- Olcsóbb lett a Tesla Full Self-Driving szoftvere
- A TikTokon marakodik Trump és Biden, betilthatja az USA
- Az MSI RadiX AXE6600 tesztje – router, játékosoknak
- QNAP hálózati adattárolók (NAS)
- Windows 11
- DIGI műholdas TV
- Vírusirtó topic
- Crypto Trade
- 20 ezer új munkást visz Eindhovenbe az ASML
- Google Chrome
Új hozzászólás Aktív témák
-
yvsmad
őstag
válasz kisfurko #200 üzenetére
A PC sikerét az hozta, hogy a pénzes cégek vették az IBM-et meg a kismillió klónját világszerte. Ennek semmi köze semmilyen architekturához.
Szoftvert és hardvert fejleszteni csak elterjedt és egymással kompatibilis géprekre érdemes.
PC-re 100x annyi szoftver és hardver fejlesztő volt világszerte az elterjedtsége miatt, mint Amigára vagy Atarira, ahol hardvert szinte csak az eredeti gyártó fejlesztett.
Az egyedi gépek lehettek akármilyen jók is, hosszú távon nem voltak versenyképesek.[ Szerkesztve ]
-
kisfurko
senior tag
Arról nincs szakmailag elfogadott egyezség, hogy egy processzor mitől hány bites. Lehet az utasítások szóhossza alapján (ami nem működik x86-ra, mert az változó hosszúságú, és a legrövidebb 8 bites), de lehet a regiszterek szóhosszával is mérni (akkor meg 68000 32 bites lesz). Szerintem a legcélszerűbb az ALU alapján megmondani, persze ekkor is lehetnek furcsaságok, hogy egyes utasítások 128 biten is mennek, mások meg csak 64 biten.
Azért a Z80 jóval messzebb van a 16-tól, mint a 68000 a 32-től. Előbbi csak néhány utasítást és regiszter párost tudott használni 16 biten, utóbbi meg az összes regisztert, némivel kevesebb utasítással. -
válasz kisfurko #202 üzenetére
az utasítás hossza, főleg a cisc prociknál, értelmetlen adat erre a célra.
z80-on a load hl, xxx az 21 xx xx. Ha ix-be vagy iy-ba akarsz tölteni, akkor emlékeim szerint dd-vel vagy fd-vel kell prefixálni, tehát máris 32 bitnél tartunk. ráadásul a prefixumokat lehetett váltakozva sorolni, így egy érvényes utasítás akár többszáz bájt is lehetett.Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
Rive
veterán
válasz kisfurko #200 üzenetére
A CGA alapjául szolgáló chip ~ 75-77 környékén jelent meg valahol - ha valamihez hasonlítani akarod, akkor VIC20.
A többit elintézte a kompatibilitás igénye.A C64 buszrendszere nyolc bites, zárt, korlátozottan bővíthető gépbe szánt buszrendszer. Amiga jóval későbbi - ráadásul igen kíváncsi vagyok, mit hoztak volna össze a Commodore mérnökei, ha az Amigának a C64 programjait és bővítőkártyáit fogadnia kellett volna...
A PC (XT, AT) nyílt, szabadon bővíthető cucc, alapból 20 bites címrendszerrel, alapból több perifériával. Bocs, de azt hiszem, nem tudod, mit mihez hasonlítasz... Gondold át, mit kellett volna csinálni a C64 elektronikájával, hogy fogadhasson egyszerre 640k ramot, nyolc cartridge-t, 16 bites procit (multiplexelt kivezetésekkel). Mire a végére érsz az átalakításnak, ~ ott tartasz, mint egy XT...
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
-
yvsmad
őstag
A számítástechnika egyébként már jóval előrébb járhatna, ha a gépeknek és bennük a prociknak nem kellett volna minden áron kompatibilisnek lenniük a több generációval korábbi kiadásokkal. Tehát pont az a kompatibilitás, ami az elterjedést és a hardverfejlesztéseket segítette, vált a proci fejlődés legfőbb gátjává.
[ Szerkesztve ]
-
kb. semennyivel sem járnánk előrébb.
egyrészt téged mit zavar, hogy van a prociban egy kis valós mód, másrészt van rá példa, hogy meg tudják csinálni rendesen a kompatibilitást. igaz, azok rendes számítógépek, nem ilyen vacak pc-k.Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
yvsmad
őstag
Igazából a '90-es években jött ki a kompatibilitás visszahúzó ereje, már a Pentium (vagy helyette v.mi más) is sokkal jobb proci lehetett volna, ha ledobhatta volna a béklyóit. Így 20 évre rá már teljesen mindegynek tűnik, ezért nem is vagyunk tisztában a hatásaival.
[ Szerkesztve ]
-
adrian360
őstag
kompatibiltás nélkül minden új gépre új szoftvereket kellett volna fejleszteni, ami jobban visszafogta volna a fejlődést. így is sok szoftveres probléma akad, hát még úgy mi lett volna.
-
yvsmad
őstag
válasz adrian360 #215 üzenetére
Igen, pontosan ez a kompatibilitás előnye. Egy kompromisszum, ami a PC túlélését biztosította.
A kompatibilitás fontosságára egyébként Bill Gates már korán rájött, ő találta ki az MSX home computereket is kereskedelmi forgalomban kapható alkatrészekből, Microsoft op.rendszerrel és egymással kompatibilis szoftverbázissal, amiből a végén csak Japánban lett szabvány (mint később az MSX2-ből is), mert a Commodore lenyomta az amerikai és európai piacot.[ Szerkesztve ]
-
yvsmad
őstag
...meg azért, mert az USA-ban (Spectravideo) és Európában is (Philips) csak egy-egy gyártó állt rá a dologra, ezek meg nemigen találkoztak egymással egy piacon. Ha nincs másik gép, amivel kompatibilisnek lehet lenni, akkor az ugyanolyan egyedi gép, mint a többi. Éppen ezért mindkét gyártó hamar tovább is lépett az MSX szabványon.
Japánban viszont elektronikai gyártók tucatjai cuppantak rá a kompatibilitás lehetőségére és pár éven belül tovább is fejlesztették az alapötletet (MSX2), ami azért már elég jól kiszolgálta az otthoni felhasználók igyényét rengeteg szoftverrel és hardverfejlesztéssel. -
-
yvsmad
őstag
Volt viszont gyorsabb programtöltési módszer, mint a kazetta vagy a a floppy, csak az ára miatt nem terjedt el: ez volt a cartridge. A cartridge-t minden féle ki/be jelentkezés és a mai USB eszközöknél megszokott "szabályos leállítás" nélkül lehetett ki/be tenni a gépekbe. A cartridge berakása pillanatában a gép nem kezdett el töltögetni, hanem azonnal elkezdte futtatni a rajta lévő programot. Ha bootoláskor benne volt a cartridge, akkor nem kezdett az op.rendszer felállni, hanem gondolkodás nélkül rögtön a cartridge-ba beégetett program indult.
Volt 1984 tájékán egy angol tévéműsor valemelyik aktuális számtech. kiállításról. Az 5 percen át tartó kazettás programbetöltésen szocializálódott kedves nézőket sokkolták azzal, hogy egymás mellé tettek 2 MSX gépet két totál különböző gyártótól, az egyiken futott egy program, a másik csak be volt bootolva. Az elsőből a riportalany kikapta a cartridge-t, bedugta a másikba és a másik gépen azonnal indult a program.[ Szerkesztve ]
-
Rive
veterán
A Pentiumnak volt olyan versenytársa (nem is egy), amelyik gyorsabb volt - kompatibilitás nélkül.
A piac döntött - a kompatibilitás volt fontosabb.Az Amigát meg nem a Commodore fejlesztette ki...
Hullamindegy. Az egész akkori buli arról szólt (mondjuk ez máig se változott), hogy ki honnan lépett le, mit vitt magával és kinek sikerült leszerződtetni.
Keresztbe kasul mindenhonnan mentek a mérnökök mindenhova. Fele saját céget alapított, fele meg leszerződött valahova.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Aflamin
tag
Saját gyártású HomeLab-al kezdtem..........
Azután már nem volt megállás! -
Povi_
csendes tag
Ott van pl. az Intel-nek az IA64 architektúrája. Nem kompatibilis semmivel (az x86 architektúrával se), és pont ezért nem is lett sikeres, pedig nagyon jó kis proci. Simán lenyomta az AMD-nek az x86-64 arichitektúrája, mert az kompatibilis az x86 procikkal.
*** Speicherplatz zu klein
-
azbest
félisten
Ha már nosztalgia...
Múlt héten kaptam hírlevelet, hogy a QuickView pro-ból kiadtak új verziót, ami már mp4-et is lejátszik
7 év után a jóember még fejlesztgetett kicsit a dos-os progiján. Asszem elő kell varázsolnom valahonnan egy dosbox-ot, hogy a licenszemből vissznyerjem a sorozatszámot a fullos verzió letöltéséhez
486 és p1 gépek tolhatják az mp4-et mostmár. Bár a dx2-66-on a divx3 avi is elmerengett.[ Szerkesztve ]
-
kisfurko
senior tag
Én az 1982-ben elérhető gépeket néztem, nekem mindegy, hogy melyik IC milyen idős, meg mi miatt volt ótvar a PC Egyébként nem a 6845 miatt voltak külön tárolva a páros és a páratlan sorok grafikus üzemmódban (biztos ezen spórolt a csóka 1 centet ) Gondolom azt a két csuda palettát se a 6845 korlátai adták ki...
De a grafikán kívül lehetne beszélni az I/O portokat vezérlő 8255-ről is, aminek ha egyik portját átállítottad, akkor rövid időre nullázta (vagy beállította, nem emlékszem) a biteket, így ha te csak egy bitet szerettél volna változtatni, akkor is megpiszkáltad a szomszédokat is. Emiatt lehetett pl. véletlenül resetelni. És, milyen meglepő, a 6522 meg tudta változtatni az adatportjai bitjeit rendesen.A PC pedig nem volt egyáltalán nyílt, csak olyan ügyesen másolták a sufni alkatrészes cuccot, hogy az IBM nem tudott fogást találni rajtuk. A MicroChannel (vagy hogy hívták) pont ezért lett kifejlesztve, és utána szabványosították a PC AT buszt ISA-ként (és döglött is szép lassan meg az IBM PS/2). Egyébként, az a fene nagy kompatibilitás is csak amolyan PC-s volt, mert nem minden XT-be való kártya megy AT-ben (ill. ISA-ban). Egyébként, érdekes módon a PCI megjelenésével már nem volt olyan fontos a kompatibilitás Pl. az ISA buszos DMA már nem is működött, így pl. csak szoftveres Sound Blaster emuláció volt (amit nem is bírtak az akkori gépek ).
Szóval, érdekes téma ez, de azért, mert valami elterjedt, még korántsem jelenti azt, hogy az jó volt, pláne nem elegáns. Tudnék írni sok vicces dolgot a C64-ről is (pl. a D bit, vagy a soros busz, a VIA bugja miatt), az se az elegancia netovábbja.
A PC buszát minden további nélkül meg lehet csinálni C64-en is, vannak is olyan cartridge-ek, amiken van 2 további cartridge bővítőhely. Csak az impedancia szab határt, lévén, nincsenek buszmeghajtók (mellesleg a PC-ben is korlátozott a kártyák száma, csak a meghajtók miatt többet bír). De pl. a C64 teoretikus bővítésének nem szab akadályt az IRQ-k, DMA-k száma, mint a PC-ben Nem is kéne állítgatni jumperrel.
Félre ne érts, nekem nem a komplexitásával volt a bajom, hanem az apró design failure-ökkel. Élvezérelt IRQ (ugrott a huzalozott vagy). DMA csatornák (hogy jó komplikált legyen a szoftver). ISA buszon, ha master voltál, akkor a te felelősséged volt, hogy a memória frissülhessen. Sőt, szimplán a DMA-val is ki lehetett éheztetni a gépet, és akkor is ugrott a memória tartalma Ehhez képest C64-en csak a VIC-re kellett figyelni, mert időnként elvette a buszt (és szépen frissítette a memóriát is menet közben).Azért írom mindezeket, mert utólag mindenki visszafele megmagyarázza, miért is volt az jó akkoriban (hiszen csak jó lehetett, ha az terjedt el ). Még maga az IBM se hitt a sikerében.
