Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    nagyúr

    válasz wody21 #1 üzenetére

    Azután, hogy kb. 3 évtizede szinte kizárólag a légierőre költöttek komolyabban (Gripen beszerzés, majd felderítőkonténer és fegyverzet beszerzés hozzá), especiel az elmúlt 2-3 évben belelendültek a Honvédség felszerelésébe.

    12db Leopard 2A4 harckocsi (kiképzésre)
    44db Leopard 2A7 harckocsi
    24db Pzh2000 155mm-es önjáró ágyútarack

    2+1db Airbus A319-100 repülőgép
    2db Dassault Falcon 7X (igen, ezek inkább kormánygépek)

    20db Airbus H145M helikopter
    16db Airbus H225M helikopter

    CZ P-07 és CZ P–09 pisztoly
    CZ Scorpion Evo 3 géppisztoly
    CZ BREN 2 gépkarabély

    Emellett 2+6 (6+6) Mi-24P/V harci helikopter felújítása, a pletykák szerint folyik a lövészpáncélosok (PUMA?) és páncélozott szállító járművek (Boxer?) beszerzése, és így tovább.

    Oké, a helyzet az, hogy a Honvédség az 1980-as évek elejétől nekifutásból ment lefele a lejtőn, de mint partvonalról a témához picit konyító ember, én is csak pislogok, hogy milyen logikus és átgondolt hadsereg-fejlesztés folyik itt az elmúlt időszakban...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Mexildos #3 üzenetére

    Nincs ilyen pletyka, az csak egy véleményposzt volt anno, valódi háttér nélkül. Elsőre én is beugrottam neki, de másodszorra átolvasva egyértelmű lett, hogy csak ügyesen úgy volt megfogalmazva az egész cikk, mintha lenne egy ilyen szándék...

    Legfeljebb arról lehet szó, hogy a Gripen lízing lejárta utánra gondolkoznának. De az még odébb van...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Timer #4 üzenetére

    Especiel az Gripen lízing rohadt drága.

    2013-tól 2023-ig 490 milliárd forintot fizetünk a 14 gép lízingjéért, miután 2003 és 2012 között kifizettünk 240 milliárdot ugyanerre. Mindkét lízing 16 800 - 16 800 repült órára vonatkozik, függően a részletektől az első 10 évben 90 ezer dollár per repült óra, a második tíz évben cirka 70 ezer dollár per repült óra jön ki.

    Ami azt jelenti, hogy az első tíz évért hozzávetőleg másfél milliárd dollárt, a második tíz évért pedig 1,1 milliárd dollárt fizetünk ki. A Saab által emlegetett 10 ezer dollár alatti repült óra költség vicc, de még ha 25 ezer dollárral számolunk, akkor is sokkoló összegeket láthatunk:

    Első tíz évben a "valódi" repült óraszámon túli költség: ~1,1 milliárd dollár
    Második tíz évben a valódi repült óraszámon túli költség: ~750 millió dollár

    Osszuk el a gépek számával: 1850 millió dollár / 14 gép = 132 142 857 dollár.

    Vagyis nagyon alsó hangon 132 millió dollárt fizetünk azért, hogy 20 évig lízingeljünk egy Gripent.

    Ezek után az F-35A még a mostani LRIP áron sem tűnik drágának (persze az ellentételezés és társai egy másik tészta)...

    Félreértés ne essék, én amúgy kedvelem a Gripent, és számunkra tökéletesen megfelelő gép. De hogy a politikusaink (teljesen mindegy, milyen kormány, mert mindegyik érintett volt) egy Magyarország számára nem kedvező üzletet kötöttek, az biztos...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz NumberGuy #9 üzenetére

    Az első Orbán-kormány a már akkor kifutó JAS-39A/B gépet rendelte meg, ami egyszerűbb fedélzeti rendszerekkel rendelkezik, kisebb a teherbírása, nem képes precíziós csapásmérésre (lézervezérlésű vagy GPS vezérlésű bombák vetésére), nem képes a légi utántöltésre, és így tovább. Abban a formában a megrendelt gépek gyakorlatilag nem voltak sokkal többre képesek, mint a MiG-29B/UB típusok, amik akkor hadrendben álltak, csak legfeljebb alapból NATO kompatibilis rádiókkal és IFF-el bírt.

    Az első Gyurcsány-kormány ezt a szerződést felülvizsgáltatta, és egy sokkal potensebb gépet kért, ami leegyszerűsítve a JAS-39C/D törzsét vegyítette a JAS-39A/B szárnyaival. Ez a változat hivatalosan JAS-39 EBS HU néven ismert. Mivel a törzs új, így megkapta a C/D változat minden vívmányát, légi utántöltés, modern műszerfal színes kijelzőkkel, precíziós csapásmérés és így tovább. Cserébe a fegyverterhelése maradt az A/B változaté, de mivel ez nem okoz drasztikus képességveszteséget, így jó kompromisszum.

    A gond csak annyi, hogy ezért persze többet kértek a svédek, amire meg rábólintott az akkori kormány.
    Szóval az, hogy a Gripen lett a kiválasztott típus és hogy milyen alapokra (lízing) helyezték a szerződést, az az első Orbán-kormány műve. Az, hogy ezek után egy jóval drágább konstrukciót hívtak életre egy esetleges szerződés-felmondás és a kötbér kifizetése, illetve egy olcsóbb megoldás opciója helyett, az a Gyurcsány-kormányé.

    Az akkori katonai szakértők is biztosra vették, hogy az első tendert valamelyik F-16 beszerzés fogja megnyerni (állítólag a belga gépek olcsóbbak lettek volna, az amerikai ajánlatt pedig azoknál fiatalabb és kevesebbet repült gépeket tartalmazott). Azoknál viszont nem lízing, hanem valódi beszerzés lett volna. A svédek egy jó üzleti ajánlattal kenyerezték le a magyarokat...

    A politikusok folyton azt hangoztatják, hogy majd "maradványértéken" megkapjuk a gépeket, de ez csak hitegetés. A svédek alapvetően abban érdekeltek, hogy fizessünk tovább, mint a katonatiszt.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz #06658560 #10 üzenetére

    A Honvédség feladata az alaptörvényben meg van határozva: az Ország határainak és érdekeinek védelme.

    Azonban a képességek terén szépen leépítették, hogy egy általam kedvelt példával éljek, a tüzérségre évtizedek óta nem költöttek, csak leépítettek. A Honvédség tüzérségét 152mm-es, vontatott D-20 ágyútarackok képezik, amelyek az 1940-es évek végén lettek tervezve. Volt 122mm-es önjáró tüzérségünk (2Sz1 Gvozgyika), de kivonták őket. Tüzérségi radarunk sose volt hozzá, ahogy rendes meterológiai állomás se. Irányított lövedékek se.

    Miért probléma ez? A modern tüzérségi tűzváltás úgy néz ki, hogy az egyik oldal tüzérsége lead egy tűzcsapást a célpontra, a másik oldal, ha van tüzérségi radarja, látja a beérkező lövedékeket, amiből kiszámolják honnan lőtték ki őket, és nagyobb távolság (10km felett) esetén már a gránátok becsapódása előtt indulhat a válaszcsapás, ha a tüzérségi eszközök tűzkészek. Teljes felkészültség esetén GPS irányítású gránátok csapódnak egy kb. 5-10 méteres körben oda, annon az első támadó elindította a gránátjait.

    Ez annyit tesz, hogy ma vontatott tüzérséget csak ott használsz, ahol nem kell az ellenséges válaszcsapásttól tartanod, hiszen ha az ellenfélnek van tüzérségi radarja, akkor gyakorlatilag a leadott tűz után cirka két-három perc múlva hullik a nyakadba az áldás. A modern tüzérség tehát úgy néz ki, hogy feláll az önjáró egységekből álló üteg, lead egy gyors (3-6 lövéses) sorozatot mondjuk fél perc alatt, majd gyorsan szedi a sátorfáját és odébbáll, mielőtt a válaszcsapás beérkezik.

