt kártyavárként dőlhet el minden.

    Ilyen helyzetben meg tényleg lol, hogy vannak "hobby projektjei".

    Lehet hogy most a BFR a megoldás, de továbbra is úgy hiszem, hogy külön jármű lenne ideális az bolygók közötti utazásra, ahol teljesen már körülmények és követelmények állnak fenn. Ott nincs szükség az áramvonalas kialakításra, de van mindenféle erős sugárzás, mikrometeoritok (bizonyos magasságon űrszemét). Azt nem tudom, hogy a parittya manőverek során mekkora G erő hat a járműre vagyis erősebb vagy gyengébb szerkezet kell-e a földi felszállásnál tapasztalthoz képest. Persze a bolygóközi hajtás is komoly kérdés. Az a napszeles hajtás érdekes, bár gondolom a földi vitorlákkal ellentétben nem megoldható az hogy "szembeszéllel" lehessen haladni.

    Hosszabb távon jobb lenne, ha fent a Nemzetközi űrállomás helyett, mellett űrdock épülne, ahonnan indulnának, érkeznének a bolygóközi járatok. Később ha lehetséges, ott kellene felépíteni, javítani azokat az űrhajókat, legalább részben.

    A SES-nek részben igaza van, mert a jelenlegi hosszabb élettartam alatt elavulnak a rajta lévő megoldások, de épp az ő esetük mutatja, hogy ha moduláris lenne náluk elég lenne cserélni csak a telekommunikációs modult, és a többi részen csak kisebb javításokat és újratöltéseket végezni. Lennének szabványos csatlakozási pontok, ahol könnyen és probléma nélkül szét lehetne választani a műholdakat. Lenne egy fő egység ami a hajtóműveket adja a pályára való jutáshoz, a pálya tartásához. Lenne egy energiaellátó és vezérlő modul és lenne a "hasznos teher", a funkcionális modul. Nem minden műhold épülhetne közös alapokra, de pl. rengeteg távközlési műhold van, szinte egyforma felépítéssel. Ezeket érdemes lenne közösen fejleszteni ilyen modulárisra.

    Az űrszeméttel is nagyon komolyan kellene foglalkozni, de ahogy a földön, itt is az lenne az ideális, ha minél kevesebbet dobunk ki. (főleg hogy nagyon drága és környezetszennyező felvinni ezeket). Itt megint a modularitás és szabványosítás jön elő, hiszen így nagyobb eséllyel lehetne a fent lévő műhold alkotóelemeknek új célt adni. A napelem modulok felszerelhetőek lennének bármire, az antennák és a hajtóművek is. Persze ehhez hihetetlen mértékű előrelátás, kooperáció és tervezés kell, miközben évről évre fejlődik a technológia.

    A "Miért menjünk oda" talán a legfontosabb kérdés az egész űrutazásban. Mind a Hold, mind a Mars esetén ugyanez a kérdés. Jelenleg én úgy látom, hogy csak néhány reális hasznos célja lehet:

    - Felfedezés, kutatás (a bolygót, holdat, a múltat, az anyagát, szerkezetét, esetleg újabb űrkutató eszközöket telepíteni a hold felszínére, a mars körüli pályára ha ott ideálisabb valamiért)
    - Technológiai fejlesztés (helyi építkezéshez, bányászáshoz, gyártáshoz szükséges eszközök, megoldások próbája)
    - Űrturizmus gazdagoknak

    A tényleges bányászat szerintem távoli cél... Első körben talán a Holdon kezdhetnék, mivel az atmoszféra "hiánya" miatt tele lehet a felszíne el nem égett meteoritok nagyobb és kisebb darabjaival, vagyis elég lenne a felszínen keresgélni fémkeresővel, mágneses megoldásokkal.

    Az hosszabb távú élet ezeken a helyeken még sokkal később válik lehetségessé és szintén csak gazdag turistáknak, mert őszintén szólva nincs miért odaköltözni. Nem beszélve arról, hogy komoly testre gyakorolt hatása lehet, az elmére gyakorolt hatás mellett. Már az északi településeken sokkal gyakoribb a depresszió és az öngyilkosság...mi lenne a Marson, ahol nemhogy a földet nem lehetne látni, de jó eséllyel még a csillagokat sem a folyamatos "homokvihar" mellett. Faltól falig minden vörös. A Holdról legalább látni a földet, de ott meg minden szürke.

    A terraformálás meg aztán tényleg csak Sci-Fi kategória. Ilyen fejlődési sebességgel az még több tízezer évre lehet, ha egyáltalán megvalósítható.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Tigerclaw #14 üzenetére

    Lehet hogy most a BFR a megoldás, de továbbra is úgy hiszem, hogy külön jármű lenne ideális az bolygók közötti utazásra, ahol teljesen már körülmények és követelmények állnak fenn.

    Alapvetően eltérő az életre hívó szó. A BFR esetében a cél az, hogy minél kevesebb erőforrást belefektetve egy Mars-ra eljutni képes, teljesen újrafelhasználható járművet építsenek.

    Ha te 3 specifikus célra létrehozott járművel való megoldásban gondolkodsz, egyszerűen több erőforrást kell befektetned. Abból a szempontból teljesen reális Musk koncepciója, hogy ráfordítandó erőforrást szeretne minimalizálni.

    Amennyiben van már egy olcsó LEO-ra jutási lehetőséged (tehát a háromból egy adott), akkor már reális a 3 járműves megoldás. 10-15 év múlva feltehetően már ez lesz a preferált eljárás, ha addigra a BFR és a New Glenn, illetve a Vulkan realitás lesz...

    Az a napszeles hajtás érdekes, bár gondolom a földi vitorlákkal ellentétben nem megoldható az hogy "szembeszéllel" lehessen haladni.

    A "szembeszél" azt jelentené, hogy egyenesen a Nap felé akarnál menni. Ez aligha realitás. ;)

    A napvitorlával lehet a "befelé" is haladni, ha olyan pályára állsz, amelyik befele lendít, például a napvitorlával elhagyod a Föld gravitációs kútját, majd a pályát úgy módosítod, hogy vagy a Mars, vagy a Föld gravitációs kútja befele lendítsen (gravity assist), és mondjuk így eljuthatsz a Vénuszhoz...

    Nyilván ez emberes űrrepülésnél nem célszerű megoldás, de űrszondáknál roppant hatékony lehet.

    Hosszabb távon jobb lenne, ha fent a Nemzetközi űrállomás helyett, mellett űrdock épülne, ahonnan indulnának, érkeznének a bolygóközi járatok. Később ha lehetséges, ott kellene felépíteni, javítani azokat az űrhajókat, legalább részben.

    Az űrbéli építkezés fő rákfenéje az, hogy honnan jön a nyersanyag (ha az űrben építed meg az űrhajó elemeit is), vagy maga a kész űrhajó-elem (ha a Földön vagy valamelyik égitesten gyártod le őket). Előbbi esetében célszerű egy nyersanyagbázis mellett létrehozni a gyárat, amelyiknek kicsi a gravitációja, hogy ne kelljen sok energia, hogy onnan az űrdokkba jusson. Tehát előbb lesz a Ceres, Fobosz vagy akár a Hold körül keringő űrhajógyár megépítve, mint a Föld körül.

    A második lehetőségnél ismét a gyár a kérdéses. Ha a Földön gyártod le a modulokat, akkor ismét az olcsó világűrbe juttatás a kérdőjel. Amíg nincs ilyen, nem is éri meg vele foglalkozni, hiszen egyszerűbb és olcsóbb nagyobb méretű modulokból egyszerűen csak összedokkolni a részelemeket - ilyen a Mars Base Camp is. Ha viszont másik égitest körül szeretnéd, akkor először oda kell gyárakat telepítened...

    de épp az ő esetük mutatja, hogy ha moduláris lenne náluk elég lenne cserélni csak a telekommunikációs modult, és a többi részen csak kisebb javításokat és újratöltéseket végezni.

    Még mindig ott tartunk, hogy a részelemeket is fel kell vinni, kell egy eszköz, amely képes a cserét végrehajtani, és így tovább. Amíg ezek nem adottak, addig miért foglalkozzon ilyen koncepciókkal?

    Ez a rákfenéje a Space Tug / űrbéli javító-karbantartó elképzeléseknek, mert amíg nincs megrendelő, senki sem szívesen kockáztat a kifejlesztéssel. Amíg viszont nincs ilyen javító / karbantartó űrjármű, addig senki sem fog hozzá modulárisan cserélhető alkatrészekből felépülő műholdat rendelni. Ezért tart most ott az egész, hogy az első ilyen Space Tug-ok csak üzemanyagot tudnak átadni másik műholdnak. A GEO-n keringő műholdak élettartamát ugyanis alapvetően az üzemanyag-tartalékuk határozza meg manapság...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Cifu #15 üzenetére

    A szembeszelet nem csak teljes szembeszélre értem, hanem a ferde pályára is. A földi hagyományos vitorláknak és hajóknak más a fizikai modellje a napvitorlákhoz és űrhajókhoz képest. Ott nincs atmoszféra, így nincs légnyomás-különbség és nincs víz sem, ami jól jön a hajózásnál, hogy irányba tartsa a hajótestet.
    Gravitációs pányvát kihasználni nehézkes lehet és erősen megnövelheti az útidőt. Arra a napszeles kis műholdra azért kíváncsi leszek.