Itt egy kis ízelítő, mire volt képes akkoriban a technika: videjjó
Nagyjából ezt szerette volna az Apple elérhetőbbé tenni, az Amiga is ebbe az irányba mozdult, de a szarrágó PC-s iparágnak kicsit tovább tartott erre a szintre eljutni. -
MMIX
addikt
válasz vitezlejszlo #144 üzenetére
VHS videó archiváló AMIGA géphez.
kb. 600 MB /240 perc. (ha jól emlékszem)Egyébként a házi gyártmánya valakinek (karton papír a nyáklap), én csak vettem.
[ Szerkesztve ]
-
CirrMee
addikt
VBS -t én is toltam anno. Imádtam azt a gépet, meg a "lehetetlen" fejlesztéseket rá (egyik filléres kedvencem az A1200 IDE portját duplázó, gyakorlatilag pár csatlakozóból és diódából álló kütyü).
“Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta.” (Petőfi Sándor)
-
CirrMee
addikt
Alakultak azért, max az átlag magyarnak anyagilag nem érte meg. Derko féle HDD kontroller az A500 Expansion portjára kötve sokszor hibázott 3-400Mb -osnál nagyobb merevlemezeknél. A600/A1200 kontrollerével nem volt ilyen gond, de ott is inkább memóriára/turbókártyára gyűjtött, és csak utána merevlemezre. Videomagnó volt abban az időben szinte minden háztartásban, és ez a szalagos mentés kb ugyanazt szolgálta, mint ma is a szalagos adattárolók: adat archiválás (lha, lzx, dms, stb).
“Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta.” (Petőfi Sándor)
-
MMIX
addikt
Rég volt már, úgy rémlik NDOS floppy lemezképeket meg demókat vettem fől VHS kazettára. Azért 600+ lemez egy kazettán nem volt rossz. Még PC játékot is tároltam így, míg volt AMIGA gépem és PC-m is egyszerre. (még az olcsó CD korszak előtt)
A1200-sel használtam +120 MB HDD. (meg TRA1200 turbókártyával, ami "sikeresen" összeakadt a Samsung 120 MB HDD-vel)
Használtan volt 20 ezer Ft. a 120 MB vinyó, a VBS meg pár ezres.
[ Szerkesztve ]
-
CirrMee
addikt
Ez így ebben a formában konkrét baromság. A legtöbb A1200 példány nem tartalmazott merevlemezt, csak a HD jelzésű gépek. Azok közül viszont többfajta méret volt, a legkisebb 20Mb -os.
“Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta.” (Petőfi Sándor)
-
yvsmad
őstag
-
yvsmad
őstag
Amikor PC-n eljött az emulátor korszak, akkor Spectrum kazettákról meg C64 floppykról egy ehhez hasonló szerkezettel töltöttünk be többszáz programot a PC-be. Az is egy csatlakozó volt, benne minimális alkatrésszel, kívül meg kábelekkel. Az Amiga floppykat meg némi "rábeszélésre" beolvasta a PC floppy meghajtója is. Ez valamikor a '90-es évek legvégén történt, túl sok részletre már nem emlékszem. A C64 emulátorhoz volt egy Star Commander program, aminek az egyik oldala a PC HDD-je volt, a másik meg a 1541-es, úgy lehetett a fájlokat másolni mint bármelyik Commanderrel.
[ Szerkesztve ]
-
CirrMee
addikt
Úgy rémlik, a (gyárilag HDD -vel szerelt) Commodore félékből 20/40Mb -os verziók voltak, az Escom féle gépekbe meg 170Mb körüli merevlemezek kerültek.
Ettől függetlenül belerakhattál akármekkorát, beszórtad a HDToolBox -ot, aztán mehetett is, kompatibilitási problémák nem nagyon voltak az A1200 -as kontrollerével.
“Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta.” (Petőfi Sándor)
-
CirrMee
addikt
Nekem A500+ / A1200 volt.
