Keresés
  • A Galileo program a létrejöttét nagyjából egy dolognak köszönheti: Franciaország egy saját GNSS rendszert akart, amely teljesen független lehet az amerikai GPS-től és katonai célra is fel tudja használni.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Fordítva működik a rendszer, egy 406Mhz-es segélykérő frekvencián sugároz a segélykérő jeladó, amit több tucat műholdon másodlagosan elhelyezett viszonylag kicsi rádió figyel folyamatosan, és a doppler-elv alapján számolják ki a jeladó helyzetét.

    Egy ideális rendszer úgy működne, hogy a jeladó a különféle GNSS rendszerek alapján meghatározza a pontos helyzetét, és ezt továbbítja a műholdak felé. Csakhogy ahhoz sokkal komolyabb antennák kellenének egyfelől a jeladókra (amik így sokkal nagyobbakra kellene méretezni őket), másfelől a műholdakra, hogy a kis méretű jeladók értékelhető adatokat tudjanak sugározni és kommunikálhassanak egymással. A Cospas-SARSAT pont azért tud relatíve kis költségvetéssel működni (nincs éves díja, csak ki kell fizetned a jeladót, ami pár tízezer forint és regisztrálni), mert nem dedikált műholdakat használnak, hanem például a Galileo műholdakon "potyautasok".

    Ha megvalósulnak a MEO műholdas internet-hálózatok, mint a OneWeb vagy a Starlink, akkor lehetővé válhat olyan megoldás, ahol automatikusan továbbíthatják azokon keresztül a vészjelzést a pontos koordinátákkal együtt. Csakhogy azok a jeladók is akkoráknak kell lenniük mint egy nagyobb pizzásdoboz. A mostani Cospas-SARSAT rendszer jeladói akkorák, mint egy borosüveg kb...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Így hirtelen: [link]

    Az ezeknél újabb telefonok többsége pedig már támogatja.

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Ott a magyarázat az #5-ösben. Ez egy segélykérő-jeladó. Amit a működésbe hoznak a földön, tengeren, levegőben (akár esemény miatt automatikusan, akár gombnyomásra), akkor a műholdakon lévő másodlagos rendszer észleli azt, és megállapítják a helyzetét.

    Ez is nagy dolog...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • A működési pontosság azért sok tényezős, a légköri hatások, a jeladó jelerőssége és az észlelést végrehajtó műholdak számától is függ. A GPS Block IIIF műholdak is kapnak egy új rádiórendszert, ami szintén növeli a hatékonyságot, lehet, hogy azokkal együtt számoltak? Nem tudom. A 2km-es (és a korábbi 10km-es) érték egyfajta maximális (legrosszabb) érték. Eddig is volt rá példa, hogy "alig" pár száz méterrel tévedtek a műholdas jelek, és a közvetlen helikopteres vagy hajós jelérzékelés alapján sikerült a pontos meghatározás, de e téren vannak még történések, mert elvben a 121,5Mhz-es frekit ezért szeretnék megtartani, ugyanis egy hegyes vidéken rossz időben a 100 méteres pontosság is kevés, szükséges lenne a "régi" 121,5Mhz megtartására, amit viszont egyes helyeken már "betiltottak".

    Illetve a Galileo rendelkezik egy másodlagos képességgel, amivel egy egyszerű üzenetet küld a jeladónak, hogy a segélyjelzést észlelték és a mentési művelet elkezdődött. Ezt is megkapják a Block IIIF-ek elviekben.

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • A GPS miatt (vétel) nem kellene nagy/nagyobb antenna...egy okos karkötőben sincs sok hely.

    A GNSS rendszereknél (mint a GPS) a műholdakról érkezik a jel, általában 1.1-1.6 Ghz közötti frekvenciákon (nagyobb frekvencia - rövidebb hullámhossz, vagyis kisebb antenna kell). Itt a 406Mhz-es frekiről beszélünk, emlékszel a 450Mhz-es mobilokra? Arra is, hogy mekkora antennájuk volt? :)

    Másodszor: a GPS érzékelőkben olyan antenna kell, ami csak a vételről gondoskodik. Érdekel hogy néz ki egy GPS adóantenna? Azok a vékonyabb, hengeres, hegyesebb végűek azok:

    Valószínűleg most sem csupán vivőt vagy zajt sugároznak a jeladók, hanem valamilyen egyedi azonosítót, hiszen akkor nem lehetne őket azonosítani és bemérni.

    Így van, egy azonosítót sugároznak.

    Ennyi erővel sugározhatnák a helyzetüket is, pár byte-on elfér az egész, alacsony adatátviteli sebesség mellett is mp.-ként többször el lehetne küldeni, szépen formázva, CRC-vel, firlefrancokkal, hogy a műhold vevője néhány csomag vétele után már össze tudja rakni a dolgot.

    Először is megfelelő adóteljesítmény és antenna kell. Ismét, ne a vevőantennából indulj ki, hanem az adóantennából és teljesítményből.
    Másodszor, a Cospas-SARSAT továbbra is egy alacsony költségvetésű program, amely más célú műholdakon potyautasként utazik. A Galileo műholdakon ha fejből jól rémlik, összesen 8kg-ot nyom a teljes Cospas-SARSAT egység, és a fogyasztása talán 150W-os nagyságrend volt (ha jól rémlik ilyen 4-8%-át emészti fel a műhold teljes energiatermelésének). Ebből kell a maximumot kihozni.

    Persze, lehetne ennél nagyobb volumenben gondolkodni, de az egész Cospas-SARSAT eleve arról szól, hogy a "potyautasként" egy vevőrendszert építsenek ki, amely érzékeli egyfelől magát azt, hogy vészhelyzet van, bárhol a Föld területén, másfelől hozzávetőleges helyzetet tud megadni, hogy a kutató-mentő csapatok tudják, hogy merre kell keresni a bajbajutottakat. A rendszer eredetileg az Egyesült Államok - Kanada - Franciaország - Oroszország együttműködésében indult, és nincs rá több milliárd dollár...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Csak sajnos ez nem mérvadó. Nekem egy Oneplus 3T-m van, ami Snapdragon 821-es, a linkelt lista szerint tudnia kéne. De hiába van rajta bármilyen Android (volt 6-os, 7-es, 8-as és most 9-es van rajta), csak a GPS, GLONASS és Baidou műholdakat látja, a Galileo-t nem...

    Pont ezért élek a gyanúval, hogy a cikk címét adó egymilliárd Galileo-képes rendszer is túlzás...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.