- DIGI kábel TV
- Nem bírják kiszolgálni az AI energiaigényét
- DIGI internet
- Mikrotik routerek
- Aliexpress tapasztalatok
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Leváltaná a Google a sütiket, de ez nem elég
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Amazon
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
Sanya
nagyúr
Pontosan. Na azok nem természetesek, mint a mesterséges színezékek, pl a céklakivonat. Várj, összezavarodtam. Akkor, ami természetes, az még lehet rossz? Mondjuk a vihar, áramütés, tigristámadás, stb, míg a rissz-rossz mesterséges dolgok lehetnek jók is?
A bortól bolondokat gondol az ember, DE A PÁLINKÁTÓL MEG IS CSINÁLJA!!!
-
#54625216
törölt tag
Ott hibás a logikája, hogy bármilyen szennyezés csak a koncentrációjával együtt értelmezhető.
A só természetes anyag, szüksége van rá a szervezetünknek és ha nem rakunk az ételbe, akkor szar az íze, mégis ha egyszerre lenyelsz 56g sót, akkor meghalsz.
Most akkor támogassuk, vagy tiltsuk a sófogyasztást?A természetes/mesterséges felosztás első sorban nem az anyag eredetétről szól, hanem a koncentrációjától.
A béta-karotin pl. nagyon hasznos A-vitamin forrás, de túladagolható, aminek hátására olyan reakciók léphetnek fel, mint csontfájdalom, látászavar, májkárosodás, fejfájás, hányás, menstruációs panaszok, bőrgyulladás, hajhullás, stb.
A természetes táplálékokkal (zöldségek, gyümölcsök, tojás sárgája) bevitt béta-karotintól ugyanakkor nem lehet bajunk, mert ezek nem tartalmazzák akkora koncentrációban, de mesterséges adalékként simán túl lehet adagolni.
Tehát a "mesterséges" béta-karotin alatt nem magát a vegyületet, hanem a magas koncentrációt szokták érteni, amit csak mesterséges módon lehet elérni.A lényeg, hogy egy anyag élettani vagy környezeti hatásait nettó hülyeség a koncentráció figyelembe vétele nélkül vizsgálni.
-
"Minden anyag természetes, kivéve azt a pár nehéz elemet, amit csak mesterségesen tudtak előállítani részecskegyorsítókban, de azoknak olyan rövid a felezési ideje, hogy napok/órák/töredékmásodpercek alatt elbomlanak"
Persze.
A cézium 137 felezési ideje 30,17 év. Bajorországban még minden, legalább minden negyedik kilőtt vaddisznót meg kell semmisíteni a magas cézium felhalmozódás miatt. Csernobilből hozta a szél a sugárzó anyagot.
Ezért tűnik butaságnak az a számolgatás, hogy a szennyeződés mennyisége milyen viszonyban áll a Föld légkörének teljes tömegével. A Pripjaty.ból kikerülő szennyeződés nem egyenletesen oszlott szét a légkörben illet onnan kiülepedve a földön.A cézium 135 felezési ideje 2,3·10^6 év. A percektől nagyon távol áll a felezési idő.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
#54625216
törölt tag
válasz Hieronymus #106 üzenetére
"Ezért tűnik butaságnak az a számolgatás, hogy a szennyeződés mennyisége milyen viszonyban áll a Föld légkörének teljes tömegével. "
Valóban, mivel a kiszuperált műholdak a Csendes óceán felett égnek el a légkörben, több ezer kilométerre a lakott területektől, azaz máshol a 0.000000000002 kg-nál is jóval alacsonyabb lesz a szennyezettség.
-
dabadab
titán
válasz Hieronymus #106 üzenetére
A cézium 135 felezési ideje 2,3·10^6 év. A percektől nagyon távol áll a felezési idő.
Viszont a Cs135 tök természetes anyag.
DRM is theft
-
nagyúr
válasz Hieronymus #106 üzenetére
És hogy jön ez a Starlink műholdakhoz?
De ha már: kb. amiatt aggódsz, mintha a Csernobili baleset annyiból állt volna, hogy egy tized gramm sugárzó anyag kijutott belőle. (Ha így lett volna, akkor nem is hallottál volna róla.) Na ennyit fognak szennyezni az elégő Starlink műholdak. Semmit nem fogsz észrevenni belőle.
Hacsak nem annyit, hogy jelentősen csökkent a miatta elmaradt földi beruházások száma, ami viszonylag gyéren lakott területeket fedett volna le, de a Starlink miatt mégsem építették meg, mert nem lett volna versenyképes, megspórolva ezzel többszázezer műholdnyi szennyezést.