    Na ezzel a képességgel a Honvédség sose rendelkezett, most a Pzh2000-ek mellé ha jól tudom érkeznek tüzérségi radarok is, és meglesz a precíziós irányított gránátok képessége is...

    A "régi doktrína", amire utalsz, tehát nem igaz, itt arról beszélünk, hogy a XXI. században elvárható fejletségi szintre hozzák fel a hadsereget felszerelés szempontjából. Az, hogy ismét lesz rendesen felszerelt nehéz dandár, az egy alaptétel a XXI. században. Azon lehet vitatkozni, hogy egyetlen nehéz dandár (meg mellette 3-4 gépesített / gyalogsági dandár) mit ér, de nélküle úgy söpör el egy modernebb hadsereg, hogy még a végrendeletedet se tudod megírni...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz #06658560 #13 üzenetére

    Grippen: Az nem a medgyessy kormány volt még?

    Bakker, a fenének kapkodok. De.
    Amúgy pedig továbbra is Gripen, egy 'p'-vel.

    Ez általános lózungnak elég, de a konkrétumok is kellenének: milyen védelmi képességet várunk el? Hogy egy vanuatui, vagy egy orosz támadást tudjon megakadályozni? Melyik országot tudja lerohanni, ha épp az az érdek?

    Egy Orosz támadást még a Lengyel hadsereg se tudna megállítani önmagában, pedig sokkal jobban felszerelt és népesebb, mint az MH.

    A NATO vállalás része, hogy megfelelő hadsereget kell kiállítani ahhoz, hogy megfelelő önvédelmi képességgel bírjunk, ez is egy gumicsont, amit úgy lehet érteni, ahogy akarod, de ettől még egyértelműen elavult és rosszul felszerelt volt a Honvédség szárazföldi ereje.

    ... És még lehetne sorolni.

    Van egy törvényi meghatározás ( erre ) és van egy, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Kormány által megszabott feladatlista. Utóbbi szvsz minősített dokumentum, tehát nem nyílvános.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Eugene Roe #15 üzenetére

    Konvencionális háború során szövetségi keretből kell megoldani az ilyen szélsőséges eseteket.

    A konvencionális, sőt, alacsony intenzitású hadviselés esetén is hasznos a harckocsi, hiszen kézifegyverekkel elég nehezen leküzdhető. Iraktól Afganisztánon át Donbass-ig mindenhol nyilvánvalóvá vált az, hogy a modern hadviselésben még mindig nélkülözhetettlen.

    Szóval a harckocsi nem "szélsőséges" eset, hanem alapvető pillére a szárazföldi hadviselésnek még ma is...

    Eleve furcsa elgondolás, hogy nem vettük meg rájuk a városi-harc pakettet...

    Wut?

    A Leopard 2A7+ eleve mindennel rendelkezik, amit "városi-harc pakettnek" lehet tekinteni, 360°-os kamerarendszer, távirányított géppuskatorony, megerősített aknavédelem, megerősített oldalsó védelem. Talán a tolólapot leszámítva, illetve amiről nem tudunk semmit, az az aktív védelmi rendszer...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Timer #19 üzenetére

    A Logout.hu-n megjelent Űrhajózás 2018 cikkemet dolgoztuk át Schuminszky Nándorral, és az jelent meg két részletben az Aranysasban. Ha unatkozol vesd össze a kettőt, és mond el, melyik tetszik jobban (tényleg érdekel egy kívülálló véleménye!!!).

    Őszintén szólva rögtön kétszer írtam oda, először és utoljára, legalábbis ahogy most áll. A cikket átdolgozta Nándi, én egy kicsit még finomítottam rajta, aztán cikkírók vs. olvasószerkesztő menetek következtek, én valahol a negyedik fordulónál közöltem Nándival, hogy köszöntem a lehetőséget, de az mazochizmusnak is vannak határai. Nándi végigvitte a harcot, így a cikk megjelent.

    Egyfelől büszke vagyok rá valahol, másfelől amikor azzal szembesülök, hogy az olvasószerkesztő tényleg irodalmi magyar szintű fogalmazást vár el, és nem kijavítja a szerinte magyartalan mondatot, hanem visszadobja, hogy javítsd ki úgy, hogy az ő ízlésének megfeleljen, nos, akkor elárvult kisgyerek módjára kedvem lett volna beleordítani a fájdalmamat a világba. De mivel előttem csak kijelző volt, féltem, hogy berepedne egy ilyen manőver után...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Eugene Roe #20 üzenetére

    Városi harc pakett alatt az aktív védelmi rendszerre gondoltam.

    Nem tudjuk, hogy pontosan milyen felszereléssel érkeznek a harckocsik. Vagy ha neked van tételes anyagod a szerződésről, kérlek juttasd el nekem valami anonim csatornán, mert ha jól sejtem az titkosítva vagyon...

    Ezzel együtt a Leo2-höz nincs teljes értékű, megbízható APS. Ha jól tudom a németek sem rendszeresítettek az új Leo2A7+ és A7V harckocsikhoz. Az AMAP-ADS jó 7-8 éve promózva van, de nem igazán vette meg senki. A Thropy a legelterjedtebb, de nincs integrálva a Leo2-höz (jó hogy persze, majd a Rheinmetall és társai hagyni fogják, hogy más cég rendszere legyen rajta...).

    Szvsz egy-két éven belül előállnak valami új APS-el, amit utólag lehet majd felszerelni.

    Először is szögezzük le, hogy véleményem szerint a honvédségnek nem célja harckocsikkal folytatott támadó művelet megvívása, és akkor jöjjön a három példa.

    Én nem feltétlen támadó hadműveletekben gondolkodtam. Eleve a békefenntartó / támogató küldetéseknél is hasznos dolog, ha nehéz vasak vannak ott. Ez volt a helyzet Irakban, Afganisztánban, és így tovább. Az AK, PKM, RPG-7 szentháromság szintjén inkább egy csörömp vegye le mellel a támadást, már ha valakinek a látványától nem megy el a kedve attól, hogy felé puttyogtasson. Olyan azért viszonylag ritkán van, hogy egy HMMWV-t vagy egy G-Wagent meglátva laposkúszásba megy át egy önjelölt szent harcos...

    Egyébként ezt nagyon jól leírod Afganisztán kapcsán. Szóval máris meg van indokolva, mi szükség lehet rájuk.

    ....ugyanakkor elenyésző esélyét látom annak, hogy a keleti országrész 1-2 megyéjében álljon be ilyen helyzet.

    Azért tegyük szépen hozzá, hogy mint NATO tagország, szükség esetén nekünk is biztosítani kell olyan haderőt, amely egy adott helyzetben egy bajban lévő NATO tagország segítségére siethet. Ugye tudod, hogy jelenleg azért nincsenek a Tatai harckocsizók felajánlva, mert mindenki tisztába van vele, hogy a harcértékük és túlélőképességük (némi túlzással) a pikáknál és számszeríjaknál komolyabban felfegyverzett ellenségekkel szemben elégtelen...

    Igen, 40 leopárd tök jó lenne minden szomszédunk ellen, de egyik szomszédunkkal sem tervezünk háborút a következő 50 évben.

    A logikád alapján oszlassuk fel a hadsereget, hiszen nincs szükség rá. Mert mi úgy sem tervezünk háborúzni senkivel.

    Most hozakodjak elő a történelemmel, hogy hányszor hányan gondolták már ugyanezt, aztán ébredtek rá arra, hogy hoppá, valaki éppen úgy döntött, hogy most betér ide, úgy pártízezer jólfésült haverjával együtt?

    Inkább arra kellene koncentrálni, hogy ne kezdjünk Afghanisztánhoz hasonló megnyerhetetlen háborúkba, ahol a hagyományokkal ellentétben 1-2 gyalogos élete többet ér, mint 4-5 harckocsié, mert aki ilyen alapon kezd bele a következő (igazi) háborúba, az csúnyán megnézheti majd magát.

