- HTML szerkesztés
- Windows 10
- Mikrotik routerek
- TP-LINK routerek
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- 10 gigabites hálózat USB4 Type-C kapuból a QNAP átalakítóival
- Linux kezdőknek
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- A német hatóság szerint visszaélt erőfölényével az Apple
- Mesterséges intelligencia topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
Tomcat
őstag
válasz
nyisziati
#308
üzenetére
Én csakis a 20-21"-os EIZO-kra esküdtem ha CRT-kről volt szó. (FDTrinitron) Az volt az igazi "minőség". Még mai is mennének ha lenne értelme akkora böszme nagy 4:3-as képarányú elektronágyú előtt ülni. Annyi "anyag" volt bennük hogy az asztallap rendesen behajlott alattunk.
20"-os EIZO T67S-em volt 2 db is a 21"-os 962 előtt. Szerettem mindet.[ Szerkesztve ]
Tomcat
-
nyisziati
veterán
Akkoriban még számított a minőség a gyártóknak. De azért már elindult az olcsóbbítási folyamat is. Mostanában szedtem szét egy Philips monitort, amit a '90-es évek végén gyártottak - gyönyörű színei voltak és sokáig működött. "Hát igen, mondogattam, azért mégiscsak Philips".
Nagyon meglepődtem, amikor a képcsőről a Samsung embléma köszönt vissza.
Pár év után meg gondolom lepasszolták a kínaiaknak a gyártást.
Meg is lehet nézni azóta a tévéket - monitorokat, kb. 90%-ban rövid élettartamú, nem túl szép képű egyenfos szinte mind.
Mondjuk legalább olcsó... -
Tomcat
őstag
Én 1995 Karácsonyára írattam ki magamnak a Need for Speed 1-et 1x-esen írható arany alapanyagú TDK CD-lemezre. (Aztán minden ismerősöm jött is hozzám játszani vele, mert egyébként elérhetetlen volt.) Akkoriban még tényleg csak pár helyen írtak CD-t itthon, szóval igazi kuriózum volt ahogy az ára is. Ha jól emlékszem valami 5000.- Ft-ot kértek el érte, vagyis annyiért már lett volna eredeti dobozos kiadás is ha lett volna itthon anno ilyesmi kapható.
Hozzáteszem eredeti játékot akkoriban itthon nem nagyon lehetett legálisan dobozban gyári CD-vel vásárolni sehol sem. Persze 1 évvel később már nekem is lett egy saját SCSI Yamaha CD-íróm.
A leginkább fura az hogy azt lemezt durván 2010-körül behúztam lemezképnek és elarkatm "emlékbe" egy külső HDD-re biztos ami biztos alapon, de talán a legérdekesebb, hogy még akkor is néhány korrekcióval javított hibától eltekintve maga a lemez még mindig kitűnően olvasható volt Plextor 716A íróval.
Tomcat
-
nyisziati
veterán
Nekem csak pár km-t kellett utazni az első CD másolásához, de az ára szép volt, máig emlékszem rá: 1.600,- konvertibilis magyar forint.
Öcsémnek volt karácsonyi ajándékba ('96-ban), ekkoriban ez olyan 1,5 napi keresetem volt.
.
Ő pedig mutatni akarta, milyen profi, mennyire ért hozzá és szépen feliratozta a CD-t még aznap egy ilyen fehér papírszalaggal. Annyi is volt a CD-nek. -
-
Degeczi
nagyúr
Az az említett magnó(hang-)kimenet, akkoriban ez a német szabványú DIN/tuchel volt itt szokásos, nem az RCA.
Igen, sokan készítettek videóbemenetet olyan TV-kre, amiken nem volt, hiszen valóban sokkal jobb képminőséget lehetett elérni (pl. sokan használtunk fekete-fehér Junoszty-ot utólagos videóbemenettel)
-
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Lord Myn
#282
üzenetére
Dehogynem!
Nekünk pl. sokáig ilyen gagyi fekete-fehér Videoton volt - és már ezen is ott volt a magnókimenet:
Később (de még mindig a 80-as évek elején járva) pedig elöl lévő kimenet is előfordult:
Vagy a Tünde a 70-es évek elejéről (ilyenünk is volt
, azon is ott a füles kimenet:
[ Szerkesztve ]
-
Lord Myn
senior tag
A 80-as években nem igazán volt fülhallgató kimenet a TV-ken (sőt, már az nagy szám volt, ha valakinek színes TV-je volt, akkor még rengeteg volt a ff TV). Az évtized végefelé jöttek csak be az olyan (nyugati) TV-k emiken már volt hangkimenet.