Vagyis ha jobban belegondolunk, akkor te több környezetszennyezést szeretnél. Legalábbis abból, hogy ágálsz a Starlink műholdak ellen ez következik...Aki él és nem boldog, az téved!
-
#54625216
törölt tag
"Vagyis ha jobban belegondolunk, akkor te több környezetszennyezést szeretnél. Legalábbis abból, hogy ágálsz a Starlink műholdak ellen ez következik..."
Nem, ő azt szeretné, hogy kábellel vagy mobillal nem lefedett területek lakói elégedjenek meg a jelenlegi méregdrága és alacsony sávszélességű műholdas szolgáltatásokkal.
-
ddekany
veterán
válasz Hieronymus #106 üzenetére
De milyen szennyezőről beszélünk egy Starlink műhold "elégése" estén? Gondolom a tömeg túlnyomó többsége vas-oxid, aluminimum-oxid, és szilícium-dioxid lesz. (Ami nem esik távol attól, amit a meteorok hagynak maguk után.) De nem tudom. Mi van benne, ami para, és főleg abból mennyi?
[ Szerkesztve ]
-
"Gondolom a tömeg túlnyomó többsége vas-oxid, aluminimum-oxid, és szilícium-dioxid lesz"
Vasoxid biztosan nem. Az alumínium ötvözetek sokkal könnyebbek és elegendő a strapabírásuk. A vas pályára emelésének nagyobb a térfogatarányos költsége. De gondold végig logikusan. Napelem az energia ellátáshoz. Akkumulátor a tároláshoz. Számítógép, adó-vevő egységek és antennák. Illetve a lézeres kommunikációhoz szükséges berendezések. A pályakorrekcióhoz szükséges hajtóműszerkezet. Nyilván kell gondoskodni a holdak hőmérséklet szabályzásáról. Föld vagy Hold árnyékban haladva csak a belső hőtermeléssel kell számolni. A Nap szépen fűti a napelemeket és a műhold kb felét.
Az alumínium oxidjai és sói bizonyosan nem emberbarát anyagok. Az EU 2008 és 2013 közötti időszakban jelentősen korlátozta és tiltotta az alumínium tartalmú "E" jelzésű anyagok felhasználását. Mára az izzadásgátló készítményekből is kivonták az alumínium tartalmú hatóanyagokat.
A természetben nagy mennyiségben megtalálható az alumínium, de nincs szabadon belélegezhető formában.Az odáig rendben van, hogy a Csendes-óceán felett "égetik" a visszatérő holdakat. A nagyobb egyben maradt darabok mennek a fenékre, legfeljebb néhány halat veszélyeztetve. A részecske méretű szennyeződés a Föld bármely pontjára eljuthat és el is fog jutni. Nem szétoszolva a légkörben, hanem magas sűrűségben.
Hozzánk évente többször is érkezik a Szahara légkörébe felvert homok, ajándékba. Senki sem szól a homoknak, hogy ott kellene maradnia, ahol bekerült a légkörbe.
Egy szolgáltató fog évente kb 8.500 darab holdat cserélni, ha sikerül teljesen kiépíteni a szolgáltatást.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
titán
válasz Hieronymus #112 üzenetére
De ezek a műholdak töredék tömegűek a megszokott műholdmérethez képest. 250kg alatti zsebműholdak ezek. Ráadásul az 5 éves élettartam a kísérleti gen1-re vonatkozott, a gen2 jóval több üzemanyagot visz magával, és jóval hosszabb élettartamú lesz (8-10 év). Tehát nem 8500, hanem 5000 lesz az éves pótlás. Ezek közül az alacsony pályások (350-500km) lesznek beejtve légkörbe, a magasak (1000-1200km) temetőpályára kerülnek. Tehát légkörbe évente kb 2500 db 200 kilós tárgy érkezik. Ez 500 tonna. 500millió km2-re. km2-enként évente 1g. Az ez idő alatt kidobált drótos infrastrukturális hálózati eszközök ennek a kupacnak a sokszázszororsa. Ha már a hulladékoknál tartunk.
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Eastman
őstag
Félúton.
https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...
-
#54625216
törölt tag
válasz Hieronymus #112 üzenetére
"A részecske méretű szennyeződés a Föld bármely pontjára eljuthat és el is fog jutni. Nem szétoszolva a légkörben, hanem magas sűrűségben."
Hozzávetőlegesen mekkora koncentrációjú szennyeződésről beszélhetünk (legrosszabb esettel számolva), ami a Föld egy lakott pontjára az általad leírtak alapján eljuthat?
-
válasz #54625216 #118 üzenetére
Konkrétan pontosan annyi, amennyit az időjárás el vagy szét hord.
Emberi számítás szerint nem lehetne sivatagi homokkal beterítve az autóm. Van amikor évente többször is megtörténik. Van olyan év amikor amikor egyszer sem. Az időjárás egy többszörösen kaotikus rendszer.
Most legalább 20 fokkal van melegebb nálunk a szokásosnál. Tavaly január elején mínusz 10 fok körül volt a hőmérséklet. Most plusz15 fok van.Még a gázok sem oszlanak el egyenletesen. Nem ózonlyukak lennének, hanem egyenletes elvékonyodás.
Közben írták a nagyobb műholdakat. Igen nagyobbak, de nem ekkora mennyiségben tolják fel a holdakat és sütik meg az atmoszférában a visszaúton. Nyilván stabilabb anyagokat is használnak, amik több nagy darabban érnek vizet vagy földet.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
titán
válasz Hieronymus #119 üzenetére
Még mindig átlagban évi 1g / km2 De legyen egyenetlen. Legyen valahol 1000g / km2 Kevés kevésbé szennyező tech létezik.
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
dabadab
titán
válasz Hieronymus #119 üzenetére
Emberi számítás szerint nem lehetne sivatagi homokkal beterítve az autóm
Meg tudod mutatni ezt a számítást?
DRM is theft
-
Giovan!
addikt
válasz Hieronymus #119 üzenetére
Emberi számítás szerint nem lehetne sivatagi homokkal beterítve az autóm.
Nem tudom ezt honnan szedted, ha az Atlanti Óceánt képes átszelni nagy mennyiségben a Szahara pora, akkor gondolom ide Európába is el tud jutni.
NASA Satellite Reveals How Much Saharan Dust Feeds Amazon’s Plants
Bármiféle konkrétum nélkül osztod az észt a témában továbbra is.
Speak softly and carry a big stick, you will go far.
-
Látom expert vagy a témában.
Az eredeti kérdés.
"Hozzávetőlegesen mekkora koncentrációjú szennyeződésről beszélhetünk (legrosszabb esettel számolva), ami a Föld egy lakott pontjára az általad leírtak alapján eljuthat?"Te talán tudsz konkrét választ adni. Én nem.
A mi bizonyos.
1 A csernobili szennyezés koncentráció változása nem volt arányos, a kibocsájtás helyétől való távolsággal.
https://www.youtube.com/watch?v=mqu_l29WioM2. A más helyen keletkező szennyeződési koncentrációja magasabb is lehet mint az eredetileg keletkező koncentráció, ha gyakran kerül az adott helyre a szennyeződés.
3. A teljes kiépülés után, átlagosan napi 23 hold kerül vissza a légkörbe. Legalább 8400 darab holdat cserélnek évente. Nyilván a felbocsájtások ütemében kell visszatérő pályára állítani az elhasznált példányokat, hogy a szolgáltatás minősége ne változzon.
4. Ma 260 kg tömegű holdakat bocsájtanak fel. Kerekítve 6 tonna szennyeződés kerül vissza a levegőbe naponta, ha egyenletes a visszatérés üteme. És ugyanennyi tömeget emelnek üzemi pályára.
Mi a helyes válasz a kérdésre?
Egy, a témában expert szakértőnek nem okozhat gondot a megalapozott válasz.Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
Giovan!
addikt
válasz Hieronymus #123 üzenetére
Neked címezték a kérdést, nem nekem, mivel te riogatsz egy olyan veszéllyel, amivel kapcsolatban semmilyen adatod nincsen azon túl, hogy hasraütésre kijelented, hogy szerinted ez egy rendkívüli veszélyforrás.
És hiába jössz Csernobillal, a műanyaghulladékkal meg a Szahara porával, ha konkrétan a légkörben elégő Starlink-műholdak jelentette szennyezésre vonatkozott a kérdés. Arra tudsz konkrét választ adni vagy megelégszel a tereléssel a továbbiakban is?Speak softly and carry a big stick, you will go far.
-
#54625216
törölt tag
válasz Hieronymus #119 üzenetére
Szerinted hány millió tonna felkavarodott szaharai homok kellett ahhoz, hogy abból észlelhető mennyiség jusson el Európába?
Következetesen a mennyiségek és az arányok figyelembe vétele nélkül példálózol.Naponta 6 tonna szennyezés.
Húha, 6 tonna az ugye milyen sok, ha a fejedre szórják, simán agyonnyom.
De ha valamilyen természeti csoda folytán mind a 6 tonna Magyarország felett kötne ki, mennyi jutna 1km2-re?
Kb. 64 gramm.Ha tehát azt állítod, hogy az a napi 6 tonna szennyezés egyáltalán mérhető mennyiségű káros koncentrációban fog jelentkezni bárhol is a világon, akkor vezesd le, hogy milyen természeti jelenségek folytán, hol és milyen koncentrációban.
Mivel - ahogy írtad - az időjárás többszörösen kaotikus rendszer, így nyugodtan használj szélsőséges határértékeket, mint a meteorológusok. -
RJ45
junior tag
Aktivizmus? Már úgy mint valami szükségszerű képzőművészeti irány, mert valahogy ki kell mondani, hogy a sorsunkat jóra fordítani nem lehet, ezért a fejlődés velejárója, hogy a társadalmi és etikai törvényeket módosítjuk és hogy mindez elviselhetőbb legyen narkotizálni kell az embert marsi ábrándokkal?
-
RJ45
junior tag
Képtelen vagyok elképzelni, hogy az ember majd a Marson... tulajdonképpen mindegy is mit...
Röhej, hogy ezzel etetni lehet az álmodozókat.
Akkor már ennyi erővel építkezhetnének a tengerfenéken is.
A víz mozgási energiáját szépen elektromos energiává alakítják és ellesznek valahogy a fenéken a kis technokrata lyukban. Kimenni majdnem olyan bonyolult lesz, mint a Marson. Életveszélyesnek is életveszélyes. Mire várnak?
Jó, persze ahhoz nem kell rakéta, ami történetesen műholdak fellövéséhez is jól jön, ha hálózatot akarsz bővíteni.
Tényleg nem tudod sós vízben amúgy lehet optikával huzalozni? Bírja a nyomást meg a többit, vagy erodál? -
Intruder2k5
MODERÁTOR
Olvasgattam a topik elejét, láttam ott felvetve, hogy káne már valami egyezség az űrbéli rendről az ilyen esetekre. Nos van, és egyben kis kiegészítő infó az itcafé cikkhez:
https://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurben/20211229_vigyazat_kiterni
December elején Kína bejelentést tett az Egyesült Nemzetek Szervezeténél (ENSZ) a Világűrszerződés (Alapelvszerződés, Outer Space Treaty) V. cikkére hivatkozva. Ez kinyilvánítja az űrhajósok védelmének kötelességét, és azt, hogy „a Szerződésben részes államok azonnal tájékoztatják a Szerződésben részes többi államot vagy az Egyesült Nemzetek főtitkárát, ha a világűrben [...] bármely olyan jelenséget észlelnek, amely az űrhajósok életét vagy egészségét veszélyeztetheti”. (A magyar jogrendszerbe a szerződés az 1967. évi 41. törvényerejű rendelettel került be, szövege itt olvasható.)
Az említett esetek július 1-jén és október 21-én történtek, az incidensben érintett műholdak a Starlink-1095 (2020-001BK) és Starlink-2305 (2021-024N) voltak. A Starlink holdak jelenlegi példányai többnyire 550 km körüli magasságban üzemelnek, ami meghaladja a kínai űrállomás 400 km közeli pályamagasságát. A szóban forgó két Starlink műhold azért kerülhetett lejjebb, mert épp eltávolították őket, hogy a sűrű légkörben megsemmisüljenek, és űrszemétként ne jelentsenek ütközési kockázatot. De a jelek szerint mégis okoztak... Ráadásul a kínai űrállomásmodul mindkét esetben lakott volt: júliusban a Sencsou-12, októberben a Sencsou-13 három-három űrhajósa tartózkodott a fedélzeten. -
Eastman
őstag
válasz Intruder2k5 #131 üzenetére
Az ISS pályamagassága 418 és 422 km közötti. Eszerint azt is elgombázhatja egy magasabbról érkező Musklink, vagy annak leszakadt darabja, ha irányíthatatlanul sodródik a Föld felé. Tévedés?
https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...
-
Eastman
őstag
Jó Srácok, nekem morvára mindegy, csak ne hulljanak rá a darabok anyám krizantémjaira, mer' attól nagyon ideges lesz! Az a Musk be nem léphet aztán Tatabányára, ha egyszer bepöccen.
https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...
-
lev258
veterán
válasz Intruder2k5 #131 üzenetére
Magával a történettel csak az baj, hogy míg mások jellemzően betartják (megfelelő tájékoztatásokat adva), addig a kínaiakat nem nagyon érdekelte a dolog eddig.
Vannak különféle egyezségek és szabályozások az űrrel kapcsolatban már igen hosszú ideje. A probléma az, hogy ez csak egy darab papír, ami egyes kormányokat nem érdekel egészen addig, amíg nem tudják a saját céljaikra fordítani.
Közben: A világ érdeklődve figyeli, hogy az oroszok irányítás nélkül zuhanó rakéta fokozata hol fog ma becsapódni.[ Szerkesztve ]
Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő