Legfrissebb anyagok

IT café témák

PROHARDVER! témák

Mobilarena témák

GAMEPOD.hu témák

LOGOUT.hu témák

Új hozzászólás Aktív témák

#30 #65675776 törölt tag MaUser #29

Új Válasz 2013-04-19 04:54:23 #30
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

#65675776

törölt tag

válasz MaUser #29 üzenetére

Az utolsó anyahajót 1946-ban kivinták a szolgálatból, legalábbis eredeti szerepkörükben. Párat még üzemeltettek tovább, mint ellátóhajót. Az ok egyszerű, túlhaladottá váltak. Már a II- vh-ban is a repülőgép hordozók voltak a fő felszíni hajóegységek.
A franciák összesen négy repülőgép hordozót építettek (egyet - Béarn - csatahajóból építettek át még a '20-as években. Két Clemenceau osztályú és egy De Gaulle osztályú a II vh után épült). Ráadásul Európában elég sok állam képes hordozót építeni (Spanyolország, Nagy-Britannia, Olaszország, Oroszország és Franciaország). Ha igazán használhatatlan hordozót akarsz látni, akkor inkább a Kuznyecov osztályra nézz rá.
A kínaiak a Varjag-ot alapvetően csak tanulmányozás céljából vették meg. Csak kiindulási alap, nem valószínű, hogy valaha is harci státuszt kapna. A kínaiak már elkezdték tervezni a saját hordozóikat, amelyeket valószínűleg előbb megépítenek és rendszerbeállítanak, mint az oroszok a következőt. A Kuznyecov üzemeltetése egyébként az oroszoknak is elég komoly gond, még a CdG-nál is rosszabb a bevethetőségi aránya. A franciák azért el tudják küldeni rendszeresen a hordozójukat aktív bevetésekre, az oroszok nem képesek rá. Egy eleve elbaltázott konstrukció, nem csoda, hogy érdemben a kínaiak sem számítanak rá.
Belső piacra nem is igazán van igény túl komoly dolgokra. A haderők igényei azok, amelyeket ki tudják és akarják elégíteni magas szinten. Jelenleg is zajlik pl két 5. generációs vadászrepülőgép-típus fejlesztése, ráadásul mind a kettő eredeti konstrukciónak tekinthető. És már mind a kettő repül. Ha valamihez, akkor ehhez szükséges a maga szintű ipari háttér, ami meg is van. Hiába van esetleg szakmai tudás, az nem elég önmagában az ilyen programokhoz, ahogy az ipar sem és a pénz sem. Csak ha mindezek együtt vannak jelen egy országban, akkor képes egy ilyen projectet keresztülvinni. Erre önállóan jelenleg csak négy ország képes (USA, Oroszország, Kína és Japán).