    Emlékeim szerint mi nem kezdtünk oda, de a ettől még a katonai szövetségek úgy működnek, hogy ha elvárjuk, hogy X ország adott esetben megvédjen minket Y országtól, akkor időnként X ország szólni fog, hogy hát skacok, én most éppen Z országban sertepeltélek, és kellene némi segítség, gyertek. Ha nem mész, akkor meg nem kell csodálkozni, ha nem fognak magas szinten tartani a későbbi kapcsolatok terén...

    Szóval vagy elfogadjuk, hogy a katonai szövetség ezzel jár, vagy azt csináljuk, mint Lengyelország, hogy szükségét érezzük annak, hogy márpedig olyan hadseregünk legyen, amit úgy senkinek sincs kedve igazán b@szogatni, mert fájdalmas ellenreakciók jöhetnek utána...

    Viszont lenne egy szakmai kérdésem Cifu: Te mit szólsz a németek ~új 130mm-es lövegéhez?

    Az egy hosszabb távú fejlesztés, jelenleg a Rheinmetall úgy számol, hogy egy nagyobb csőnyomásra képes 120mm-es löveggel a 2020-as évek elején/közepén további cirka 15-20%-al növelheti a torkolati energiáját a meglévő harckocsiknak (olvasd: Leo2, Abrams, Type-10, K2, Merkava IV., stb.). Ez szerintük elég lehet a T-14 Armata szintű harckocsik ellen.

    A 130mm-es löveg a közös Német-Francia Main Ground Combat System (MGCS) program (más néven: "Leopard 3") számára szolgáló fegyver kifejlesztéséről szól.

    Tudni kell, hogy ilyen téren zajlik egy "belső" verseny. A német KMW és a francia Nexter pár éve egyesülni kezdett, és anno a Rheinmetall a KMW-t is meg akarta venni - az nem jött össze. A KMW-Nexter (KNDS) projekt ha valóban teljes értékű összeolvadás lesz, akkor egy különálló versenyt jelenthet, mivel a Nexternek van saját lövegfejlesztő ága, amely nemrég ugye egy 140mm-es löveget tesztelt egy Leclercbe építve...

    Hogy a hátteret lássuk: a Leopard 2 és a PUMA esetében egy-egy konzorcium a gyártó. A Leo2 esetében például a teknőt a KMW gyártja, a tornyot a Henschel gyártotta, a löveget a Rheinmetall, a motort az MTU, a sebességváltót a Renk adta. Na most a Rheinmetall jó másfél évtizede egyre agresszívabb felvásárlásokba kezdett, megvette a Henschel-t is például és a KMW-t is meg akarta venni. A KMW nem engedett, akkor úgy tűnt, hogy hát ennyiben maradnak. Csakhogy a Rheinmetall elkezdett alátenni a közös projekteknek, például a PUMA lövészpáncélos (amit a KMW és Rheinmetall közös leányvállalata gyárt) mellé előhozakodott a Lynx lövészpáncélossal, amit kizárólag ő gyárt. A KMW megérezte a veszélyt, és ez után jött a KMW és a Nexter összefonódása, hogy egy ellenpólust adjanak a Rheinmetallnak. Ez azóta további lépésekkel bővült, ugyebár a brit BAe egy gyakorlatilag eladta a brit harckocsigyártó részlegét (ami amúgy is teszthalott fázisban volt) a Rheinmetallnak, aki ezután a Challenger 2 harckocsit egy új (Henschell) toronnyal promózta, mint felújítás.

    Szóval zajlik egy csúnya és kemény üzleti harc a háttérben.

    Hogy ebbe hogy illik a 130mm-es löveg? Nos, azon megállapításod, hogy szemből a mai harckocsik nem nagyon tudják kilőni egymást, szerintem nem feltétlenül helyes megállapítás. A nyugati cégek és hadseregek elkényelmesedtek. A T-14 egy új koncepciót hozott, de az, hogy nem rendelték meg nagy számban jelzi, hogy vannak vele még gondok bőven. Szóval egy félkész, de kétségkívül potenciával bíró harckocsiról van szó. Erre a jelek szerint középtávon van és lesz megoldás (új lőszerek és nagyobb csőnyomással bíró 120mm-es lövegek).

    A 130 és 140mm-es nyugati harckocsilövegek a T-14 módosított, későbbi változatára, vagy a T-14 utódjára fognak választ adni...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Timer #25 üzenetére

    Nincs baj azzal, hogy magasra rakja a lécet az Aranysas ilyen szempontból, de nekem, mint cikkírónak azért kicsit irritáló, hogy több körös e-mail párbajokat kell vívjak úgy, hogy nem kristálytiszta, mi a probléma és hogy tudnám megoldani.

    Ilyen szempontból annyi bevételt nem hoz a megjelenés, hogy azt mondjam, ez nekem üzlet és megéri a ráfordított időt. Akkor inkább írok az ehhez szükséges időben is ingyen a Logoutra vagy máshova, ahol értékelhető tartalmat talán nem olyan magas nyelvi színvonalom tudok prezentálni. Sajnos ez van. :(

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Eugene Roe #27 üzenetére

    Köszönöm a löveges válaszodat, illetve nyilván nincs hiteles infóm az aktív védelmi rendszerről, de feltételeztem volna, hogy kiemelik, amennyiben megvesszük.

    A Honvédség a részletek tekintetében nem túl közlékeny, tehát nem zárom ki, hogy aztán valami komolyabb aktív soft-kill és hard-kill rendszer is a beszerzés része. Főleg akkor, ha esetleg amúgy még nem bemutatásra érett rendszerről van szó...

    ...hogy a 2-3x annyi puma/boxer értékesebb lenne nato szinten (ha másért nem, akkor azért, mert így mi magunk adhatnánk egy magasabb egységet), missziók esetén pedig ki kell lobbiznunk, hogy ne mi kerüljünk a legvadabb környékre, ami kicsi országként szerintem nem kivitelezhetetlen (eddig sikerült).

    A Pumák és Boxerek mellé is kellene csörömp, mert sose tudhatod, hogy egy békésebbnek tűnő régióban mikor szabadul el a pokol. Hogy gazdasági okból egyszerűbb és olcsóbb a középnehéz gépesített gyalogsági dandárokban gondolkodni, azt nem vitatom el, de nem én ilyen téren pesszimista ember vagyok, én jobban támogatom azt a forgatókönyvet, hogy drágán és esetleg feleslegesen tartunk hadrendben egy nehéz harcjárművet, de ha szükség van rá, akkor ne csak a hült helyét nézegethessük....

    Nekem a legnagyobb bajom a harckocsival, hogy nagyban bonyolítja a logisztikát.

    Azért korántsem vállalhatattlan szinten. Eleve ezzel az erővel egy PUMA is már a fájdalomküszöbön túl mozog...

    De azt meg be kell látni, hogy könnyű járművekkel nem lehet megoldani a XXI. századi kihívásokat...

    ...de kis hazánkban az ócska vidéki hídjaink már egy t72-est se bírnak el.

    Bevallom nem vagyok naprakész, de legalábbis a főutakon és autópályákon lévő hidak esetében eleve 40 tonnás össztömegű tehergépkocsik külön engedély nélkül közlekedhetnek (pár kivételtől eltekintve). Az elsöprő többségük a 80 tonnás össztömeget is elbírják, csak ott forgalomkorlátozást kell bevezetni, amíg átkell a jármű.

    Szóval a Leo2A7+ simán átkellhet a legtöbb hídon akár lábon, akár félpótos utánfutón...

    Sajnos cikkeket nem kerestem, és nem is találtam egy automata lövegtornyú striker vagy puma elrettentő erejéről, de szerintem hasonló mértékű a szokásos 3-10 fős rajtaütések ellen,

    A Hit&Run taktika már ilyen járművek ellen is mókás, de nem veszélytelen. Faludzsa ostrománál ugye az amerikaiak szembesültek azzal, hogy az ERA blokkokkal megpakolt Bradley-ket úgy hatástalanították, hogy egy úgy szélén álló autóba IED-t rejtettek, ami felrobbant, amikor a Bradley melléért, letépve (és elműködtetve) az ERA blokkokat. Utána pedig jöttek az RPG-7-esek a már különösebben nem erős oldalpáncélzatra.

