Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    nagyúr

    A cikket köszönjük! :R

    Pár dolgot nem ártana még felvezetni, a teljesség igénye nélkül:

    Nukleáris reaktorok alapvető működése: Leegyszerűsítve valóban annyi, hogy fogod, a reakció hulladékhőjével felhevíted az elsődleges (primer) kör hőközlő anyagát (ez lehet víz, gáz vagy akár folyékony fém is), az egy hőcserélő segítségével egy második (szekunder) körben betáplált vízből gőzt fejlesztesz, a gőz pedig hatalmas gőzturbinák által meghajtott generátorok segítségével termel energiát.

    Ezt azonban többszörösen is meg lehet bolondítani, például alaphelyzetben a primer körben lévő hőközlő anyag erősen rádióaktív lesz, míg a szekunder kör nagyon minimális sugárszennyezést szenved csak el. De a szekunder kört ki is lehet hagyni, és a primer körben vizet használva közvetlenül is lehet a termelt gőzzel energiát termelni - ez a forralóvizes reaktor elve...

    A biztonság kérdésköre: A nukleáris biztonság egyik alappillére az, hogy felkészülsz a legkülönfélébb helyzetekre, amik bekövetkezhetnek. Forgatókönyveket visznek végig, mikor mi történhet, és ezek alapján szabályokat hoznak létre, hogy elkerüljék a legrosszabb lehetőségeket. Ezek közé tartoznak azok a dolgok, mint például hogy a reaktorteret kellő mértékű védelemmel látod el, hogy bármiféle esemény is következzen be, a reaktormag tartalma ne kerülhessen ki kontrollálatlanul a környezetbe. Ez általában egy megerősített vasbeton épület, amely teljesen lezárható. Az RMBK reaktoroknál ez a védelmi vonal nem lett megépítve, mivel megduplázta volna a vasbeton igényt, ami a költségeket és az építési időt is legalább megduplázta volna. Szintén az RMBK sajátja volt az, hogy menet közben lehetett az üzemanyag-rudakat cserélni benne, ami miatt egyszerűbb az üzemeltetése és az üzemanyag cseréjéhez nincs szükség a reaktor leállítására.

    A másik probléma, hogy a biztonságot előre, és nem utólag kell bizonyítani. Az a biztonsági teszt, ami miatt végül a Vlagyimir Iljics Lenin Nukleáris Erőmű 4-es számú blokkja felrobbant, a cikkben leírt módon irgalmatlanul komoly veszélyforrás lehetett volna, de egy elég szélsőséges eset volt (gondoljunk bele: áramszünet egy áramtermelő, ekkor már 4 blokkos nukleáris reaktornál). Mégis szükségesnek volt tekintve... Utólag, miközben Csernobil 1977 óta termel áramot, a 4. blokkot 1983-ban adták át, és két további blokk építése volt folyamatban a baleset idején...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák