Keresés
  • Fordítva működik a rendszer, egy 406Mhz-es segélykérő frekvencián sugároz a segélykérő jeladó, amit több tucat műholdon másodlagosan elhelyezett viszonylag kicsi rádió figyel folyamatosan, és a doppler-elv alapján számolják ki a jeladó helyzetét.

    Egy ideális rendszer úgy működne, hogy a jeladó a különféle GNSS rendszerek alapján meghatározza a pontos helyzetét, és ezt továbbítja a műholdak felé. Csakhogy ahhoz sokkal komolyabb antennák kellenének egyfelől a jeladókra (amik így sokkal nagyobbakra kellene méretezni őket), másfelől a műholdakra, hogy a kis méretű jeladók értékelhető adatokat tudjanak sugározni és kommunikálhassanak egymással. A Cospas-SARSAT pont azért tud relatíve kis költségvetéssel működni (nincs éves díja, csak ki kell fizetned a jeladót, ami pár tízezer forint és regisztrálni), mert nem dedikált műholdakat használnak, hanem például a Galileo műholdakon "potyautasok".

    Ha megvalósulnak a MEO műholdas internet-hálózatok, mint a OneWeb vagy a Starlink, akkor lehetővé válhat olyan megoldás, ahol automatikusan továbbíthatják azokon keresztül a vészjelzést a pontos koordinátákkal együtt. Csakhogy azok a jeladók is akkoráknak kell lenniük mint egy nagyobb pizzásdoboz. A mostani Cospas-SARSAT rendszer jeladói akkorák, mint egy borosüveg kb...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.