"War does not determine who is right - only who is left."
-
yvsmad
őstag
Így van, a tévé füles kimenetére lehetett kötni a magnót.
Az M3-on ismételnek ilyen műsorokat mostanában is (Mi és a számítógép), nekem fel van véve néhány HDD-re. Akinek kell, el tudom küldeni a C64, C+4 vagy Spectrum programokat tartalmazó műsort.
Egyébként egyik sem volt valami nagy szám, volt 1988-as adó kiszámító program, kazetta nyilvántartó, stb.[ Szerkesztve ]
-
#277
yvsmad
őstag
SunMount3r
#276
yvsmad
őstag
válasz
SunMount3r
#276
üzenetére
Én trolin vittem a magnókazettákat, de sohasem volt emiatt gondom.
Lehet, hogy jobb volt a kocsiszekrény árnyékolása? -
-
Balu972
aktív tag
Biztos írta már valaki, de az megvan, hogy vágdostuk ki a floppy másik oldalát, hogy kétoldalas! legyen?
magnó fej csavargatás és v3 turbó töltés azért volt hangulataAzért beszélek a gépekkel emberként, nehogy átszokjak az emberekkel való gépies kommunikációra.
-
Lord Myn
senior tag
Na most, képzeld el, milyen jó lehetett, amikor egy TV műsorban "küldtek" így programot, hogy te majd magnóval és mikrofonnal felveszed a sípolást. Kiváncsi lennék, hány embernek sikerült hiba nélkül átvenni a programot. Ennél egy fokkal jobb volt, amikor rádióban tették ugyanezt, mert ott legalább direktbe fel lehetett venni rádiósmagnóval, de akkoriban nem sok TV-t lehetett összekötni magnóval (nem volt rajtuk hangkimenet).
"War does not determine who is right - only who is left."
-
nyisziati
veterán
"Ez olyasmi, mint ha egy zenekar egy oktávval feljebb/lejjebb hangolva adna elő egy dalt és a közönség így nem tudná befogadni? :-)"
Jaja, én is azt vettem észre, hogy nem megfelelő szögnél tompább, halkabb és rezonálóbb lett a hangja. Helyes fejállásnál, élesen és tisztán szólt a hang. Legkönnyebben a bevezető "sípszó"-nál lehetett ezt észrevenni, ha már ráállt a füle az embernek.
-
yvsmad
őstag
Ha a magnófej nem pontosan a felvett sávon feküdt, akkor egyrészt eltűntek a magas hangok, másrészt hullámzó lett a felvétel (én úgy neveztem, hogy tengeribeteg). A magasak hiányával torzult a bemenő információ, a hibakorrekció egy idő után nem bírta és load error vagy tape error-ral leállt.
-
-
yvsmad
őstag
Ha volt magnód valaha, tudhatod, hogy a magnók feje a használat során kopik. A kopott magnófejen a szalag másképp fekszik, mint a jó fejen, ezért máshová esik a felvett sáv a fejhez képest. Ezt lehetett a magnófej azimuth állásával egy bizonyos mértékig korrigálni. Utána meg a már elállított fejjel készültek az újabb felvételek, ami elég nagy káoszhoz is vezethetett, egy kazin többféle fejálással felvett progremokkal. Ahány magnóval vették fel a szalagokat, gyakorlatilag annyi féle fejállással készültek ezek a felvételek.
(Egyébként a floppy meghajtók olvasófeje is kopott, az Amigások tudnának mesélni az elfeszített lemezekről, hogy a problémás szektorokat is be lehessen olvasni.)[ Szerkesztve ]
-
looser
addikt
Csináltam én is, de nem tudtam az okát. A kazettás magnóhoz sohasem kellett ilyen módon nyúlni. Illetve így utólag döbbenet, hogy pld. rádióban vagy tévében is 'sugároztak' programokat, amit fel lehetett venni. Ezért gondoltam a zenekaros analógiát.
Mindent tudok a rákászszakmáról...
-
Nem. A mágnesszalagon az adat fizikai elhelyezkedését kellett megtalálni. A fejet fel-le lehetett állítani a szalag tengelyéhez képest. Egy kis csavarhúzóval kellett benyúlni egy lyukon, és tényleg arrébb mozdítani az olvasófejet.
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
dabadab
titán
Azert, mert nem mindegyik magno volt ugyanoda allitva* es ezek a fejek viszonylag keskeny savban irtak es voltak igazan erzekenyek - lehet, hogy turbo nelkul nem lett volna ekkora problema a fejallas, de turbo nelkul meg hasznalhatatlanul lassu volt a kazetta.
*: hogy miert nem, arrol fogalmam sincs, a nyolcvanas evekben nagy reszeben nem talalkoztam a problemaval, aztan ugy '90 tajan meg igen, utana meg mar megint nem, mert csak floppyt hasznaltam
DRM is theft
-
-
nyisziati
veterán
"C= magnóknál az volt a gond, hogy nem lehetett hallani rendesen a hangját"
Szerintem lehetett. Nekem mindenki azt magyarázta (talán még egy könyvben is írtak róla valahol), hogy a csíkokat kell figyelni, meg a fejléc betöltési idejét, én viszont egy idő után ráuntam erre a sok sikertelenség miatt és a hangokat kezdtem figyelni. Ez bevált, így kb. 90%-os hatékonysággal tudtam beállítani a kazikhoz a fejet. Sőt, néha kazettán belül is állítani kellett, emlékszem, az ACE 2-vel mennyit szenvedtünk. De muszáj volt, osztottképernyős vadászgép-szimulátor nem termett minden bokorban akkortájt.
-
#257
yvsmad
őstag
SunMount3r
#254
yvsmad
őstag
válasz
SunMount3r
#254
üzenetére
Mi meg egy XT billentyűzetbe építettünk be egy Spectrumot + kapott 80K memóriabővítést is.
'95-ben meg a munkahelyemről sikerült hazavinni egy évek óta használaton kívüli ZX Interface I-et, egy ZX Microdrive-ot meg 4 végtelenített szalagos Microdrive cartridge-et. 10 évvel korábban ez nagyon menő lett volna, akkor meg már semmi értéke nem volt.
A Tir Na Nog és a társai jó játékok voltak anno.[ Szerkesztve ]
-
yvsmad
őstag
C= magnóknál az volt a gond, hogy nem lehetett hallani rendesen a hangját. Spektrumnál könnyebb volt füllel a legélesebb hangra állítani, de ahhoz sem értett mindenki, valaki a 2. kísérletnél otthagyta az egészet. Pedig sok jóból maradt ki. Nekem 2 magnóm volt, egy tekergetős fejű az idegen kazik lejátszásához és egy fix fejű a saját felvételekhez. Persze, ma már nem hiányzik a hosszú betöltés még akkor sem, ha minden jól ment.
-
#255
looser
addikt
SunMount3r
#254
looser
addikt
válasz
SunMount3r
#254
üzenetére
Hát a fejállítgatás nekem sem hiányzott :-)
A Frazettaküldő szolgálattól (CoVboy ©®™) rendelt egyetlen kazimról soha sem sikrült betölteni a Tir Na Nog-ot, pedig amiatt rendeltem meg :-/
:-)Mindent tudok a rákászszakmáról...
-
#254
SunMount3r
nagyúr
SunMount3r
nagyúr
C64: magnófej csavargatás rulez, igazi érzék kellett hozzá.
486: sikerült az alaplapba belerakni egy AMD 5x86-os procit, és mikor felismerte: Woooooáááááuuuu! Igaz csak 486DX4 120MHz-s nak ismerte fel, de ment akár 150MHz-en is. Akkoriban a Hight Octaine volt a grafikai csúcs, de olyan jókat azóta se játszottunk... Nomeg a Lotus Esprit Turbo Chellenge, osztott képernyőn, pótolhatatlan.
(igaz ez már a 90-es évek).[ Szerkesztve ]
-
kisfurko
senior tag
Az, hogy egy blokk hogy néz ki, és hogy hány blokkot írsz egy trackre két külön dolog. De ha mutattok leírást a dologról, mármint, hogyan kell Amigás, C64-es lemezt PC-vel akár csak olvasni, akkor elhiszem. Nem véletlenül kellett az X1541 és utódai, vagy a Catweasel és társai, szerintem. A floppy controllert csak nagyon alapszinten próbáltam PC-n programozni, de nekem a doksikból úgy tűnt, lehetetlen a dolog.
Már sajnos nem emlékszem pontosan, de valami rémlik az Amiga MFM kódolásáról is, ami más volt, mint a PC-s, hogy a blitterrel egy lépésben be lehessen kódolni egy blokkot.[ Szerkesztve ]
-
bambano
titán
-
dabadab
titán
"Ja, csak azt azért tegyük hozzá, hogy a videó magnó számlálója pontos volt oda/vissza pörgetéseknél, míg a C64/+4/stb számlálója elég hektikusan mutatta az értékeket"
Nekem 1531*-em volt a C64-hez es nem remlik, hogy elmasztak volna az ertekek. Igazabol kazettatekergetes kozben tanultam meg rendesen fejben kivonni
*: ez a C16-os valtozat, ami csak a csatlakozoban kulonbozik az 1530-tol, ezert kellett hozza egy adapter is
DRM is theft
-
kisfurko
senior tag
válasz
kisfurko
#248
üzenetére
Erről a floppys dologról eszembe jutott, hogy annak idején láttam egy olyan dobozt is, ami több Commodore gép között szét tudott osztani egy drive-ot. 4 vagy 5 +4-es lógott ugyanazon a floppyn, és simán mindenki be tudta tölteni a lemezről a programot. Gondolom, nyomtatóval is ment volna.
-
kisfurko
senior tag
Én mindig ráhagyással tekertem ide-oda, de a turbó miatt a legtöbbször az elejéről ment a móka
Nekem nem ám Datasette-em volt, hanem remek magyar magnóm: hasonló
Enyém világosabb volt, kevesebb felirattal. Na, meg enyémnek nem volt tápja, a C64-ből szipkázott, mint a rendes Datasette. Némely elindulásnál olyan löketet adott a gépnek, hogy ihaj. A 90 perces kazettákat elég nehezen tekerte[ Szerkesztve ]
-
kisfurko
senior tag
Az 1541-est egy egyszerű parallel portra dugható kábellel lehet vezérelni a Star Commanderrel. Az újabb fajta parallel portokon már nem ment, mert olyan kompatibilis a PC
Ahhoz már bonyolultabb kábel kellett (XP1541 vagy mittoménmi). Tudott lemezeket "turbósan" is átvinni, vagy csak programokat másolni. Sőt, PC-n belül disk imageből is ki lehetett programokat másolni, illteve image-eket gyártani.
PC-n hogy olvastál be Amiga lemezt? Csak valami spéci kontrollerrel lehetett, én úgy tudom (talán Catweasel). Az Amiga simán tudott PC-st, de fordítva? A PC floppy kontrollere csak egy pár fix minta szerint tudott írni/olvasni blokkokat, az Amiga meg bitenként. A C64 viszont nem tudott PC-s lemezt olvasni a szinkronjel hardver miatt, de azon kívül az is bitenkénti hozzáférést tudott. -
CirrMee
addikt
válasz
kisfurko
#246
üzenetére
Ja, csak azt azért tegyük hozzá, hogy a videó magnó számlálója pontos volt oda/vissza pörgetéseknél, míg a C64/+4/stb számlálója elég hektikusan mutatta az értékeket (100% csak akkor lehetett megbízni benne, ha teszem azt az elejéről pörgettem oda, az elejére tekerést követő első tekerésnél). Anno sóhajtoztam is, hogy a régi gépeknél milyen egyszerű lett volna pontos számlálóval...
(#245) body007
Gyühet...“Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta.” (Petőfi Sándor)
-
Ha már így összejött ennyi régi Amigás - ha van rá igény - megosztanám a 30+ Gb archivált stuffomat, csak tárhely kellene ahova feltolhatom. Van itt rengeteg .adf, .dms, cd32 game, az összes ROM, demók, full WB-k minden
Mindenkit egyforma külső inger ér, de egyén függő, h éljük meg :P
-
-
CirrMee
addikt
Nekem A500+ / A1200 volt.