    Vannak olyan hajtóművek fejlesztés alatt amik nem se nem napszelesek, se nem klasszikus rakétahajtóművek? Energiát azt "bőven találnak fenn" a nap miatt a belső bolygóknál, csak nincs még mibe kapaszkodni.

    A Holdon, vagy ahhoz közel tényleg ideálisabb lenne "űrdock"-ot építeni.

    Amúgy ha a Space X nem kap elég megrendelést, belefoghatnának saját műholdak gyártásába is. Mondjuk az a műholdas Internet szolgáltatás nem tűnik jövedelmezőnek az optikai szálas netszolgáltatás és 5G hálózatok idején.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Tigerclaw #16 üzenetére

    Gravitációs pányvát kihasználni nehézkes lehet és erősen megnövelheti az útidőt.

    Viszont abszolute nem igényel hajtóanyagot...

    Vannak olyan hajtóművek fejlesztés alatt amik nem se nem napszelesek, se nem klasszikus rakétahajtóművek?

    Ion- illetve Plazmahajtóművek fejlesztése folyik, a NASA is ilyet vizionált a Deep Space Transporthoz. Elviekben nem sokára tesztelnek egy 200kW-os változtatható impulzussűrűségű mágnesplazma rakétahajtóművet (VASIMR) az ISS-en.

    Mondjuk az a műholdas Internet szolgáltatás nem tűnik jövedelmezőnek az optikai szálas netszolgáltatás és 5G hálózatok idején.

    Éppen ellenkezőleg. A nagyvárosok és a sűrűn lakott régiókat leszámítva sehol sem jellemző a nagy sávszélesség, még az Egyesült Államokat nézve sem. A műholdas internettel foglalkozó cikket olvastad? A HughesNet például 50$/hó (~13 ezer forint) díjért ad 10GB adatforgalmat 25/3 Mbites elérés és 600-800ms latency mellett. 129$/hó árért kapsz 50GB-ot. E mellé még ~150$ az antenna és a modem. Nem véletlen, hogy három cég (OneWeb, SpaceX és Boeing) pályázik a globális műholdas internetszolgáltatásért MEO pályáról (ahonnan 100ms alatti pinget tudnak biztosítani)

    Az 5G is jól hangzik, de például az Egyesült Államok sok részén még 4G sincs. Nem várható, hogy a kevésbé lakott településekre kiépítsék az 5G-t...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • tupuk

    aktív tag

    Na örülök hogy végre kikerült a cikk :)

    Van itt egy friss hír egy új típusú motor sikeres tesztjéről, én nem tudom megítélni hogy ez mennyire reális hogy hamarosan valóban használható lesz-e a gyakorlatban űrutazni, ha valaki tudja értékelje már kérem:

    futurism.com/the-engine-that-could-take-humans-to-mars-broke-records-in-a-recent-test

    www.sciencealert.com/x3-ion-engine-test-break-thrust-records-revolutionary-201

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Cifu #17 üzenetére

    Azért úgy kell kalkulálni, hogy mire fellőnek elég műholdat a szolgáltatás indításához elég sok év eltelik és addigra a vezetékes és mobilnet szolgáltatás is fejlődik. Ahogy mondják, nem oda kell célozni ahol most állnak a versenytársak, hanem ahol évek múlva lesznek. A fehér foltokból egyre kevesebb lesz, vagyis egyre kevesebb potenciális ügyfél...ráadásul kétlem, hogy sebességben és elérési időben tudnának versenyezni. Szerintem erre a projektre a "túl későn túl kevés" jelző illik és elég fura az a grafikon ami szerint milyen sok bevételt várnak csak ebből a jövőben.

    Több műholdas projekt belebukott már abba, hogy mire fellőttek eleget, mire üzemképes lett, elavult, haszontalanná vált.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • quarros

    tag

    válasz Tigerclaw #19 üzenetére

    Rossz a megközelítésed. Városokban nehéz versenyezni a szolgáltatókkal, különösen ha belegondolunk hogy nagy részük többszintes apartmanokban vagy panelekben él. Ez így teljesen igaz.

    De amint elszabadulsz a civilizáció központjaitól úgy rohamosan csökken a lehetőségeid száma (meg a sávszélességed is :DDD ). Ez a megoldás biztosíthatná azt hogy bárhol vagy a világon van elérhető kapcsolatod elfogadható sebességgel.

    Arról nem is beszélve, hogy az egész földet nem lehetne rápakolni arra a pár frekitartományra ahol ezek üzemelnek (lenne gyök kettő a sebessége mindenkinek).

  • quarros

    tag

    válasz Tigerclaw #19 üzenetére

    Bocs előbbibe nem írtam bele hogy mire gondolok pontosan. Távoli szigetek, vitorlások és hajók, hegyi elszigetelt falvak ahol túl költséges a kábel lefektetése, sivatagi ritkán lakott területek. Ezek mind olyan helyek ahol vannak olyan emberek akik szeretnék használni de nehezen tudják, valamint olyan utazók/túrázók akik távoli eldugott helyekre mennek de kapcsolatot kéne tartaniuk. Ha egy kisebb területet veszünk például egy országot akkor Ilyen ügyfelek viszonylag kevesen vannak. De amint kiterjesztjük a keresést az egész bolygóra úgy viszont rengetegen.

    A legnagyobb probléma Musk koncepciójával nem technológiai vagy gazdasági jellegű hanem az hogy olyan országok mint pl: Kína ez feltehetőleg minden eszközzel akadályozni fogják mert hirtelen rés kerülne a becses tűzfalukba.

    Edit: Arról nem is beszélve hogy egy országok között utazó embernek milyen értékes lehet hogy nem kell mindig a helyi mobilszolgáltatókkal lepaktálnia egy sim kártyáért hanem egy szolgáltató szolgáltat neki mindenhol.

    [ Szerkesztve ]

  • orionstar

    csendes tag

    A NASA-nak most kellene letennie az asztalra ismét amit az Apollo éra utánra vizionáltak, shuttle + tug + deep space vehicle. A Locheed elővehetné az airospike engine-t, megcsinálnák a Venture Star-t (2004-ben megoldották a tartály gondot, 2007-ben a hajtómű teljesítmény problémát, a mintadarab mégis a NASA egyik központja előtt rohad csak), mellé jöhetne a tug, meg egy nagy 500t+ hasznos terhet elbíró DPV VASIMR hajtással... ha egy ilyen szettel rukkolnának elő, mindjárt versenyképes pozícióban lennének. A Venture Star-t nagyrészt már kifizették, az eredeti problémákat megoldották -részben a versenytársak- az elmúlt 16 évben, szóval egy 20+ tonnás payloadot bíró SSTO már lenne. Tugot a cikk szerint 3 cég is fejleszt vagy tervez majd... Ahogy cifu írja a vasimir-t is most tesztelik... Minden meglenne... helyette bohóckodnak a feltuningolt Apollo retekkel 2017-ben aka Orion + SLS, de tudjuk social launch system :W

    [ Szerkesztve ]

    "...szeretem ha a világ jó néha kell már egy emberi szó..."

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz quarros #21 üzenetére

    Igen, vannak és lesznek olyan ritkán lakott területek, ahova nem éri meg se vezetéken netet vinni, se mobilnetet, de épp azért mivel ritkán lakott ez egy kicsi piacot jelent. Az USA-ban Kanadában nagyobbat, de az EU területén pl. nagyon kicsit. Ráadásul vannak azért olyan vezeték nélküli megoldások is, amikkel szintén lehet csökkenteni a fehér foltokat.

    Én a piacot hiányolom. Persze lehet belőle olyan magasabb árú luxus szolgáltatás, ami mondjuk hajóknak, repülőknek ad kapcsolatot...vagy katonai célokra.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • tupuk

    aktív tag

    válasz Tigerclaw #23 üzenetére

    Világ-szinten rengeteg ember él ritkán lakott területen, százmilliók. Afrika, Ázsia...
    De nagyvárosokban is lehet piaca ha elég olcsón adja.

    Az is érdekes lesz hogy ha X km magasról sugározza le a netet mondjuk Magyarországra, akkor vonatkoznak-e rá a magyar törvények, pl. adóalany lesz-e, rá kell-e raknia a magyar ÁFA-t? Ha nem, és olcsóbban (vagy jóval gyorsabban) adja a netet mint az itteni szolgáltatók, én is átmegyek hozzá, legalább így támogatom a Mars-utazást is :)

    [ Szerkesztve ]

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz Tigerclaw #23 üzenetére

    "Az USA-ban Kanadában nagyobbat, de az EU területén pl. nagyon kicsit."
    Európában 750 millió ember él. A Földön meg lassan 8 milliárd. Egy globális internet esetén teljesen jelentéktelen, hogy Európa kontinentális részén nem lesz rá nagy igény.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    Igen, de Afrikában, Ázsia nagy részén nem biztos hogy van rá fizetőképes kereslet, illetve gondolom van pár milliárd ember, akinek az Internetkapcsolat haszontalan, mert se gépe, se tabletje, se telefonja, és azt sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák. A piac zsíros része a hagyományos ISP-knél marad, kivéve a már említett hajós, repülős, katonai igényeket.

    Kieshet Kína, Oroszország kompletten, de hamarosan Törökország is, meg a sok kisebb diktatúra, ahol komoly cenzúra van.

    Persze nekik legyen igazuk és legyen nyereséges a vállalkozásuk.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz Tigerclaw #26 üzenetére

    "Igen, de Afrikában, Ázsia nagy részén nem biztos hogy van rá fizetőképes kereslet, illetve gondolom van pár milliárd ember, akinek az Internetkapcsolat haszontalan, mert se gépe, se tabletje, se telefonja, és azt sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák. A piac zsíros része a hagyományos ISP-knél marad, kivéve a már említett hajós, repülős, katonai igényeket."
    Persze, Magyarországon meg jurtákban laknak az emberek és nyereg alatt puhítják a húst.

  • tupuk

    aktív tag

    válasz Tigerclaw #26 üzenetére

    Nem vagy tisztában a mobiltelefon elképesztő jelentőségével, hasznával és elterjedtségével Afrikában (meg más szegény helyeken).
    Afrikában még sokkal fontosabb mint itt, nálunk ahol csak egy a sok kütyü és kommunikációs eszköz közül, ott sokaknak a mobil hozta el a korszakváltást, a modern világot. Az óriási távolságok miatt ez ott aranyat ér, hisz mobil előtt sokan csak gyalog vagy szamárháton mehettek az infókért vagy levelet felvenni a postán, vagy a bankba ügyintézni, hosszú órákig, néha napokig tartott hogy megszerezzék az információt, most egy telefon és megvan. A mobil Afrikában kulcsfontosságú és aranyat ér, sokakat csak ez köt össze a rokonaival vagy a világgal. A netbank is mobilon terjedt el, elképesztő mértékben és sebességgel, gyorsabban mint nálunk, pont a helyi adottságok kényszerítő ereje miatt. Gyakorlatilag a mobil az afrikai életmódváltás, a digitalizáció és fejlődés katalizátora.
    Csak Afrika önmagában egy 1,2 milliárd fős piaca a műholdas internetnek, csak itt nagyot lehet kaszálni.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Cathfaern #27 üzenetére

    Dolgoztam itthon ISP-nél ügyfeleknél így láttam, tapasztaltam hogy nálunk is mekkora a szegénység és sokaknak mennyire luxus az Internet elérése, nem beszélve a sok elavult hardverről. Ehhez képest Afrikában, Ázsia nagy részén sokkal nagyobb a szegénység.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz tupuk #28 üzenetére

    A jelentőségét értem, csak ott nincs fizetőképes kereslet.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Tigerclaw #30 üzenetére

    Az is fizetőképes, aki kicsit fizet. Csak sokan vannak. Nézd meg a mobiltelefonpiacot. Kína az első, India a második. Hupsz. Igen, a döntő többség olcsó telefon, ahogy nálunk is - de ott is van egy réteg, aki a közepes vagy drága telefonokra bukik és meg is engedheti magának. Na őket is ki kell szolgálni. A vidéki régiók arrafelé viszont kutyául állnak lefedettség terén, ezért jön a trükk - a mobilhálózat lefedettségét a műholdas internetszolgáltatók biztosítják - az adótornyok és a központ között műholdas szolgáltatást nyújtva.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • tupuk

    aktív tag

    Már korábban is akartam kérdezni, hogy szerintetek a mesterséges IQ hozhat a rakétatechnológiában-űrrepülésben áttörést vagy legalább valami nagyobb lépést a fejlesztésében? Akár az űrhajók felépítésében, akár a motorokban, üzemanyagban, a hajótest anyagában, röppályában, bármiben?

    Tudom ez kicsit ködszurkálás, meg végül is könnyű rávágni hogy igen, előbb-utóbb mindenre hatni fog, de én rövidtávon kérdezem, és azért most kérdem mert épp most olvasom hogy az AI 56 új gravitációs lencsét fedezett fel, ami azért nem semmi, a jövőben erre fejlesztenek tovább:
    hvg.hu/tudomany/20171106_mesterseges_intelligencia_csillagaszat_gravitacios_lencse

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz tupuk #32 üzenetére

    Ha a mesterséges intelligenciát és kellően magas intelligenciával rendelkező ember készíti, bármi megtörténhet...de a kérdésedre szerintem az a válasz jelenleg, hogy nem.

    Számolni tudnak ezek villámgyorsan, de a kreativitás hiányzik. A cikk szerint én inkább BIG DATA analízisnek nevezném ezt nem mesterséges intelligenciának, mert ennyi erővel minden ember által készített algoritmust nevezhetjük AI-nek.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz tupuk #32 üzenetére

    Önmagában a mesterséges intelligencia nem hoz (várhatóan) áttörést. Meg is mondom miért: alapvetően továbbra is emberekhez kell idomulnia. Ajánlom figyelmedbe a Falcon Heavy részét taglaló oldalát a cikknek. Segíthetett volna a helyzeten egy MI? Feltehetően nem. Menet közben több téren is folyamatosan változtak a paraméterek. Az egyre nagyobb és nagyobb teljesítményű rakétahajtóművek miatt nőtt a rakéta tömege és egyben a felvihető tömeg is, amit persze lelkesen propagáltak, és adtak meg az EELV tenderen is. Csakhogy ez aláásta a szerkezeti szilárdság kérdését, hiszen azt eredetileg nem ekkora tömeghez méretezték a teherviselő elemeket - volt ráhagyás feltehetően, de nem elegendő. Emiatt a középső CORE modult meg kellett erősíteni, és borult a szép elmélet, hogy csak összefognak három Falcon 9 első fokozatot, és voilá, itt a szupernehéz rakétánk.

    Itt mit tudna tenni egy MI, amit egy ember nem? Az MI-nak is alkalmazkodnia kell a pénzügyi, emberi, teljesítményváltozókhoz (hiába tervezel meg valamit, ami az adott szoftver szerint elvisel X szintű erőhatást, ha egy apró gyártási hiba miatt végül X-1 szintű erőhatásnál már megadja magát).

    Abban segíthet a számítógép (és nem is feltétlenül az MI), hogy egy ideálisabb rakétát építsenek, ami bizonyos paramétereknél jobban fog szerepelni. De mint mindennek, ennek is ára van...

    A DLR pár emberkéje nekiállt játszani, hogy milyen megoldások lehetnének opciók egy "saját" Falcon 9 rakéta esetén. Kiderült, hogy GTO pályájára (ami ugye az Ariane 5 / 6 számára kritikusnak van tekintve) például a két fokozat alkalmazása messze nem olyan jó, mint a három fokozat. Ez persze megint összetett kérdés, hiszen a Falcon 9 eredetileg csak LEO pályára készült - oda a két fokozat éppen optimális volt. Tehát ilyesmiktől függ, hogy az adott rakéta alkalmazása mikor optimális, és mikor nem.

    Egy MI sem tud ilyenkor olyasmit előrántani, ami tökéletes megoldás....

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz tupuk #32 üzenetére

    Szimulátornak viszont nagyon hasznos lehet a számítógép, de ahhoz át kell először adni a teljes elérhető tudást. Gyakorlatilag be kell programozni. Kell egy nagyon pontos fizikai szimulátor, majd egy tervező algoritmus, ami bizonyos paraméterek megkötésével tervezhet mindenféle extrém formájú űrhajót és leteszteli. Ha elég gyors a szimuláció, iszonyatos mennyiségű modellt lepróbálhat ahhoz képest, amire mondjuk 1, 10 vagy 100 mérnök/fizikus lenne képes. Persze lehet hogy nem teljes űrhajót, hanem csak orrkúpot, vagy fúvókát tervezne, vagy épp azt, hogy hova érdemes tenni a hajtóműveket, és több kisebbet, vagy kevesebb erősebbet.

    Viszont ez továbbra sem MI, attól függetlenül, hogy olyan gyorsan és pontossággal dobálhatja ki a válaszokat, amire a legintelligensebb emberek sem képesek.

    Úgy is mondhatjuk, hogy a számítógép máshogy okos, mint az ember, illetve egyértelműen "fáradhatatlan".

    Ha elég rugalmasra tervezik a szoftvert, olyan modelleket is tervezhet, ami még senkinek sem jutott eszébe. Ezt nevezhetjük egyfajta mesterséges kreativitásnak. Autóknál pl. felmerült már belső légcsatornás forma is a légellenállás további csökkentése érdekében. Az egy űrhajónál is jól jöhet. Azt talán ember találta ki, de egy megfelelő algoritmus véletlenül kidobhat valami hasznosat is.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • UnA

    Korrektor

    válasz tupuk #32 üzenetére

    Az a baj, hogy az amit mesterséges intelligenciának hívnak, az nem más, mint hatalmas mennyiségű adat feldolgozása trükkös algoritmusokkal, ami valami meghökkentő végeredményt ad.

    A probléma ott van, hogy valójában nincs általános megegyezés arra sem, hogy a tudat hogyan működik (modell meg még annyira se), szóval az intelligencia kérdése eleve egy szürke zóna.

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz UnA #36 üzenetére

    "Az a baj, hogy az amit mesterséges intelligenciának hívnak, az nem más, mint hatalmas mennyiségű adat feldolgozása trükkös algoritmusokkal, ami valami meghökkentő végeredményt ad."
    Az emberi intelligencia miben más ettől? :)

  • UnA

    Korrektor

    válasz Cathfaern #37 üzenetére

    Talán nem más, csak a számítógép felé ugye valami algoritmust kéne adni ;)

  • Silεncε

    őstag

    válasz Cifu #12 üzenetére

    "Ami talán ebbe a körbe tartozik, az az alagútfúró cége, a The Boring Company, az a saját bevallása szerint is csak egy hobby." - hát igen, valakinek a pecázás a hobbija, valakinek a videojátékok, valakinek meg milliárdos cégeket alapítani...

  • Fred23

    nagyúr

    Köszi a cikket, nagyon érdekes volt!

    "az SLS-re már eddig (2017) is több, mint 10 milliárd dollárt költöttek, további 12 milliárdot pedig az Orionra. Még ha 2022-ben el is indulhat az első emberes útjára az Orion, cirka 30-32 milliárd dollár árán teheti ezt meg, és ez csupán a hordozórakéta illetve az űrhajó. Ebben még nincs a Hold körüli keringő DSG, nincs a bolygóközi repülést lehetővé tévő DST, nincs leszállóképes űrhajó, amivel a Holdra vagy a Marsra lehet eljutni, ahogy a Mars körül keringő második DSG-ről (vagy adott esetben a Mars Base Camp űrállomásról) sincs szó."

    Űrmutyi. :D

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Fred23 #40 üzenetére

    Az. Nagyban...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • joysefke

    veterán

    LOGOUT blog

    Nagyon jó írás, ha nem lenne Cifu, ezek a dolgok el sem jutnának hozzám :)

    -manapság általános a metán+oxigén mint üzemanyag és oxidálószer páros?
    Az igazán keménykötésű halogénes (ClF3/ClF5 illetve nem tudom, hogy volt-e valaha, de a ClOF5- előállíthatóságát is kutatták keményen mint az oxidálószerek omegáját (a ClF7 biztosan előállíthatatlan))

    Ezzel kapcsolatban jó írás: https://archive.org/details/ignition_201612

    -környezetvédelmi esetleg veszélyességi aggályok vannak a háttérben vagy micsoda?

    Laikusként azt gondolná az ember, hogy ha űrhajóval messzire akarunk menni, akkor a legnagyobb energiasűrűségű üzemanyagokat érdemes felhasználni...

  • ilyen_85

    senior tag

    Nagyon komoly cikk, sajna nem sokat értek a témához, de mindig nagyon érthetően írsz róla. Így egy igazi egész estés szórakozás :)

    Köszönöm! :R

  • Cifu

    nagyúr

    A pozitív (és kulturált negatív) visszajelzéseket továbbra is köszönöm szépen! :R

    @joysefke: manapság általános a metán+oxigén mint üzemanyag és oxidálószer páros?

    Nem általános, annyira nem, hogy jelenleg egyetlen nagyobb rakétában se használják és korábban is inkább csak kísérleti megoldásokban valósult meg. A New Glenn / BFR lesz az első rakéta, amely ezt fogja használni, illetve esetleg a Falcon 9 egy olyan változata, amely a második fokozatban Raptor hajtóművet kap.

