- Crypto Trade
- Router gondok
- Linux kezdőknek
- A lengyelek szerint az Amazon félrevezette a vásárlókat
- Megbénítaná Kína chipgyártását az USA
- TP-Link Archer C5 - AC1200 router
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Rengeteg pénzt veszíthet az AMD és az Intel
- Hálózati / IP kamera
- Aliexpress tapasztalatok
Új hozzászólás Aktív témák
-
szaszlaci
addikt
"Miért rossz a kapcsolás?"
Mert se füle, se farka. Amelyik tápon ez javít, az a táp hibás. Ez legfeljebb a hifista szektairodalom szerint hatásos, de ilyen parttalan vitákba legfeljebb csak a saját írásaim topikjában megyek bele. Az, hogy kábelhallók képzelgéseken alapuló véleménye szerint majd szignifikáns eltérések lesznek tőle, az számomra nem hiteles, még akkor sem, ha ámerikai fórumokon is olvasható.
Már eleve a leírás is a kabaré határait súrolja.
"Egy egyszerűen és olcsón megépíthető LRC-szűrőt ismertetek"
Az RLC szűrő így néz ki. Ezek a passzív szűrőáramkörök az L és C passzív elem frekvenciafüggő viselkedésén alapulnak, ami az R tag terhelésének mértékében adja ki azt a határfrekvenciát, ami elsőrendű RC és RL szűrőknél 6 dB / oktáv csillapítást fog eredményezni. Ha erre érdemileg ráterhel a fogyasztó, akkor borul az egész, mert változik az R.
Ez talán egy bizonyos frekvenciasávban soros RC taggal rontott jóságú LC szűrőn alapulhat, csak épp a több ezer uF értékek miatt nem tudom, mi akar ez lenni. Szimuáltoros játszadozás legfeljebb. Meg tán valami RLC rezgőkör hagymázas gondolatfoszlányai.Melyet állítólag "kapcsolóüzemű adapter után kötve egy igen jó minőségű tápegységet kaphatunk", jó vicc, mert ez nem ilyen egyszerű. Ahogy a kocsid se fog kevesebbet fogyasztani attól, hogy mágnest veszel húszezerért a benzicsőre.
Utána mi az, hogy "a kapcsüzemű adapter (ma már ugye csak ilyeneket kapni) garantálja a feszültségpontosságot, túláramvédelmet, túlfeszültségvédelmet és érintésvédelmet"? Miért, az 50 Hz-es trafót tartalmazó táp ezekre nem képes? Akkor mitől lenne tápegység? Meg mi az a kijelentés, hogy olyat már nem lehet kapni? Főleg hangtechnikában?
Aztán "a szűrő leszűri a feszültségzajt, egészen a hangfrekvenciás tartomány aljától kezdve."
Mi ez, főtt tészta, hogy leszűrjük? Mi az, hogy feszültségzaj? A feszültségnek nincs zaja. Mit szűr, ha tudtommal ismeretlen a táp is és az is, amit táplál? Ha van zaj 20 Hz alatt is, azt miért nem szűri, illetve miért ne szűrné? Ismeretlen a táp terhelhetősége és a megtáplált eszköz áramigénye."Az így kialakított táp jobb a "csoda" analóg szabályzós tápok 99%-ánál, mert azokban egyrészt az egyenirányítódiódák zaját nem szűrik megfelelően, másrészt a lassú, visszacsatolt feszültségstabilizátorok torzítása sajnos hallható"
Azok a csoda analóg szabályozású tápok, ahol disszipatív módon van megoldva a feszültségcsökkentés egy tranzisztorral vagy régen ellenállással, nagyon szép, zajmentes feszültséget adnak, hiszen nincs a körben kapcsolóüzemű rész. Nem véletlen, hogy kicsit is érzékenyebb dolgokhoz ilyen labortápot javasolt használni.
Persze meg lehet szűrni jól is és rosszul is mind a kapcsolótápot, mind a hagyományosat, de a hifiben pont, hogy utóbbit lenne célszerű használni.
Ilyen triviálisan alapvető dolgok ismerete hiányzik, de azért az egyenirányító diódák zaján megy a fingreszelés. Mellesleg a kapcsolótápban nincs épp úgy egyenirányítás a trafó után? Kell is több kör LC-szűrés, még egy sima PC tápban is, pedig ha valaminek, hát annak aztán hallható a zaja, ha rákerül a hangszóróra.
Aztán lassú? Mi? A 100 Hz és az ahhoz szükséges egyenirányító dióda? Miért, az 52 kHz nagyságrendben dolgozó kapcsolótáphoz elengedhetetlenül szükséges gyors és kis ellenállású schottky jót tesz a hangnak, mert "gyors"? A hálózati 50 - / 100 Hz brummot mindkét megoldásnál el kell távolítani, csak az egyiknél a trafó előtt, a másiknál utána, a pufferkondenzátor költsége nagyjából ugyan annyi.
Vagy a feszültségstabilizálás visszacsatolása a lassú? Hát az pont, hogy megint a kapcsolótáp baja, hogy vagy túl lassú, vagy túl gyors a visszacsatolt szabályozás beállított sebessége, de ideális sosem lehet, csak egy jó kompromisszum. Analóg tápban a stabilizálás viszont nem a táp primerkörét vezérli, hanem a szekunderből lejövő és pufferelt feszültséget szabályozza, tehát ilyen szempontból sokkal jobb. De azért mindezt figyelmen kívül hagyva, olyan fontos dolgokkal próbál foglalkozni a cikk, mint a tápkör analóg feszültségszabályozásának visszacsatolási lassúságának végső hangtermékre gyakorolt torzító hatása. Hiszen ezt még a süket is hallja, ugyebár.És csak a bevezetőre reagáltam. Láthatod, ahogy haladunk, négyzetesen nő a válaszaim hossza, ezért ha megbocsátasz, nem is mennék tovább, pedig csak még meredekebbek az írottak.
"Mitől lenne jobb?"
Maga a kapcsolás? Van két áltudományos grafikon, hozzáértő státusz ezzel kipipálva. Magyarázni meg minek? Az nem hifista szokás.
De nézzük a kapcsolást, csak az első elemet, ott se megyek tovább. Párhuzamos dióda, hogy megvédje a két darab kondenzátort a fordított polaritású táplálás ellen. Közben rövidre zárja a tápot, igazán egészséges megoldás, még ha ezt ki is kellene bírnia egy kereskedelmi, rövidzárvédett kapcsolótápnak. Ami a rajzon ráadásul nem is egyenfeszültségforrás, hanem váltakozó, vagyis mindenképp rövidzár.
Lehetne elegánsan, mondjuk két darab, vagy még inkább egy kétszínű LED-el, soros diódával: zöld ha OK, poros, ha nem OK. Vagy a megrendelő igényeinek megfelelően rátenni a NYÁK-ra mondjuk két USB aljzatot, és akkor eleve kizárva a fordított bekötés. 15 ezerből jutna rá. Vagy eleve a toroid transzformátorok táplálásánál megszokott késleltetett indítást alkalmazni egy relével a kondenzátor töltésére, amibe akkor beépíthető egy plusz diódával a polaritásvédelem is, hiszen fordított bekötésnél nem kapcsol majd be a kondenzátor teljes töltése. Sőt, ennek az érdekes négypólusnak a kimenetén nem jelenik meg feszültség, ha az is késleltetve indul. És akkor van sok alkatrész, meg kattogás, meg hu de komoly faktor, és el lehet kérni 15 pénzt érte. Még ha nem is ér semmit az egész.
Vagy fordított polaritásnál húz meg a relé, és leválasztja az áramkört, ennyi idő alatt a kondenzátort biztosan nem tönkretéve, és tán az utána kötött százezres DAC is kibírja, mert remélhetőleg abban egy soros diódával megoldották az eszközök védelmét.
Az meg külön szép, hogy névleges 5 amperes táphoz 6 amperes diódát javasol. Kapcsolótáphoz mi legyan 6 A, a folyamatos? Az alapjáraton lekapcsol vagy tönkremegy, és mindkét esetben a dióda impulzusterhelését kellene figyelembe venni. Vagy olyan táp, ami nem kapcsol le, csak leszabályoz? Oda nem 6 amperes kellene, főleg a mai félvezető árak mellett.Az meg külön szép, hogy ő záróirányba ellenfeszíti az egyenirányító diódát. Azt előfeszítjük, és a gyakorlatban zenereknél szoktunk ilyesmivel foglalkozni.
Ennyit hirtelen a védelemről, de mint mondtam, itt se megyek tovább."Minek köszönhető a hangnem?"
Annak, hogy még pénzt is kér érte, méghozzá durván túlárazva.
"egy sokkal jobb, egyszerűbb, olcsóbb kapcsolást mutatsz be"
[ Szerkesztve ]
■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
Új hozzászólás Aktív témák
- Crypto Trade
- Százmillió Samsung telepítheti a One UI 6.1-et és a Galaxy AI-t
- Politika
- Kerékpárosok, bringások ide!
- PlayStation 5
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Rezsicsökkentés, spórolás (fűtés, szigetelés, stb.)
- Router gondok
- Linux kezdőknek
- Milyen videókártyát?
- További aktív témák...
- G.Skill 48 GB DDR5-7200 (2x 24 GB) 8400 + Alphacool ddr5 ram modul
- Macbook Pro 16" 2019 i9-9980H 64GB 1024GB AMD Radeon Graphics 5500M 8GB 3K Retina
- Asus G15 Zephyrus RTX 3070 15,6 4k 165HZ Ryzen9-5900HS 16gb ram 1TB ssd win11
- Újszerű iPad Air 3 2019 64GB Space Gray Cellular US-5016
- Dell XPS Precision 5530 i7-8850H 4.3GHz 16GB 512GB Nvidia Quadro P2000 (1650Ti) 4K IPS TouchScreen!