Aktív témák

  • #40935168

    törölt tag

    Téma összefoglalónk újra és újra megújul, reméljük, elnyeri mindenki tetszését és segít a könnyebb tájékozódásban ! :) Az alábbiakban DSLR (digitális tükörreflexes) és MILC (tükör nélküli cserélhető objektíves) fényképezőgépek vásárlásában szeretnénk tanácsot adni, figyelembe véve az aktuális piaci trendeket, felhasználói szokásokat és technológiai újításokat.

    Kedves Kérdező: itt indulj :)

    Gyorssegítség

    Napjainkban elérhető fényképezőgép típusok

    Képminőség

    Általánosságban

    Az érzékelő (szenzor)

    A pixelszámról, megapixelek

    RAW vagy JPEG ?

    Ergonómia

    Fogás, súly, egyensúly

    Anyaghasználat, szigetelés

    Funkcionalitás

    Kereső, kijelző, Live View

    Képstabilizátor - mi az, mire jó ?

    Képstabilizátor - vázba, vagy objektívbe építettet ?

    Milyen memóriakártyát ? (hosszú)

    Linkajánló

    Linkek a ph!-ról

    Külsős linkek

    Eredeti szöveg: Szten Márs :R
    Frissítés: kiegészítés a memóriakártyákról: *Ropi*
    Frissítés: 2015.11.27 - topic gazda, kisebb frissítés - Eperkutyus
    Frissítés: 2016.08.09 - tördelés, tartalomjegyzék, linkek - Eperkutyus
    Memóriakártyákkal kapcsolatos frissítés várható 2016 őszén *Ropi*-tól :R
    Frissítés: 2016.09.10 - Napjainkban kapható típusok c. fejezet kátú és csacsi77 által.

    A leírt tartalmakért felelősséget nem vállalunk, kérés-kérdés, óhaj-sóhaj, korrekciós javaslat esetén privát üzenetben elérhető vagyok. Gépvásárlással kapcsolatos privikre nem mindig áll módomban válaszolni ! (Köszi a megértést!)

    [ Szerkesztve ]

  • #40935168

    törölt tag

    Gyorssegítség kezdőknek, teljesen tanácstalanoknak, ha teljeskörű választ szeretnétek kapni kérdéseitekre. Az ezekre adott válaszokat kérjük a topikba beírni és nagyban gyorsítja, könnyíti számunkra a tanácsadást ! ;)

    - Gépre szánt összeg? (Max és nagyon max). Ha csak gép, azt az összeget. Ha objektívvel együtt, akkor úgy megadni.

    - Felhasználás? (Lehetőleg "mindenre, bármire" kerülve legyen, próbáld minél jobban belőni, mi lenne kedvenc témád).

    - Méret számít? (Súly, foghatóság, hordozhatóság, strapabíróság).

    - Videóra szükség van ? (Igen: komoly minőséggel és tudással, vagy csak átlagos minőségben ? Nem: teljesen hiányozhat akár, bár ez egyre ritkább, lassan minden gép tud video-zni).

    - Csak új gép jöhet szóba vagy használt is?

    - Egyéb kívánság, speciális igények?

    [ Szerkesztve ]

  • #40935168

    törölt tag

    Képminőség - általánosságban

    A képminőség három dologtól függ (természetesen azonos külső körülményeket feltételezve): A (tág értelemben vett) képfeldolgozó rendszertől, a szenzortól és az objektívtől. Ez utóbbiról nem szabad megfeledkezni, egy jó váz gyenge objektívvel gyenge képeket fog készíteni. Mielőtt gépet választanánk, érdemes az adott márkához elérhető objektívkínálatot átböngészni, megnézni, hogy milyen objektívek, milyen minőségben és milyen áron szerezhetőek be a különböző márkákhoz.

    [ Szerkesztve ]

  • #40935168

    törölt tag

    Képminőség - az érzékelő (szenzor)

    Az érzékelők mérete
    Az érzékelők méretére angol elnevezésükkel hivatkozunk, ahogyan a gyártók is így hivatkoznak rájuk többnyire és a legnagyobbtól haladunk a kisebb fele.

    Full Frame: 36x24 mm
    APS-C: 23,6x15,6 mm (22,2x14,8 mm csak Canon)
    Micro4/3 17,3x13 mm
    1” 13,2x8,8 (itt csak a Nikon használja)

    Középformátum: feltöltés alatt

    Full frame - A kisfilmes formátum, amit gyakran 35 mm-es formátumnak is hívunk, 36x24mm-es képkockaméretet - illetve digitális gép esetében érzékelőméretet - jelent. A digitális gépek közül az ún. full frame-es gépek rendelkeznek ekkora érzékelőmérettel.

    Az APS-H formátum a full frame érzékelőnél kb. 1,3x kisebb érzékelőátlót jelent, a Canon palettáján találhatunk ilyen érzékelőméretű gépvázakat, pl. az EOS 1D szériában.

    APS-C: még kisebb érzékelőméretet jelent, a Canon APS-C kb. 1,6x kisebb érzékelőátlót, a Nikon, Pentax, Fuji és Sony által használt APS-C formátumú érzékelők kb. 1,5x kisebb érzékelőátlót jelentenek.

    Four Thirds, Micro Four Thirds (4/3, m4/3): négyharmad-os, mikro-négyharmados érzékelőméretű gépvázak. Nem csak méretben, de a kép oldalarányaiban is eltérnek a fentebb említettektől, előbbiek 3:2 oldalaránnyal rendelkeznek, míg a 4/3-os gépek 4:3-as oldalaránnyal. A Panasonic és Olympus gyárt ilyen rendszereket és érzékelőjük átlója kb. 2x kisebb, mint a full frame gépeké. Ez ugyan már lényegesen kisebb, mint a full frame érzékelő, de még mindig klasszisokkal jobb képminőséget adnak, mint az egészen pici szenzorral szerelt kompakt gépek.

    Mára oda jutottunk, hogy az APS-H-t kivéve minden érzékelőméretben találhatunk mind DSLR (tükrös), mind MILC (tükörnélküli) gépvázakat és a felhasználóknak egyéb paraméterek alapján kell mérlegelniük, melyik típusból választanak és milyen szenzorméretű rendszert.

    [ Szerkesztve ]

  • #40935168

    törölt tag

    Képminőség
    A pixelszámról, avagy megapixelek bűvöletében

    Egy adott méretű érzékelőre minél több pixelt teszünk - azaz minél nagyobb a megapixelszám -, annál kisebbek lesznek az egyes elemi pixelek és ezzel együtt a mikrolencsék. Kisebb elemi pixeleket időegység alatt kevesebb foton ér, így azonos érzékenység eléréséhez nagyobb erősítés szükséges. Minél nagyobb erősítést kell alkalmazni, annál rosszabb jel/zaj arányhoz jutunk, azaz summázva az egészet: minél magasabb a pixelszáma egy adott méretű érzékelőnek, annál nagyobb zajra lehet számítani.

    Persze, a gyártástechnika fejlődésével, újabb és jobb képfeldolgozó rendszerek használatával a zaj egy ideig szinten tartható a pixelszám növelése mellett is, sőt esetenként még kissé csökkenthető is, de a fizikát egy határon túl nem lehet becsapni, a pixelszám emelése előbb-utóbb visszaüt. Azonos időben megjelent, azonos méretű szenzorok közül durva általánosságban a kisebb pixelszámú a kevésbé zajos, de ez gyártástechnológia függő is lehet, a Sony nemrég pl. bevezette az A7R II-es MILC gépeiben a BSI típusú szenzorokat (egyelőre ezt nem fejtjük ki a terjedelem miatt), melyekkel nagyobb pixelsűrűség mellett is tudja tartani az egyébként kisebb megapixel számú társaihoz hasonló zajszintet. Az elemi pixelméret növelésének egy lehetséges útja az érzékelő méretének a növelése: a full frames érzékelők felülete kb 2,25x nagyobb, mint egy 1,5-es croppos gépé, így több pixelt bírnak el "büntetlenül", illetve azonos pixelszám mellett jóval nagyobb elemi pixelekkel rendelkeznek, így jobb jel/zaj arány várható tőlük magas érzékenységen is, jó példa erre a Nikon D4 DSLR (full frame 16 megapixel), vagy a Sony A7S MILC (full frame 12 megapixel).
    A nagyobb pixelszámú érzékelő nagyobb felbontásának kihasználásához ezen kívül jobb objektívek szükségesek - egy 24-36-42-50 megapixeles APS-C érzékelő felbontását csak a legjobb minőségű objektívekkel lehet úgy-ahogy kihasználni, miközben legtöbben közel-távol nem ilyen objektívekkel használják őket - így az érzékelő felbontásnövelése gyakran nem hozza magával a kép részletgazdagságának növelését, csak a zajszint viselkedésére van hatással.

    [ Szerkesztve ]

  • #40935168

    törölt tag

    Képminőség - Raw vagy jpeg ?

    A raw kb. digitális negatívot jelent, az érzékelőből kiolvasott, minimális mértékben feldolgozott, kvázi nyers adathalmaz, ami jóval tágabb utómunkát, utólagos paraméterezést tesz lehetővé, mint a JPG, emiatt sokszor jobb minőségű képek születhetnek raw feldolgozás után, mint amilyenek simán JPG-ben történő fotózáskor.

    A szóban forgó fényképezőgépek képminőségbeli előnyeinek, lehetőségeinek teljes kihasználásához tehát érdemes raw formátumban fotózni. Az utólagos "képelőhívás" azonban macerás, időigényes, így sokszor JPG-t is használnak raw mellett a gyors előnézethet, válogatáshoz, tekintettel a JPG formátum méretére, mely akár apró töredéke is lehet az eredeti RAW nyersanyagnak.

    A JPG fájlok képminősége nagyban függ az adott gép JPG feldolgozó rendszerétől, egy raw-ban igen jó képminőséggel büszkélkedő gép is produkálhat a konkurenciájánál rosszabb képeket JPG-ben és fordítva, gépvázon belül értve ezt. Természetesen külső programmal egy jó RAW képből csodás JPG is kreálható némi tudással.

    Érdemes tehát vásárlás előtt az adott gép JPG feldolgozó algoritmusának képességeiről tájékozódni - természetesen amennyiben ez fontos szempont számunkra és JPG-ben is szeretnénk használni a gépet extra utómunka nélkül. Ritka az, hogy valaki egy komolyabb, többszázezer Ft értékű gépet csak JPEG módban használjon, inkább fordítottja jellemző: RAW+JPEG beállításban használja a gépet, a JPEG-ből is a kisebb méretűeket tárolja a gép a kártyára a RAW fájl mellé, majd a fotós a kidolgozás kezdetén a JPEG-ek gyors átnézése alapján gyorsan tud válogatni, vagy nyerseket átadni a megrendelőnek, modellnek, akárkinek előnézetre az ineterneten keresztül, majd az előszűrés után a JPEG száma alapján a hozzá tartozó tényleges RAW fájlból elvégzi a precíz kidolgozást.

    [ Szerkesztve ]

  • #40935168

    törölt tag

    Ergonómia - A gép fogása, súlya, egyensúly a kézben

    Bár nagyon sokszor másod-, vagy harmadrendű dologként van kezelve, én kiemelt jelentőségűnek tartom. Mivel egy hobbi arról szól, hogy élvezetből, az adott dolog űzésének élvezetéből csináljuk azt, amit, alapvető fontosságú, hogy azt az eszközt, ami a hobbink tárgya, jó érzéssel tudjuk a kezünkbe venni és jó érzéssel tudjuk használni, így egy váz ergonómiájának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Kétségtelenül a létező legszubjektívebb dolgok egyike viszont, hogy mit találunk kényelmesnek és mit nem. Általában, ha valaki tanácsot kér a fórumban, szoktunk erről is írni, véleményt foglalni, viszont mivel rendkívül szubjektív dologról van szó, egyetlen korrekt tanácsot lehet adni: gépvásárlás előtt el kell menni egy nagyobb üzletbe, ahol több vázat meg lehet fogdosni, ki lehet próbálni, és mindenki tesztelje le magának, hogy melyik gép mennyire kényelmes, vagy kényelmetlen - enélkül maximálisan ellenjavalt egy gép megvétele, legalábbis meggyőződésem szerint.

    [ Szerkesztve ]

  • #40935168

    törölt tag

    Ergonómia - Anyaghasználat, szigetelés

    Egyrészt összefügg az előző ponttal, hiszen nem kis hatással van az ergonómiára. Másrészt sokszor hallhatunk por és fröccsenő víz ellen szigetelt vázakról, illetve ezek jelentőségének hangsúlyozásáról. Azonban az objektívek nagy többsége nem szigetelt, így hiába van szigetelt vázunk, az semmi előnyt nem jelent, ha egyszer az objektív nem az. Természetesen, ha olyan objektívparkot tervezünk kiépíteni vázunk mellé, ami szigetelt objektívekből áll, akkor fontos a váz szigeteltsége.

    [ Szerkesztve ]

  • #40935168

    törölt tag

    Keresőfajták, keresőméret, kijelzők, LiveView

    A tükörreflexesek nagy részénél a hátsó LCD immár használható komponálásra, így komponálni már nem csak kizárólag a "kukucskalyukon" keresztül, a kereső segítségével lehet, hanem a külső kijelzővel is, sőt, egyes belépő MILC modelleken nincs is kereső, csak kijelző - némelyikre utólag is tehető kereső, másokra nem.

    A keresőknek két fajtája van, optikai (OVF - optical viewfinder) és elektronikus (EVF - electronic viewfinder). Előbbinél egy külön kis optikai rendszer közvetíti a látnivaló képet szemünkbe, utóbbinál pedig egy pici méretű, modelltől függően alacsony vagy nagyfelbontású kijelző az, ami mutatja nekünk az élő képet, mit látunk éppen. Mindkettőnek van előnye és hátránya és mindkettővel lehet fotózni - én egyelőre azt mondanám, legyen ízlés dolga, kinek melyik tetszik jobban, ez nagyon szubjektív tud lenni és nem csak rendszer, de konkrét modellfüggő is. Optikai keresővel a DSLR-ek rendelkeznek, elektronikussal a MILC-ek és van olyan DSLR, aminek az optikai keresője pocsék minőségű egy MILC elektronikusához képest, illetve van olyan DSLR, aminek az optikai keresője sokkal komfortosabb, jobb képet ad nekünk a témáról, mint egy másik MILC elektronikus keresője, tehát egyértelműen nem lehet egyik vagy másik javára eldönteni, melyik is a jobb - bár itt halkan megjegyzem, a világ az elektronikus keresők irányába halad egyelőre, azon a fronton történnek nagyobb fejlesztések úgy, hogy a jelenlegi csúcsmodellek is már nagyon jó képminőséget adnak.

    Az optikai kereső felépítése szerint lehet pentatükrös, vagy pentaprizmás. A pentatükrös keresők az olcsóbb modellekre jellemzők, kisebb és sötétebb keresőképet adnak pentaprizmás társaiknál. Fontos viszont hangsúlyozni, hogy mind a pentatükrös, mind a pentaprizmás keresők esetében nagyon erősen szór a keresőméret és világosság is. Egy kereső mérete függ a szenzor méretétől, a kereső lefedettségétől és a kereső nagyításától - mindhárommal egyenes arányosságban áll, ezen három adat felhasználásával számszerűen kiszámíthatjuk egy kereső nagyságát.

    Az elektronikus kereső a MILC gépekre jellemző: itt maga a szenzor olvassa ki a látott képet és küldi a keresőbe (konyhanyelven), amin utána bármit meg lehet jelentetni, amit a gyártó beleprogramozott: hisztogramot, bebukást-kiégést, fókuszsíkot kiemelni (focus peaking), a képbe belenagyítást mutatni (pl. precíz, állványos makró fotóknál) és akár még kép- ill. video visszajátszásra is alkalmasak, ha például nagyon erős napfényben nem látjuk elég jól a kijelzőt. (Ez egy nagyon hasznos felhasználási módja egyébként).

    A modernebb tükörreflexes digitálisoknál lehet az LCD-t is komponálásra használni, ezt hívják "liveview"-nak. Nagyon sokszor azonban nem olyan egyszerű és gyors a liveview használata, mint ahogy azt kompaktokon megszokhattuk, ezért vásárlás előtt érdemes utánanézni, hogy a kiszemelt gépekben hogy is működik a liveview. Modellről modellre javítanak a kezelhetőségen, gyorsaságon a gyártók, a ma boltokban lévő tükrös gépek liveview-ja már egész jól használható, csúcsmodelleké pláne.

    A kijelző elsősorban fej fölül fotózásnál, illetve talajszint-közeli fotózásnál tud jól jönni - ez utóbbi miatt gyakran igen hasznosnak ítélik makrózáshoz is. A kijelző kivételesen kényelmes akkor, ha dönthető, vagy kihajtható-forgatható típus. Ezt a csúcsmodellekben egyelőre még tradicionális okokból nem alkalmazzák, a félprofi kategóriában és alatta már egyre gyakoribb és nagyon hasznos.

    Kényelmesen, földön csúszás nélkül azonban nem csak dönthető-kihajtható kijelzővel felszerelt géppel lehet talajszinthez közel fotózni, de a normál keresőkhöz is kapható egy tartozék, ami ezt könnyíti meg, ez az ún. szögkereső.

    [ Szerkesztve ]

  • #40935168

    törölt tag

    Képstabilizátor - Mire jó ?

    A képstabilizátor a fénykép kezünk remegéséből adódó bemozdulását hivatott megakadályozni. Nem segít tehát a téma mozgásából adódó bemozduláson - ez esetben rövidebb záridőket kell alkalmaznunk, vagy a blendenyílás növelésével, vagy az érzékenység emelésével.
    A képstabilizátor hatásfoka rengeteg dologtól függ, de nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy 2-3 Fé (fényérték) előnyt azért jelenthetnek, azaz 4x-8x hosszabb időket tarthatunk ki velük, anélkül, hogy a kép bemozdulásától kéne tartanunk, mint nélkülük. Ettől függetlenül nem igaz, hogy képstabilizátor nélkül nem lehet megélni és jó fotókat készíteni, igen sok esetben egyáltalán nem szükséges a használatuk, sok esetben (pl. állványon) meg egyenesen ellenjavallt a stabilizált szenzor vagy lencsetag finom esetleges mozgása miatt.

    [ Szerkesztve ]

  • #40935168

    törölt tag

    Képstabilizátor - gépvázba épített vagy objektívbe épített ?

    Vázba épített képstabilizátort tipikusan a Olympus, Pentax és Sony gépvázaknál találunk. Előnye, hogy minden, a gépre feltett objektívnél lesz képstabilizátorunk, legyen az akár több évtizedes manuális objektív, a legújabb halszemobjektív, vagy nagytele, hátránya, hogy akkora mértékben nem tud stabilizálni, mint egy objektívbe épített stabilizátor, bár az utóbbi időben ez is nagyot fejlődött (3-tengelyes -> 5-tengelyes) pl.

    A Canon és Nikon DSLR-ek nem tartalmaznak vázba épített képstabilizátort, hanem bizonyos objektívjeikbe építik azt bele. Előnyük, hogy a keresőben látott kép is stabilizált lesz, ami a vázba épített képstabilizátor esetében nem mondható el. Közepes/nagyobb telénél a kéz remegése már zavaróan látható a keresőkép mozgásán is, ami nehezíti a komponálást és az AF rendszernek is okozhat nehéz perceket. Ezen kívül a "néphagyomány" szerint az objektívbe épített képstabilizátorok nagyobb gyújtótávolságok esetében hatásosabbak, mint a vázban lévő társaik, bár megfelelő darabszámú, korrekt mérésről személy szerint nem tudok, így megerősíteni nem tudom ennek a hipotézisnek a helyességét.

    Érdekességképpen: a Sony a legújabb A7 II és A7R II szériájában hibrid megoldást használ, tehát ha egy stabilizátoros objektívet használunk a szenzorstabilizációs gépvázon, mindkét stabilizátor működik és ezek együttesen adják az elérhető legstabilabb képet a szenzoron.

    Vásárlás előtt érdemes körülnézni, hogy mely objektívekben található képstabilizátor, milyen árban vannak, kell-e egyáltalán nekünk a stabilizálás a kívánt fotótémákhoz, illetve melyik objektíveknek nincs egyáltalán képstabilizátoros verziója (árban és néha képminőségben is jobbak, de bőven van ellenpélda is, amikor a stabilizált verzió ugyanabból az objektívből jobb - igaz, drágább).

    [ Szerkesztve ]

  • #40935168

    törölt tag

    Linkajánló a ph!-ról

    Hasznos prohardver lapcsalád topikok:
    Canon DSLR topik: [link]
    Nikon DSLR topik: [link]
    Olympus DSLR topik: [link]
    Olympus/Panasonic (m4/3) MILC topik: [link]
    Pentax DSLR topik: [link]
    Sony-s/Minoltás DSLR topik: [link]
    Sony MILC topik: [link]

    Objektíves topik: [link]
    Memóriakártya topik: [link]
    Objektív szűrő topik: [link]

    Haladó fotósok digitális fényképei topik: [link]
    Kezdő fotósok digitális fényképei topik: [link]
    Azonnali fotós kérdésekkel foglalkozó topik: [link]

    Ezeken kívül természetesen még rengeteg hasznos és érdekes fotós topik van itt, a fórumon, érdemes körülnézni! [link]

    [ Szerkesztve ]

  • #40935168

    törölt tag

    Linkajánló

    Ajánlott tesztoldalak (magyarokkal bővítem nemsokára):

    dpreview.com
    photozone.de
    lenstip.com
    imaging-resource.com
    cameralabs.com
    slrgear.com

    [ Szerkesztve ]

  • #40935168

    törölt tag

    Milyen memóriakártyát ?

    *Ropi* kiegészítése a memóriakártyákról.
    Kiegészítette: Eperkutyus - 2015.11.27

    Sebesség: a hivatalos mérési referencia a CD-írás 1x sebessége, ami 150Kb/s, ezt kell felszorozni a kártyára írt szorzóval (pl. 150x233), így kapjuk meg a valós sebességértéket. Az újabb, Secure Digital High Capacity (SDHC) kártyáknál a besorolási osztály adja meg a minimum garantált írási sebességét (az olvasási mindig nagyobb valamivel): a class 2 minimum 2MB/s átvitelre képes, a class 4 minimum 4 MB/s átvitelére, stb. Jó esetben ettől klasszisokkal nagyobb értékeket is tudhat a kártya, de nem garantált. A telefonomban lévő class 4-es Sandisk micro SDHC kártya pl. 18MB/s-re képes, és ez nem egyedi példa. Főleg sorozatfelvételek (sport,- állat,- és speciális felvételek) készítésénél van jelentősége, hogy a váz mennyi idő alatt végez az adatok kártyára írásával, mert ha teletöltődik az átmeneti tároló, akkor addig nem enged tovább fotózni, amíg nem írta ki a képeket belőle a kártyára. Az újabb vázak képesek párhuzamosan raw és jpeg egyidejű rögzítésére is, ekkor még több adatot kell egyszerre kiírni. Persze ez felveti azt a kérdést is, hogy egyáltalán a váz ki tudja-e szolgálni a kártyát sebességben, azaz képes-e akkora sebességgel írni, mint ahogyan a kártya maximálisan írható? Tehát felesleges egy Canon 350D-hez Sandisk Ducati 266x UDMA-képes CF kártyát vennünk, mert nem tudja kihasználni. Egyet nyerünk vele, hogy kártyaolvasóban vagy CF-IDE csatolóban nagyságrendekkel gyorsabban fogja beolvasni a képeket az ámítógépünk. Itt egy összefoglaló különböző kártyák, különböző fényképezőgép vázak ill. kártyaolvasók sebességtesztjeiről. Profi vázakon van olyan lehetőség, hogy egyszerre két kártyát lehet beléjük tenni, így a raw-kat mondjuk a Compact Flash-re mentem, a jpeg-eket pedig az SD(HC)-re. Vagy mindkettőt mindkettőre. Ez adatbiztonsági szempontból is előnyösebb, mert így rögtön 2 fizikailag elkülönített helyen vannak meg az adatok, ha valaki éppen pótolhatatlan képeket készített.

    Adattárolók típusai:

    Secure Digital (SD) és ennek származékai: micro és mini SD, valamint ezek nagy kapacitású változatai HC (High Capacity) és XC (eXtended Capacity) jelöléssel. Megfelelő átalakítókkal mind kiegészíthetők teljes méretű SD kártyává. Láttam már olyan extrém esetet, amikor az eredetileg CF kártyás fényképezőgép micro SD kártyával üzemelt 3 átalakító közbeiktatásával. :Y Más kérdés, hogy ez mennyire kontakthiba-halmozó megoldás: egyszer elmegy, de nem csinálnék vele olyan fotózást, ahol megismételhetetlen pillanatokat kell megörökíteni.

    Microdrive (MD): méretében és kialakításában nagyon hasonlít a Compact Flashéra (kompatíbilis vele bizonyos megkötésekkel), azonban van egy nagyon lényeges különbség köztük: a Microdrive egy mini winchester, tehát mozgó alkatrészeket tartalmaz. És mint minden ilyennél, hatványozottan nagyobb a meghibásodási lehetőségek száma. Ezenkívül jóval több energiát fogyaszt, szintén a mozgó alkatrészeknek köszönhetően, hogy csak a legfontosabb használati értékeket említsem - illetve mára ez a technológia már elavultnak tekinthető, mind fogyasztás, mind működési elv, mind kapacitást illetően.

    Compact Flash (CF): A régebbi vázak kevés kivétellel mind ezt használják, valamint a mai félprofi és profi vázak közül is elég sok modell, néha csak kizárólag ezt, néha SD + CF együtt.. Az újabb modellek tudnak UDMA módot is, ennek számítógépes CF-IDE csatolóban van jelentősége, hogy ki tudja használni a sebességét. Tudomásom szerint jelenleg 64 GB-os méretig létezik, de felesleges ekkora méretben beruházni rá, egyrészt mert az ára egy kisebb afrikai ország GDP-jével vetekszik, másrészt meg földi halandó normális körülmények közt nem tudja kihasználni. Sportriporterek, akik 10+ kép / másodperces nagy sebességű sorozatokat fotóznak szinte mindig, jól elvannak a 16-32 GB-os kártyákkal is. A dolog másik fele, hogy ha véletlenül betérdel a kártya akció közben, akkor ne 64 GB-nyi adatod vesszen oda, hanem csak 16-32. ;) És ezzel elérkeztünk az adatbiztonság, az adattárolási kultúra megteremtéséhez, sokan nincsenek tisztában ennek fontosságával. Megismételhetetlen képek (legyen ez akár a saját esküvőnk, vagy valamelyik celebünk asztalon hörögve fetrengős kijózanodása, vagy akár egy egzakt tudományos jelenség: kinek mi a fontos) tárolásánál elsődleges szempont, hogy maximális biztonságban tudhassuk adatainkat, ennek feltétele a redundáns, minőségi termékek használata, valamint a minimum 2, de inkább 3 különböző fizikai helyen történő adattárolás. Ez kezdődhet azzal, hogy ne 1 vagy 2 nagyméretű, hanem inkább több kisebb memóriakártyát vegyünk. Ha a nyaralás során a kutya megrágja az egyiket úgy, hogy még az adatmentésre specializálódott Kürt Kft. is csak lemondóan legyint egy nagyot, akkor legalább a másik kártyán megmaradt a többi kép. Nálam például úgy néz ki a munkamenet, hogy a vázból a CF kártya az "image tank"-be kerül (ez egy, az ingzsebemben elférő, hordozható adattároló memóriakártya aljzatokkal és beépített 2,5" laptop winchesterrel), majd innen alkalmas időben továbbmásolódik a laptopra. Így rögtön 3 helyen vannak meg a képek, ha valamivel gond lenne. Amikor otthon felmásolom a gépre az anyagot, az első dolgom, hogy rögtön ki is írom egy dvd rw-re, majd befejezett munkafázisonként újra. Így, ha a gép véletlenül elhalálozna menetközben, akkor is van biztonsági mentésem. Aki még nem került kellemetlen helyzetbe adatvesztés miatt, az túlzott vagy felesleges óvatosságnak gondolhatja az itt leírtakat, de én vakartam már a fejem véletlenül formázott és felülírt adatok miatt (szerencsére sikerült őket megmenteni, de azóta minden fontosat 3 példányban, 3, földrajzilag különböző helyen tárolok). Kezdetnek vehetünk egy könyvszerűen nyitható többfiókos tartót, aminek jobboldalába az üres és formázott memóriakártyákat tesszük, amik használat után a baloldali részbe kerülnek. Lehet fejjel felfelé / lefelé állással is jelölni, vagy az elő,- ill. hátoldalával, stb...Ugyanígy bizonyos egyértelmű tematika szerint rendszerezzük adatainkat a számítógépünkön is, direktben utaló mappa,- ill. fájlnevekkel. Higgyétek el, meghálálja magát, amikor évekkel azelőtti dolgokat tudunk visszakeresni pillanatok alatt.

    Összességében a megveendő memóriakártya paraméterei (a szubjektív elvárásainknak megfelelő értékeket nem tekintve) a választott gépváztól függenek: elsőnek a kapacitással érdemes kezdeni, ugyanis minél nagyobb MP-es érzékelő van a vázban, annál nagyobb méretű fájlokat gyárt, tehát annál nagyobb kártyát érdemes venni, hogy gond nélkül elférjenek képeink. Ez fotózási szokásainkon is múlik, gondolok itt pl. arra, hogy sok képet készítünk egy témáról és később válogatunk, vagy már a helyszínen töröljük a felesleget. Vagy hogy simán csak raw-ban, vagy raw + jpg -ben mentünk. Egy átlagos, 10 MP-es váz 14 MB-os raw fájlokat köp ki magából, meg 5 MB-os jpg-ket (legjobb minőségben). Ez 19 MB egy lendülettel, könnyen kiszámolható, hány kép fér el egy kártyán. Azaz van itt egy trükk, számolásnál figyeljünk rá: marketingokokból (csakúgy, mint sok más számtech vonatkozású dolognál is) kerekített értékkel számolnak: a számítástechnikában használt tényleges váltószám 1024, viszont a marketingesek ezt lekerekítették 1000-re. Így a 2GB-os (2048 MB-os) kártya valójában csak 2000 MB (a gyakorlatban a technológiából adódóan valamivel kevesebb) hasznos adattároló területtel rendelkezik. Vegyünk például egy átlagos 3 kép / másodperc sorozatsebességű vázat: csak raw-ban 42 MB adat, raw + jpg -ben 57 MB 1 másodperc alatt...És a belépőszintű illetve régebbi vázak jóval lassabbak kártyára írást tekintve. Persze, ha valaki csak jpg-ben lövöldöz, akkor számára nem létkérés a gyorsaság, mivel a jpg fájlmérete jóval kisebb a raw-nál, ezért sokkal gyorsabban írható a kártyára. Új tényező a terjedőben lévő, adott esetben a kártya teljes kapacitását kihasználni tudó HD videófelvétel lehetősége: na, ahhoz egy raklapnyi kártya is kevés lenne. :D