A gyárilag merevlemezes verzió megjelenéskor egy álom volt nekünk, magyaroknak. Aztán szokás szerint az élelmesebb magyar rájött arra, hogy némi szike/reszelő, egy Derko féle 2.5"-3.5" átalakító, meg a legtöbb esetben egy A500 -asról lerámolt (több kakaót leadó nagyobb) táp, és máris jóval több mindenre lehet használni, persze olcsóbban. A 2.5" -os merevlemezek akkoriban a nagyokhoz képest elég kicsik voltak (tárkapacitás), pláne drágák, abból a pénzből egy jóval nagyobb 3.5" -os lemez kijött átalakítóstól, plusz akkor 3.5" -os ágon lehetett még beruházni könnyen a szintén akkor terjedő CD olvasóra is.
“Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta.” (Petőfi Sándor)
-
CirrMee
addikt
Úgy rémlik, a (gyárilag HDD -vel szerelt) Commodore félékből 20/40Mb -os verziók voltak, az Escom féle gépekbe meg 170Mb körüli merevlemezek kerültek.
Ettől függetlenül belerakhattál akármekkorát, beszórtad a HDToolBox -ot, aztán mehetett is, kompatibilitási problémák nem nagyon voltak az A1200 -as kontrollerével.
“Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta.” (Petőfi Sándor)
-
yvsmad
őstag
Amikor PC-n eljött az emulátor korszak, akkor Spectrum kazettákról meg C64 floppykról egy ehhez hasonló szerkezettel töltöttünk be többszáz programot a PC-be. Az is egy csatlakozó volt, benne minimális alkatrésszel, kívül meg kábelekkel. Az Amiga floppykat meg némi "rábeszélésre" beolvasta a PC floppy meghajtója is. Ez valamikor a '90-es évek legvégén történt, túl sok részletre már nem emlékszem. A C64 emulátorhoz volt egy Star Commander program, aminek az egyik oldala a PC HDD-je volt, a másik meg a 1541-es, úgy lehetett a fájlokat másolni mint bármelyik Commanderrel.
[ Szerkesztve ]
-
yvsmad
őstag
-
CirrMee
addikt
Ez így ebben a formában konkrét baromság. A legtöbb A1200 példány nem tartalmazott merevlemezt, csak a HD jelzésű gépek. Azok közül viszont többfajta méret volt, a legkisebb 20Mb -os.
“Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta.” (Petőfi Sándor)
-
MMIX
addikt
Rég volt már, úgy rémlik NDOS floppy lemezképeket meg demókat vettem fől VHS kazettára. Azért 600+ lemez egy kazettán nem volt rossz. Még PC játékot is tároltam így, míg volt AMIGA gépem és PC-m is egyszerre. (még az olcsó CD korszak előtt)
A1200-sel használtam +120 MB HDD. (meg TRA1200 turbókártyával, ami "sikeresen" összeakadt a Samsung 120 MB HDD-vel)
Használtan volt 20 ezer Ft. a 120 MB vinyó, a VBS meg pár ezres.
[ Szerkesztve ]
-
CirrMee
addikt
Alakultak azért, max az átlag magyarnak anyagilag nem érte meg. Derko féle HDD kontroller az A500 Expansion portjára kötve sokszor hibázott 3-400Mb -osnál nagyobb merevlemezeknél. A600/A1200 kontrollerével nem volt ilyen gond, de ott is inkább memóriára/turbókártyára gyűjtött, és csak utána merevlemezre. Videomagnó volt abban az időben szinte minden háztartásban, és ez a szalagos mentés kb ugyanazt szolgálta, mint ma is a szalagos adattárolók: adat archiválás (lha, lzx, dms, stb).
“Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta.” (Petőfi Sándor)
-
CirrMee
addikt
VBS -t én is toltam anno. Imádtam azt a gépet, meg a "lehetetlen" fejlesztéseket rá (egyik filléres kedvencem az A1200 IDE portját duplázó, gyakorlatilag pár csatlakozóból és diódából álló kütyü).
“Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy sosem tudhatjuk biztosan, ki írta.” (Petőfi Sándor)
-
#231
MMIX
addikt
vitezlejszlo
#144
MMIX
addikt
válasz
vitezlejszlo
#144
üzenetére
VHS videó archiváló AMIGA géphez.
kb. 600 MB /240 perc. (ha jól emlékszem)Egyébként a házi gyártmánya valakinek (karton papír a nyáklap), én csak vettem.
[ Szerkesztve ]
-
kisfurko
senior tag
Én az 1982-ben elérhető gépeket néztem, nekem mindegy, hogy melyik IC milyen idős, meg mi miatt volt ótvar a PC
Egyébként nem a 6845 miatt voltak külön tárolva a páros és a páratlan sorok grafikus üzemmódban (biztos ezen spórolt a csóka 1 centet ) Gondolom azt a két csuda palettát se a 6845 korlátai adták ki...
De a grafikán kívül lehetne beszélni az I/O portokat vezérlő 8255-ről is, aminek ha egyik portját átállítottad, akkor rövid időre nullázta (vagy beállította, nem emlékszem) a biteket, így ha te csak egy bitet szerettél volna változtatni, akkor is megpiszkáltad a szomszédokat is. Emiatt lehetett pl. véletlenül resetelni. És, milyen meglepő, a 6522 meg tudta változtatni az adatportjai bitjeit rendesen.A PC pedig nem volt egyáltalán nyílt, csak olyan ügyesen másolták a sufni alkatrészes cuccot, hogy az IBM nem tudott fogást találni rajtuk. A MicroChannel (vagy hogy hívták) pont ezért lett kifejlesztve, és utána szabványosították a PC AT buszt ISA-ként (és döglött is szép lassan meg az IBM PS/2). Egyébként, az a fene nagy kompatibilitás is csak amolyan PC-s volt, mert nem minden XT-be való kártya megy AT-ben (ill. ISA-ban). Egyébként, érdekes módon a PCI megjelenésével már nem volt olyan fontos a kompatibilitás
Pl. az ISA buszos DMA már nem is működött, így pl. csak szoftveres Sound Blaster emuláció volt (amit nem is bírtak az akkori gépek ).Szóval, érdekes téma ez, de azért, mert valami elterjedt, még korántsem jelenti azt, hogy az jó volt, pláne nem elegáns. Tudnék írni sok vicces dolgot a C64-ről is (pl. a D bit, vagy a soros busz, a VIA bugja miatt), az se az elegancia netovábbja.
A PC buszát minden további nélkül meg lehet csinálni C64-en is, vannak is olyan cartridge-ek, amiken van 2 további cartridge bővítőhely. Csak az impedancia szab határt, lévén, nincsenek buszmeghajtók (mellesleg a PC-ben is korlátozott a kártyák száma, csak a meghajtók miatt többet bír). De pl. a C64 teoretikus bővítésének nem szab akadályt az IRQ-k, DMA-k száma, mint a PC-ben
Nem is kéne állítgatni jumperrel.
Félre ne érts, nekem nem a komplexitásával volt a bajom, hanem az apró design failure-ökkel. Élvezérelt IRQ (ugrott a huzalozott vagy). DMA csatornák (hogy jó komplikált legyen a szoftver). ISA buszon, ha master voltál, akkor a te felelősséged volt, hogy a memória frissülhessen. Sőt, szimplán a DMA-val is ki lehetett éheztetni a gépet, és akkor is ugrott a memória tartalma Ehhez képest C64-en csak a VIC-re kellett figyelni, mert időnként elvette a buszt (és szépen frissítette a memóriát is menet közben).Azért írom mindezeket, mert utólag mindenki visszafele megmagyarázza, miért is volt az jó akkoriban (hiszen csak jó lehetett, ha az terjedt el
). Még maga az IBM se hitt a sikerében.
Itt egy kis ízelítő, mire volt képes akkoriban a technika: videjjó
Nagyjából ezt szerette volna az Apple elérhetőbbé tenni, az Amiga is ebbe az irányba mozdult, de a szarrágó PC-s iparágnak kicsit tovább tartott erre a szintre eljutni. -
azbest
félisten
Ha már nosztalgia...
Múlt héten kaptam hírlevelet, hogy a QuickView pro-ból kiadtak új verziót, ami már mp4-et is lejátszik
7 év után a jóember még fejlesztgetett kicsit a dos-os progiján. Asszem elő kell varázsolnom valahonnan egy dosbox-ot, hogy a licenszemből vissznyerjem a sorozatszámot a fullos verzió letöltéséhez
486 és p1 gépek tolhatják az mp4-et mostmár. Bár a dx2-66-on a divx3 avi is elmerengett.[ Szerkesztve ]
-
Povi_
csendes tag
Ott van pl. az Intel-nek az IA64 architektúrája. Nem kompatibilis semmivel (az x86 architektúrával se), és pont ezért nem is lett sikeres, pedig nagyon jó kis proci. Simán lenyomta az AMD-nek az x86-64 arichitektúrája, mert az kompatibilis az x86 procikkal.
*** Speicherplatz zu klein
-
Rive
veterán
A Pentiumnak volt olyan versenytársa (nem is egy), amelyik gyorsabb volt - kompatibilitás nélkül.
A piac döntött - a kompatibilitás volt fontosabb.Az Amigát meg nem a Commodore fejlesztette ki...
Hullamindegy. Az egész akkori buli arról szólt (mondjuk ez máig se változott), hogy ki honnan lépett le, mit vitt magával és kinek sikerült leszerződtetni.
Keresztbe kasul mindenhonnan mentek a mérnökök mindenhova. Fele saját céget alapított, fele meg leszerződött valahova.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
yvsmad
őstag
Volt viszont gyorsabb programtöltési módszer, mint a kazetta vagy a a floppy, csak az ára miatt nem terjedt el: ez volt a cartridge. A cartridge-t minden féle ki/be jelentkezés és a mai USB eszközöknél megszokott "szabályos leállítás" nélkül lehetett ki/be tenni a gépekbe. A cartridge berakása pillanatában a gép nem kezdett el töltögetni, hanem azonnal elkezdte futtatni a rajta lévő programot. Ha bootoláskor benne volt a cartridge, akkor nem kezdett az op.rendszer felállni, hanem gondolkodás nélkül rögtön a cartridge-ba beégetett program indult.
Volt 1984 tájékán egy angol tévéműsor valemelyik aktuális számtech. kiállításról. Az 5 percen át tartó kazettás programbetöltésen szocializálódott kedves nézőket sokkolták azzal, hogy egymás mellé tettek 2 MSX gépet két totál különböző gyártótól, az egyiken futott egy program, a másik csak be volt bootolva. Az elsőből a riportalany kikapta a cartridge-t, bedugta a másikba és a másik gépen azonnal indult a program.[ Szerkesztve ]
-
yvsmad
őstag
...meg azért, mert az USA-ban (Spectravideo) és Európában is (Philips) csak egy-egy gyártó állt rá a dologra, ezek meg nemigen találkoztak egymással egy piacon. Ha nincs másik gép, amivel kompatibilisnek lehet lenni, akkor az ugyanolyan egyedi gép, mint a többi. Éppen ezért mindkét gyártó hamar tovább is lépett az MSX szabványon.
Japánban viszont elektronikai gyártók tucatjai cuppantak rá a kompatibilitás lehetőségére és pár éven belül tovább is fejlesztették az alapötletet (MSX2), ami azért már elég jól kiszolgálta az otthoni felhasználók igyényét rengeteg szoftverrel és hardverfejlesztéssel. -
yvsmad
őstag
válasz
adrian360
#215
üzenetére
Igen, pontosan ez a kompatibilitás előnye. Egy kompromisszum, ami a PC túlélését biztosította.
A kompatibilitás fontosságára egyébként Bill Gates már korán rájött, ő találta ki az MSX home computereket is kereskedelmi forgalomban kapható alkatrészekből, Microsoft op.rendszerrel és egymással kompatibilis szoftverbázissal, amiből a végén csak Japánban lett szabvány (mint később az MSX2-ből is), mert a Commodore lenyomta az amerikai és európai piacot.[ Szerkesztve ]
-
yvsmad
őstag
Igazából a '90-es években jött ki a kompatibilitás visszahúzó ereje, már a Pentium (vagy helyette v.mi más) is sokkal jobb proci lehetett volna, ha ledobhatta volna a béklyóit. Így 20 évre rá már teljesen mindegynek tűnik, ezért nem is vagyunk tisztában a hatásaival.
[ Szerkesztve ]
-
bambano
titán
kb. semennyivel sem járnánk előrébb.
egyrészt téged mit zavar, hogy van a prociban egy kis valós mód, másrészt van rá példa, hogy meg tudják csinálni rendesen a kompatibilitást. igaz, azok rendes számítógépek, nem ilyen vacak pc-k.Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
-
yvsmad
őstag
A számítástechnika egyébként már jóval előrébb járhatna, ha a gépeknek és bennük a prociknak nem kellett volna minden áron kompatibilisnek lenniük a több generációval korábbi kiadásokkal. Tehát pont az a kompatibilitás, ami az elterjedést és a hardverfejlesztéseket segítette, vált a proci fejlődés legfőbb gátjává.
[ Szerkesztve ]
-
-
Rive
veterán
válasz
kisfurko
#200
üzenetére
A CGA alapjául szolgáló chip ~ 75-77 környékén jelent meg valahol - ha valamihez hasonlítani akarod, akkor VIC20.
A többit elintézte a kompatibilitás igénye.A C64 buszrendszere nyolc bites, zárt, korlátozottan bővíthető gépbe szánt buszrendszer. Amiga jóval későbbi - ráadásul igen kíváncsi vagyok, mit hoztak volna össze a Commodore mérnökei, ha az Amigának a C64 programjait és bővítőkártyáit fogadnia kellett volna...
A PC (XT, AT) nyílt, szabadon bővíthető cucc, alapból 20 bites címrendszerrel, alapból több perifériával. Bocs, de azt hiszem, nem tudod, mit mihez hasonlítasz... Gondold át, mit kellett volna csinálni a C64 elektronikájával, hogy fogadhasson egyszerre 640k ramot, nyolc cartridge-t, 16 bites procit (multiplexelt kivezetésekkel). Mire a végére érsz az átalakításnak, ~ ott tartasz, mint egy XT...
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
bambano
titán
válasz
kisfurko
#202
üzenetére
az utasítás hossza, főleg a cisc prociknál, értelmetlen adat erre a célra.
z80-on a load hl, xxx az 21 xx xx. Ha ix-be vagy iy-ba akarsz tölteni, akkor emlékeim szerint dd-vel vagy fd-vel kell prefixálni, tehát máris 32 bitnél tartunk. ráadásul a prefixumokat lehetett váltakozva sorolni, így egy érvényes utasítás akár többszáz bájt is lehetett.Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
kisfurko
senior tag
Arról nincs szakmailag elfogadott egyezség, hogy egy processzor mitől hány bites. Lehet az utasítások szóhossza alapján (ami nem működik x86-ra, mert az változó hosszúságú, és a legrövidebb 8 bites), de lehet a regiszterek szóhosszával is mérni (akkor meg 68000 32 bites lesz). Szerintem a legcélszerűbb az ALU alapján megmondani, persze ekkor is lehetnek furcsaságok, hogy egyes utasítások 128 biten is mennek, mások meg csak 64 biten.
Azért a Z80 jóval messzebb van a 16-tól, mint a 68000 a 32-től. Előbbi csak néhány utasítást és regiszter párost tudott használni 16 biten, utóbbi meg az összes regisztert, némivel kevesebb utasítással. -
yvsmad
őstag
válasz
kisfurko
#200
üzenetére
A PC sikerét az hozta, hogy a pénzes cégek vették az IBM-et meg a kismillió klónját világszerte. Ennek semmi köze semmilyen architekturához.
Szoftvert és hardvert fejleszteni csak elterjedt és egymással kompatibilis géprekre érdemes.
PC-re 100x annyi szoftver és hardver fejlesztő volt világszerte az elterjedtsége miatt, mint Amigára vagy Atarira, ahol hardvert szinte csak az eredeti gyártó fejlesztett.
Az egyedi gépek lehettek akármilyen jók is, hosszú távon nem voltak versenyképesek.[ Szerkesztve ]
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
(igaz ez már a 90-es évek).
). Még maga az IBM se hitt a sikerében.
Új hozzászólás Aktív témák
it Annyiszor emlékezünk meg nosztalgiával a régi idők (focijáról) számítástechnikájáról, hogy gyakran úgy is érezzük, hogy akkor minden jobb volt. Hogy ne csak a szépre emlékezzünk, felelevenítjük a háziszámítógépek úttörő korszakának mindennapi nyűgjeit.