    A folyékony hidrogénhez képest a folyékony metán jóval sűrűbb, tehát kisebb méretű tartályra van szükség azonos tömegű üzemanyaghoz. A hidrogén a mai napig a legjobb tömeg-specifikus hajtóanyag, vagyis adott teljesítményhez ebből kell a legkisebb tömeget elégetni - csakhogy mivel alacsony a sűrűsége, ezért hatalmas tartályokra van szükség, és egyben nagyon mélyen kell hűteni.

    A kerozin azért népszerű, mert sűrű (még a metánnál is), a sűrűbb üzemanyagoz pedig ismét kisebb méretű tartályra van szükség, ráadásul alaphelyzetben szobahőmérsékleten is folyékony, tehát sokkal könnyebb a kezelése.

    Viszont a metán a kerozinhoz képest rendelkezik pár, az újrafelhasználásnál jelentős előnnyel. Először is magasabb a tömeg-specifikus tolóerő-értéke a kerozinnál, mégpedig olyan 3-4%-al. Ez nem tűnik soknak, de mondjuk egy 100 tonnás kerozin üzemanyagú rakéta tömeg esetén ez azt jelenti, hogy 3-4 tonnával kisebb tömeget lehet megoldani, tehát máris csak 96-97 tonnás lesz a rakéta. Egy több ezer tonnás rakétánál már több tíz tonnát lehet spórolni, vagy azonos tömeg esetén arányaiban ennyivel többet vihet fel.

    A másik nagy előnye a metánnak, hogy a rakétahajtóműben a kerozin után koksz marad a magas széntartalom miatt, a kerozin vegyi képlete hozzávetőleg C12H26, vagyis egy szén atomhoz kábé két hidrogén atom csatlakozik, ez az égésnél ugye sok szén alapú égésterméket jelent, ami kokszként le is rakódhat. A metán vegyjele ugye CH4, vagyis arányaiban több hidrogént tartalmaz, mint szenet, így pedig sokkal tisztábban ég. Ez fontos tényező, ha a rakétahajtóművet újra akarod használni, a kerozin alapú hajtómű esetében néhány út után már olyan lerakódások lesznek, amelyeket mindenképpen el kell távolítani - tehát a hajtóművet karban kell tartani. A tesztek szerint a metán üzemanyag esetében ez szinte marginális szintű...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • opr

    veterán

    Hat, bevallom, ezt most ket nekifutasra sikerult vegigolvasni. Nagyon jo, ertheto es informativ cikk (es forum), koszonom szepen, egy elmeny volt olvasni! :R

    "Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

  • Cifu

    nagyúr

    válasz opr #45 üzenetére

    Egen, ez már az a kategória, amire UnA azt írta, hogy olvasói teherbírás szempontjából sok. Majd erre jobban figyelek...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • opr

    veterán

    válasz Cifu #46 üzenetére

    Kerlek ne. :DDD
    Oszinten szolva en meg jobban orulnek neki, ha meg hosszabb lenne, plane amig ilyen erdekes. Kit erdekel, hogy 1-2 vagy 10 leulsbol olvasom el/fogadom be, amig ilyen erdekes. Plane ezen a teruleten, amit mindig is bantam, hogy nem melyedtem el benne jobban, mert borzasztoan erdekel, de valahogy sose sikerult raszanni azt a mennyisegu idot, amit erdemelne. Igy legalabb nem vagyok hozza teljesen susu, legalabb tudom nagyjabol mi tortenik, es valid tippeket ra, hogy miert.
    Szoval, le a kalappal ismet, es legyszi ne kezdj el rovidebb cikkeket irni. :DDD :R

    "Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

  • UnA

    Korrektor

    válasz opr #47 üzenetére

    Itt nem arról van szó, hogy a téma le volna butítva, hanem arról, hogy több részben jelenik meg. Szóval nem kell aggódni ;)

  • opr

    veterán

    válasz UnA #48 üzenetére

    Ja, akkor jo, picit tenyleg megijedtem. :DDD :R

    "Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

  • tupuk

    aktív tag

    Szlovákiai magyarok is építenek űrhajót :) Kis garázscég, de nagyon szimpik.

    Kár hogy ebben a sarkában a világban nincs senkinek fölös százmillió dolcsija ilyenre, megnézném mire megy a magyar gógyi az űrtechnikában :)

Új hozzászólás Aktív témák