    Ha kitaláltuk, hogy mekkora kártyát szeretnénk a gépünkhöz, akkor jöhet a többi paraméter, elsősorban a megbízhatóság: mindig igazolhatóan eredeti eszközt érdemes venni, mégha drágább is. Én a Sandisk és a PQI termékeit favorizálom, de az előbbivel vigyázni kell, mert sokszor hamisítják. :((( Utóbbit csak azért nem (még), mert nem ismerik. ;) Mindkét fajta élettartamgaranciás. :K Ugye nem kell hangsúlyoznom, hogy a piacon beszerzett, gyanúsan olcsó "Sándisc" fedőnevű termékekkel nem számíthatunk semminemű terméktámogatásra, ha 2 nap után se kép se hang... :Y

    Sokan úgy választanak vázat, hogy a memóriakártyája passzoljon a laptopjukban lévő olvasóba (SD különböző fajtái), így leegyszerűsítve az adatmozgatás műveletét. Itt figyeljünk arra, hogy a notikban lévő beépített olvasók nem mindig támogatják a nagykapacitású (HC) kártyákat: ezt ellenőrizzük, nehogy később, a nyaralás közben érjen meglepetés, amikor nem tudjuk felmásolni a képeinket.

    [ Szerkesztve ]

  • #40935168

    törölt tag

    Fényképezőgép típusok napjainkban (2016 ősz)

    DSLR vonalon jelen van a Nikon, Canon, Pentax és ők a mai napig gyártják a tükörreflexes fényképezőket. Régebben az Olympus és a Panasonic is csinált, de azok hamar átmentek a MILC vonalát erősíteni.

    MILC részlegen a Panasonic, Olympus, Fujifilm, Sony és Samsung (utóbbiak kivonulnak Magyarországról). De a Canon és a Nikon is készít MILC gépet, pl. a Canon-nál az "M" széria, Nikon-nál az 1-es széria jelzi a tükör nélküli gépeket.

    A Sony fényképezőinél megkülönböztetjük az A és az E-mount-ot. Az E-mount a "hagyományos" (új) MILC bajonett, míg az A-mount a "régi", Minoltával is kompatibilis bajonett típus, amit a félig áteresztő tükrös vázaik használnak.

    Apropó, féligáteresztő tükör (SLT): az a lényege, hogy ötvözi egyes MILC-ek elektronikus keresőjét (EVF) és a DSLR-ek gyors fókuszát, de ezért cserébe a beeső fény egyharmadát elveszítjük, mivel az az elektronikus keresőhöz tükröződik.

    A DSLR-eknél a jelenleg használt szenzorméret a Full Frame és az APS-C. Utóbbiból a Canon egy kicsivel kisebb szenzort használ mint a Nikon és Pentax (nem számottevő).

    A MILC-eknél kicsivel bonyolultabb a helyzet, mivel használnak Full Frame, APS-C, Micro4/3, Nikon CX szenzort. Legutóbbit egyértelműen csak a Nikon használja, M4/3-at a Panasonic és Olympus használ, APS-C van a Sony egyes gépeiben és a Samsung, Canon (itt is a kisebb szenzort használja) és Fujifilm-ekben, full frame pedig jelen állás szerint egyedül a Sony MILC vázakban van, az A7 szériában.

    Szenzor méretek:

    FULL FRAME 36x24 mm
    APS-C 23,6x15,6 mm (22,2x14,8 mm csak Canon)
    Micro4/3 17,3x13 mm
    1” 13,2x8,8 (itt csak a Nikon használja)

    [ Szerkesztve ]

Aktív témák