    Ilyen szinten az ellenfél felkészültsége, taktikai érzéke és találékonysága meghatározó, de (ismét) csak azt tudom mondani, hogy bölcsebb jól felkészülten érkezni, mint utólag fogni a fejet...

    Az viszont tény, hogy a striker 105mm-ese nem fog átvinni egyetlen modern harckocsit se.

    Nekem pont ez a problémám a Stryker MGS-el: ahhoz kevés, hogy egy harckocsit szemből megfogjon, ahhoz viszont sok, hogy lövészpáncélosokra, könnyen páncélozott járművekre vadásszon. Egy átlagos harckocsit hátulról és oldalról már a mostani 30-40mm-es gépágyúk átütnek, ha nincs rajtuk komolyabb passzív kiegészítő páncélzat (a németek ezért erőltetik inkább a NERA blokkokat és nem az izraeli/orosz módi ERA blokkokat).

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Braddock #34 üzenetére

    Bizonyos téren igen, bizonyos téren nem. Az F-22A sok téren le van maradva az F-35A-tól (EOTS optikai érzékelő, DAS körkörös érzékelő, sisakcélzó (!), stb.), más téren viszont jobb vagy legalábbis érzékenyebb technikákkal bír (pl. manőverezőképesség, lopakodóképesség, vagy az extrém alacsony észlelhetőségű adatkapcsolat).

    Az, hogy anno az F-22 exportját megtiltották, az akkori politikai hangulatot tükrözte. Ha mindez ma történne, könnyen lehet, hogy más döntésre jutnának a politikusok...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz kikikirly #37 üzenetére

    Most se adják oda senkinen az F22-őt,

    Nehéz is lenne, hiszen bő tíz éve szétszedték a gyártósort... :(

    Ha jól tudom saját 5. generációs gép kifejlesztésén dolgoznak,kérdéses mikorra lesz belőle valami, győzik e finanszirozni stb.

    Egy kísérleti projektet futtatnak csak, a Mitsubishi X-2 Shinshin-t. Tavaly bejelentették, hogy nemzetközi partnert keresnek egy 5. generációs vadászgép kifejlesztéséhez, ehhez jelentkezett a LockheedMartin (velük együtt készült anno az F-2 japán vadászgép az F-16 alapjain), a NorthropGumman és BAe. Erről azóta újabbat én legalábbis nem hallottam, tehát konkrét szerződést sem kötöttek senkivel...

    Nem vagyok olyen experte a témába mint te,de igazuk lehet hogy nem teszik.

    Ez nézőpont kérdése, most az USAF például 80db F-15X/EX vadászgépet vásárol illetve cirka 370-380 F-16-ost akar teljesen felújítani és például a radarjaikat lecserélni AN/APG-83-ra (ami az F-35A-ban is van). Az ilyen lehetőségeket az biztosítja, hogy volt exportmegrendelés az elmúlt időszakban (Szaud-Arábia, Omán, Szingapúr, stb. részéről), így a gyártósorok nyitva maradtak. Ha ezen exportokra nem került volna sor, akkor most az USAF választhatna az F-35A és az F-35A között... :DDD

    Ha az F-22A gyártósorok nyitva maradtak volna mondjuk japán, ausztrál és izraeli megrendelések által, akkor adott esetben most az USAF gondolkozhatna abban, hogy egy fejlesztett F-22-est vásároljon.

    Egyfelől érthető, hogy aggódnak amiatt, hogy a technológiai titkokat ellopják (pl. a Japán-Amerikai SM-3 Block I. program anyagának egy része egy kínai feleséggel bíró japán tengerésztiszten keresztül szivárgott ki), másfelől ez egy kalkulálható kockázat (nem véletlen, hogy az export és a "hazai" gépek eltérnek apróságokban egymástól).

    Ma olvastam a legfrissebb Aranysasba a Nándorral készitett cikketek második részét, nagyon jó lett akárcsak az első. :)

    Köszönöm szépen! :)

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák