Hozzászólok Aktív témák

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog

    A dolog úgy működik (nagy vonalakban, közgazdaságilag), hogy neked van valamire igényed, minél nagyobb és fontosabb az igényed, annál nagyobb keresletet támaszt a dolog, ez emelheti a termék általános keresletét. Ebben az egész láncban benne van az, hogyha a termék neked hasznos, akkor szívesebben fizetsz érte.

    Ha letöltötted, de nem használtad semmire, akkor az nyilvánvalóan nem hajt neked hasznot, nem keletkezik belőle szabad piacot befolyásoló kereslet. Ha nem töltötted le, dettó.

    A másik egyfajta erkölcsi nézőpont: ha használod más cuccát, az neked hasznot hajt, ebből a haszonból illik visszajuttatni valamennyit a gyártónak. Ez a fajta gondolkodásmód egészen nyilvánvaló és közérthető pl. az élelmiszer esetén, de nagyon sokan nem akarják elfogadni, hogy ugyanígy működik szoftver esetén is. Ezek azzal érvelnek, hogy ha már elkészült ugyanazon szoftver n kereskedelmi példánya, az n+1. előállításának a költsége erősen konvergál a 0-hoz (főleg, ha nem dobozos a termék). Én ez utóbbi szemléletet nem fogadom el, mert a fejlesztés költsége, az egyéb költségek fedezetét is meg kell termelni.

    lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog

    a piaci részesedés fogalmát ennyire félremagyarázva még nem láttam...

    lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog

    "Azert az mindig megdobbent, hogy egyesek kepesek leirni ilyet:": létezik olyan összeg, amitől korpás lesz az ember haja :) (C) Prokopp Dóra

    lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.

  • Bici

    nagyúr

    Ok, értem.
    Egyébként én elfogadom, hogy a fizetős szoftverekért fizetni kell.
    Mondjuk én bevezetném azt, hogy ha egy verzió elavult, akkor az legyen ingyenesen eltölthető és korlátlanul használható. pl. az XP hamarosan (vagy már most is?).

    Keresek AMD A10-7890K APU-t.

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog

    Az a baj ezzel, hogy minden más terméket kidobnak, ha elavul, ezzel egyrészt a használati értékének 0-ra csökkenésével összhangba kerül a használata, másrészt megveszed az újat és ez bele van kalkulálva a piaci folyamatokba.

    Csak a szoftvert nem akarja senki sem úgy kezelni, mint egy terméket, pedig az előállítása, terjesztése, stb. mind ugyanúgy pénzbe kerül, mint egy autóé vagy hamburgeré.

    lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.

  • Bici

    nagyúr

    hát, oké, bár kezdem elveszteni a fonalat. :D Eléggé tájékozatlan vagyok az üzlet világában, így nem tudom pontosan megérteni, hogy miért fáj a microsoftnak, ha én pl. w95-öt használok 2008-ban, mikor már nem is lehet kapni, de nem is túlzottan érdekel. Maradok az ingyenes programoknál, és igyexem minden téren átállni linux-ra. A Blender is jó progi... :K

    Keresek AMD A10-7890K APU-t.

  • attila9988

    őstag

    Imádom az ilyen bsa -s statisztikákat, ahol valami nyilvánvalóan légbőlkapott adat alapján számolnak különböző mértékű "károkat". Érdekes az is ahogyan az új munkahelyekről nyilatkoznak. Mintha lenne bármi összefüggés a két téma között.

    Az első anagy probléma, hogy tulajdonképpen nem is lehet megállapítani hányan használnak kalóz software -eket. Ezt ugyanis (hacsak minden ember be nem vallaná maga) gyakorlatilag lehetetlen felmérni. Persze itt szinte csak microsoft, és adobe programokról szól a fáma, ám pl a windows genuine rendszeren megbukott gépeket nem lehet alapul venni. (gondolom sejtitek hogy miért nem)
    A másik alapvető probléma, hogy egy software lemásolása, nem egyenértékű, a klasszikus értelemben vett lopással. Ez utóbbi esetben ugyanis egy eszközt, vagy tárgyat jogtalanul, juttatás nélkül veszünk magunkhoz, aminek költsége nyilvánvalóan az előző tulajdonost sújtja. Ha a gyártó volt az, akkor neki anyag + energia + bér költségbe kerül egy újabb példány legyártása. Ha pedig egy viszont eladót, vagy magánszemélyt lopunk meg, neki önköltségen be kell szereznie egy újabb példányt az adott eszközből.
    A software azomban jellegéből fakadóan korlátlan példányban sokszorosítható, gyakorlatilag minimális költségek árán, amit a kalózkodó maga áll. Ő fizeti az energiát amit a gép fogyaszt, az esetleges nyersanyagot amire felírja az eredetivel megegyező programot, az ő idejéből megy a teljes folyamat, és magát a műveletet is ő végzi. Ergo a gyártó cégnek ez semmilyen plussz költséget nem jelent. Tehát nem egyenértékű művelet pl egy fényképezőgép eltulajdonításával, hanem inkább olyan, mintha a tolvaj, önköltségen az otthonában előállítana, egy a gyártóéval tökéletesen megegyező, fényképezőgépet, a maga költségén.
    Innentől kezdve legfeljebb csak elmaradt haszonról beszélhetünk, de még arról is csak óvatosan. Miért? Egyszerű. A warez -t alkalmazó egyéneknek csak kis hányada válna potenciális vásárló réteggé, ha megszűnne a lehetősége az önálló sokszorosításra. Ennek több oka is van. Egyrészt a krónikus „letöltögetők” az ég világon mindent letöltnek, (teljesen nyilvánvaló hogy a beszerzett anyagoknak csak töredékét lennének képesek megvásárolni), másrészt sok esetben a software árak olyan magasak, hogy az adott programot csak egy tőkés vállalat képes oly módon használni, hogy annak megvásárlása egyáltalán értelmet nyerjen. Egy magánszemély nem vásárol 400 000 Ft -os photoshop -ot akkor sem, ha azt nem tudja „letölteni”, ingyen kopírozni. Azt már meg sem említem hogy a letöltögetők darabszámát gyakorlatilag lehetetlen még csak megsaccolni is, nemhogy komoly statisztikai adatként kezelni. Innentől kezdve pedig minden hasonló dokumentum teljesen értelmét veszti.
    Mindehhez még hozzátehetném hogy az olyan monopóliumra törekvő cégek mint amilyen a microsoft, tulajdonképpen még a kalózmásolatokból is hasznot húznak, hiszen így a piacnak azon rétegét is lefedik saját megoldásaikkal, amiről az imént beszéltem. Ha az ember a windows -t ismeri meg elsőként, azt tanulja, azt használja, akkor adott esetben ezt keresi majd, ha céget alapít, és legális rendszereket készül vásárolni, illetve ezt telepíti majd a gyermeke gépére, aki pdig a jövőben biztosítja majd a programcsomag, vagy alkalmazás ismertségét, elterjedését. Ha a z MS előállna egy törhetetlen védelemmel (ami természetesen teljesen ki van zárva) akkor az inkább ártana nekik mintsem hasznát vennék. Ez az egyik oka annak hogy kiskapuk mindig vannak, és hogy lesznek is. Ez az oka annak is, hogy az MS fillérekért szórja az xp licenc -eket az eee pc kategóriás gépekhez, és hogy a vista sp1 messze nem foltozott be minden lukat, ami kalózkodásra enged lehetőségeket. Nekik az a jó ha MINDENKI windows -t – használ.
    Tehát az ilyesfajta élősködő szervezetek mint a bsa, ezekkel a dokumentumokkal bizonyítja azt, amit valójában nem is lehet. Ám a „rosszalkodó” licenc -eket nem fizető vállalatokból így lehet a legjobban pénzt kisajtolni.
    A filmek és zenék kérdése nagyon hasonló. Sőt, merem állítani hogy aki kapcsolatban van az internetes warez lehetőségeket kínáló közösségekkel, az gyakrabban vásárol eredeti filmeket, és zenéket (feltéve hogy lehet kapni azokat amik tetszenek.. ) mint akinek fogalma sincs az egészről. Ez azért van így, mert ezek az emberek nagyságrendekkel több alkotást ismernek meg, és ami tetszik nekik, azt gyakran szeretnék támogatni azzal, hogy megveszik. Ez nagyon helyes gondolkodás, ám épp a warez, a „nagy ellenség” kell ehhez az öntudatossághoz.
    Majd ha szó lesz az artisjust -ról, akkor róluk is leírom a véleményemet, ami kitér majd a kollektív büntetés jogtalanságára, és arra, hogy miként kell nekünk felesleges szervezetek embereit eltartanunk a mondvacsinált jogalap alapján szedett adóból.

    „Csak a kis titkokat kell rejtegetni, a nagyok titokban maradásának biztosítéka a köznép hitetlensége” (Marschall McLuhon)

  • ujoimro

    tag

    szerintetek mennyi idő lenne megoldani egy erősebb authentikációt?
    nem csak hogy sok időbe kerülne, hanem egyenesen lehetetlen. Matematikailag be lehet bizonyítani, hogy nem lehet szoftverekre hatékony védelmet írni (ugyanez a helyzet a zenékkel és a filmekkel). Az egyetlen lehetőség az, ha az ő gépükön fut a program (mint a gmail vagy myspace), de ez egy operációs rendszernél majdnem lehetetlen. És az sem megoldás, hogy minden indításkor betölti a RAM-ba az internetről és egy bitet sem ír ki a lemezre.

    mert ha csak az eredeti programokat tudná használni a user, akkor egyszerűen a távolkeleten észrevenné az MS, hogy hopp, mindenki linuxozik
    jó elgondolás de sajnos ez nem így van (legalább is sokkal összetettebb). Gondolj az OLPC-nél alkalmazott 3$ / licenszre. A gond a monopóliummal van. És a mikrosoft ezt mindig nagyon ügyesen játszotta. A termékei folyamatosan drágulnak, és egy termék ára pontosan annyi, amennyire a felhasználók hozzá vannak kötve. Tehát ha holnaptól senki sem tudna illegális másolatot használni akkor megjelennének az olcsó "kicsit korlátozott" verziók (mint ázsiában az entry pack). És ha tényleg senki nem tudná másolni egy idő után megjelennének az ingyenes-reklámos verziók is (ez történt pl. a ms visual studio-val és a ms sql-el. egyszerűen nem tudták dominálni a piacot ezért kiadtak egy-egy ingyenes verziót is).

  • ujoimro

    tag

    ha használod más cuccát, az neked hasznot hajt, ebből a haszonból illik visszajuttatni valamennyit a gyártónak.
    én fogok egy reklámtollat. megírom vele a harry potter, és akkor nyilván jár a tollkészítő vállalatnak a jogdíjból? azért gondolkodjunk néha.

    mert a fejlesztés költsége, az egyéb költségek fedezetét is meg kell termelni
    senki sem vitatkozik azzal, hogy a tisztes munkáért fizetés jár. De mennyi? de nem 1000% (ezer százalék). Ha valaki kenyeret süt, rátesz a kölcségeire 20% (húsz százalék) hasznot. egy-egy hollywood-i filmen 200%-300% (kétszáz-háromszáz százalék) a haszon. A windowson több min 1000% (ezer százalék) a haszon. azért gondolkodjunk néha.

    windowson több min 1000% (ezer százalék) a haszon
    és még ez sem lenne baj, ha visszaforgatnák fejlesztésekbe, de nagy részéből magánvagyon lesz (Bill Gates, Steve Ballmer és még néhány tucat milliárdos csak a microsofton)

    És a triviális kifogások nem működnek:

    -ha nem kell ne vedd meg
    -ez azért nem igaz mert monopóliumuk van

    -annyi haszonhoz van joguk amennyit a törvény előír
    -az a gond hogy az ilyen törvények gyorsan változnak (a szerzői jog például 15-ször let módosítva az elmúlt tíz évben), és mindig a gazdagoknak kedveznek.

  • ujoimro

    tag

    Csak a szoftvert nem akarja senki sem úgy kezelni, mint egy terméket, pedig az előállítása, terjesztése, stb. mind ugyanúgy pénzbe kerül, mint egy autóé vagy hamburgeré.
    csak amiután már behozta az árát nem kerül semmibe (holott az autóhoz vagy a hamburgerhez mindig meg kell venni a vasat meg a húst) és ez meg is látszik a hasznon.

    és mi van a szabad szoftverrel. léteznek professzionális megoldások szoftverre, ahol a terméktámogatásért fizetsz. persze azok nem hajtanak 1000% (ezer százalékos) hasznot, de meg tudnak élni belőle.

  • ujoimro

    tag

    Az első anagy probléma, hogy tulajdonképpen nem is lehet megállapítani hányan használnak kalóz software -eket
    ha elhiszed, hogy meg lehet állapítani hogy hányan néznek egy-egy tv műsort anélkül hogy este bekopognának hozzád, hogy megkérdezzék, akkor azt is hidd el, hogy meg lehet állapítani hány másolat kering.

    az más kérdés hogy a statisztikával könnyű csalni.

    A warez -t alkalmazó egyéneknek csak kis hányada válna potenciális vásárló réteggé,
    ez igaz, de a bináris vita akkor is el van vesztve, mert ha valaki tíz film helyett csak egyet vesz meg, az akkor is plusz bevételt jelent (vagy a photoshop helyett a photoshop elements-et)

    Mindehhez még hozzátehetném hogy az olyan monopóliumra törekvő cégek mint amilyen a microsoft, tulajdonképpen még a kalózmásolatokból is hasznot húznak,
    olvasd el a #58 postomat

    Ha az ember a windows -t ismeri meg elsőként, azt tanulja, azt használja
    nem tudnék jobban egyetérteni. Úgy gondolom, hogy az iskolai ingyenes windows-ok kerülnek a legtöbbe az embereknek és az államnak.

  • bambano

    titán

    LOGOUT blog

    A reklámtoll kérdése egyszerű: a kérdés annyi, akitől kaptad, az milyen ellenszolgáltatást vár el a tollért cserébe. Semmilyet? viheted. Az az ellenszolgáltatás, hogy megnézted a reklámot? Esetleg később egy vásárlási döntésnél eszedbe jut? Akkor meg pláne megfizettél a tollért.

    A fizetés pedig arról szól, mennyire eladható, különleges és egyedi a munkád. Ha eljutottál a kvázi-monopóliumig és rugalmatlan a kereslet, akkor annyi lesz a termék ára vag a fizetésed, amennyit nem szégyellsz elkérni. Ha sokal lesznek képesek fapofával marhaságokat mondani a kamerába, mint Sandra Bullock a Pusztítóban, vagy revolverként használni egy gépágyút, mint a Terminátor 2, akkor majd nem lesz 300%-os haszon a filmeken. Addig meg lesz. A pici gond az, hogy mozijegy nélkül lehet adóbevallani.

    Szóval szerintem is gondolkodjunk néha, de a többes szám első személybe te is beletartozol.

    lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.

  • proci985

    MODERÁTOR

    jah, pár film egyszerűen nem beszerezhető legális forrásból. pl a távolkeleti cégek elnézik az animék fansubjait, mert a piacot nem tudnák lefedni (nem érné meg), de ettől függetlenül megismerik a munkáikat, és erre később lehet építeni (pl hogy máshogy fogyhatott volna el 1000 darab a GitS digipakkból tavalyelőtt 6000ért három hét alatt... az egyik az enyém, és net nélkül sose tudtam volna megtekinteni -- pontosabban egyszer láttam belőle 10 percet éjjel 4kor az rtl2őn, de ez eléggé extrém volt).

    meg konkrétan a dnb scéna sehol nem lenne, ha nem lenne net.

    nagy kiadóknál viszont hátrány is a net, avagy ha rossz a film, akkor nagyon hamar lehúzzák, és senki nem fogja megnézni, mert több emberhez jut el az info.

    [ Szerkesztve ]

    The first rule of tautology club is the first rule of tautology club. // Social justice in lagom amount.

  • attila9988

    őstag

    Így igaz. Pontosan erről beszéltem.
    Egyébként az anime még viszonylag jó helyzetben is van, ám azt én nem igazán szeretem..:) Viszont a japán filmesek látásmódja nagyon is kedvemre való. Japánban, délkorea -ban, és hongkong -ban is remek filmeket készítenek, sokkal kevesebb a klisé, (tehát nem tudom az első 5 perc után mi lesz a film vége, mint az amerikai filmek 90% -nak esetében... illetve talán hongkong -ot akkor ki is venném a sorból, mert azért ott is rengeteg az ismétlődő motívum, de a másik kettőre kevéssé jellemző) és sokkal széleskörűbb a választék is. Az én véleményem szerint az utóbbi két évtizedben nagyon leeresztett hollywood, ennek okán fordultam el tőlük teljesen. Amikor egy film mégis egy hangyányival érdekesebbnek tűnt, a választékukból, arról is mindíg kiderült hogy remake, és létezik egy nálánál sokkal magasabb minőségi mutatókkal rendelkező eredetije, ami az "amerikaiasítást" megelőzően egész máshogy fest.
    Internet nélkül tized ennyi művet sem ismerhetnék mint amennyit ma, és a kedvenceim jó részéről nem is hallottam volna. A warez így tulajdonképpen a választás szabadsága. Sokkal kevésbé befolyásolhatóak azok az emberek, akik nem csak az "ez megy a moziban, ezt kell szeretni" elven választanak maguknak. Ez mindaddig tart, amíg az internetet nem lehet kordában tartani. Remélem nem is sikerül befognia a közeljövőben senkinek, bár a google -höz hasonló óriások okozhatnak még problémákat.......

    Az ideális eset az volna, ha mindenhez hozzá lehetne jutni helyileg is, de amíg nálunk ekkora az amerika imádat, és minden csak rajtuk keresztül csöpög el idáig, addig erre esély sincs. Addig az igazi választékot éppen a legnagyobb problémaként hirdetett internetes file cserélés adja.

    [ Szerkesztve ]

    „Csak a kis titkokat kell rejtegetni, a nagyok titokban maradásának biztosítéka a köznép hitetlensége” (Marschall McLuhon)

  • attila9988

    őstag

    Kissé fellengzősnek hat, de szerintem az információs szabadság éppen ezért ezen évezred egyik legnagyobb vívmánya.

    „Csak a kis titkokat kell rejtegetni, a nagyok titokban maradásának biztosítéka a köznép hitetlensége” (Marschall McLuhon)

  • ujoimro

    tag

    az milyen ellenszolgáltatást vár el a tollért cserébe
    én elvárom tőled, hogy cserébe azért mert elovasod a postomat, legyen az enyém a Te összes postod szerzői joga ezután, mivel ezeket az én postom (postjaim) befolyásolhatták!

    Sajnálatos módon Te máris megsértetted a törvényt, mivel nem kaptál (nem is kértél!) Tőlem előzetes írásos beleegyezést a publikálás előtt. Ezzel megsértetted az Én divulgációs és egyéb szerzői jogaimat.

    Mivel én általában 100 euró jogdíjat kérek / post / klikk egyenlőre csak néhány ezer euróval vagy adós és most írásban felszólítlak, hogy távolítsd el az összes olyan posztot amit ez után a levél után írtál.

    Emlékeztetlek ezen kívül, hogy továbbra sem (még az adóságod rendezése után sem) adok engedélyt ezeknek a posztoknak a publikálására, tehát például a válasz erre a posztra is törvénybe ütközik.

    A fenti követeléseimet az alábbi blog [blog] 62. paragrafusának első bekezdésére alapozom, amit, mivel Te írtad, magad is elismersz.

    akkor annyi lesz a termék ára vag a fizetésed, amennyit nem szégyellsz elkérni
    csak saját magamat tudom idézni:
    És a triviális kifogások nem működnek:
    -ha nem kell ne vedd meg
    -ez azért nem igaz mert monopóliumuk van

    az ember azt hinné, hogy minél részletesebben fejti ki a véleményét annál kevesebb naiv kifogást kell hallania.

Hozzászólok Aktív témák