A gyárilag merevlemezes verzió megjelenéskor egy álom volt nekünk, magyaroknak. Aztán szokás szerint az élelmesebb magyar rájött arra, hogy némi szike/reszelő, egy Derko féle 2.5"-3.5" átalakító, meg a legtöbb esetben egy A500 -asról lerámolt (több kakaót leadó nagyobb) táp, és máris jóval több mindenre lehet használni, persze olcsóbban. A 2.5" -os merevlemezek akkoriban a nagyokhoz képest elég kicsik voltak (tárkapacitás), pláne drágák, abból a pénzből egy jóval nagyobb 3.5" -os lemez kijött átalakítóstól, plusz akkor 3.5" -os ágon lehetett még beruházni könnyen a szintén akkor terjedő CD olvasóra is.
“Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta.” (Petőfi Sándor)
-
-
addikt
Ha már így összejött ennyi régi Amigás - ha van rá igény - megosztanám a 30+ Gb archivált stuffomat, csak tárhely kellene ahova feltolhatom. Van itt rengeteg .adf, .dms, cd32 game, az összes ROM, demók, full WB-k minden
Mindenkit egyforma külső inger ér, de egyén függő, h éljük meg :P
-
CirrMee
addikt
válasz kisfurko #246 üzenetére
Ja, csak azt azért tegyük hozzá, hogy a videó magnó számlálója pontos volt oda/vissza pörgetéseknél, míg a C64/+4/stb számlálója elég hektikusan mutatta az értékeket (100% csak akkor lehetett megbízni benne, ha teszem azt az elejéről pörgettem oda, az elejére tekerést követő első tekerésnél). Anno sóhajtoztam is, hogy a régi gépeknél milyen egyszerű lett volna pontos számlálóval...
(#245) body007
Gyühet...“Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta.” (Petőfi Sándor)
-
kisfurko
senior tag
Az 1541-est egy egyszerű parallel portra dugható kábellel lehet vezérelni a Star Commanderrel. Az újabb fajta parallel portokon már nem ment, mert olyan kompatibilis a PC Ahhoz már bonyolultabb kábel kellett (XP1541 vagy mittoménmi). Tudott lemezeket "turbósan" is átvinni, vagy csak programokat másolni. Sőt, PC-n belül disk imageből is ki lehetett programokat másolni, illteve image-eket gyártani.
PC-n hogy olvastál be Amiga lemezt? Csak valami spéci kontrollerrel lehetett, én úgy tudom (talán Catweasel). Az Amiga simán tudott PC-st, de fordítva? A PC floppy kontrollere csak egy pár fix minta szerint tudott írni/olvasni blokkokat, az Amiga meg bitenként. A C64 viszont nem tudott PC-s lemezt olvasni a szinkronjel hardver miatt, de azon kívül az is bitenkénti hozzáférést tudott. -
kisfurko
senior tag
Én mindig ráhagyással tekertem ide-oda, de a turbó miatt a legtöbbször az elejéről ment a móka Nekem nem ám Datasette-em volt, hanem remek magyar magnóm: hasonló
Enyém világosabb volt, kevesebb felirattal. Na, meg enyémnek nem volt tápja, a C64-ből szipkázott, mint a rendes Datasette. Némely elindulásnál olyan löketet adott a gépnek, hogy ihaj. A 90 perces kazettákat elég nehezen tekerte[ Szerkesztve ]
-
kisfurko
senior tag
válasz kisfurko #248 üzenetére
Erről a floppys dologról eszembe jutott, hogy annak idején láttam egy olyan dobozt is, ami több Commodore gép között szét tudott osztani egy drive-ot. 4 vagy 5 +4-es lógott ugyanazon a floppyn, és simán mindenki be tudta tölteni a lemezről a programot. Gondolom, nyomtatóval is ment volna.
Új hozzászólás Aktív témák
- Futás, futópályák
- Yettel topik
- Milyen légkondit a lakásba?
- Budapest és környéke adok-veszek-beszélgetek
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Elektromos autók - motorok
- Nyár közepén jön az AOC 540 Hz-es gaming monitora
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Assetto Corsa Competizione
- Olcsóbb lett a Tesla Full Self-Driving szoftvere
- További aktív témák...