Hirdetés

Keresés

Hozzászólok Aktív témák

  • And

    veterán

    Annyira szerintem nem kell 'spéci' töltő hozzá, csak követni kell a Li-ion akkukra megszabott általános töltési eljárást (azt pedig minden ilyen töltőnek illik betartani). A mélyen kisütött, azaz 2,7...2,8V / cellafeszültség alá merített lítiumion-akkukra nem szabad rögtön a maximális töltőáramot pumpálni. Amíg ezt a határt nem érjük el, a töltőáramot alacsony értéken, C/10 közelében kell tartani. Ha az akku(pakk) feszültsége elérte a 2,8V / cella értéket, akkor következhet a fő töltés áramgenerátoros módban, akár 1C - illetve az akku adatlapján megszabott értékű - árammal, egészen a töltési végfeszültség eléréséig, ami a Li-ion típusától függően 4,1 vagy 4,2V-os cellafeszültséget jelent. Ezután jöhet a feszültséggenerátoros mód.

  • And

    veterán

    Ha se kép, se hang (ez mit jelent a gyakorlatban, nulla akkufeszültséget?), akkor az akku, az akkuba épített védőáramkör (ha van) vagy a töltő hibás lehet. Meg kell mérni a töltőáramot, hogy egyáltalán kialakul-e töltéskor. Ha a cella védett, a belső reteszáramköre nem engedi meg a további kisütést az említett értékhatár alatt, de tölteni elvileg még lehet. Ha a töltőáram kialakul, akkor az akku lehet a hunyó. Ha az áram nem mérhető, akkor a lánc bármely tagja problémás lehet. Magát a töltőt csak egy normálisan működő, ismert állapotú akkuval tudod tesztelni. Ha az akku vagy az abba épített védelem hibás, nem tudsz vele mit kezdeni, cserélned kell.
    "a gyári töltő azt hiszem 100mah-es"
    Az örökké kevert fogalmakat és mértékegységeket tisztázandó, egy töltőnek nem lehet mAh-értéke, mivel az kapacitást (töltésmennyiséget) jelent, ilyen pedig a cellára / komplett akkupakkra van specifikálva. A töltőnek jellemző árama van, az pedig A vagy mA.
    Mod. #5: Lítiumion esetén ilyenről nem hallottam, persze attól még lehet. A legtöbb töltő céláramkör kíméletes töltőárammal indít a kisütési végfeszültség alatt, lásd például: MP2610, legutóbb ilyennel terveztünk Li-ion töltőt. A 'nagy' áramimpulzust a cellába épített védelem (természetesen csak akkor, ha van) amúgy is megakadályozná.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    "itt azt írják, hogy 4V-ot adjunk neki 5-15 másodpercig."
    Véleményem szerint már megint valami vajákolós módszer lehet ez. Ismeretlen állapotú akkukat nem töltünk konstans feszültséggel, semeddig sem! Ha ki van sülve, akkor a feszültséggenerátoros mód óriási áramokat indíthat el az akku felé, amelynek az értékét a feszültségkülönbségek (akkura adott feszültség - akku üresjárási feszültsége) és az akku (meg természetesen a vezetékek és a tápegység) belső ellenállása korlátoz. Fogalmunk sincs róla, hogy mekkora lesz a kialakuló áram, de egy tápegységet is megfektethet, vagy legalábbis - ha labortáp - áramgenerátoros módba kényszeríthet, akkor meg minek a fix 4V-ról beszélni. Ha az áram túl nagy, annak sosincs jó vége. Továbbra is azt javaslom, amit korábban: meg kell próbálni áramgenerátoros módban C/10 áram mellett a kisütési végfeszültség (2,8V / cella) fölé emelni a cella feszültségét. Akár a teljes töltést (a töltési végfesz-ig, 4,1 vagy 4,2V-ig) lehet folytatni C/10 árammal, de a feszültséget ezen a végső ponton meg kell majd fogni.

  • And

    veterán

    Az első hozzászólásodban linkelt összehasonlító teszt alapján is számítható a belső ellenállás egy adott típusra (például adott kisütési pontban vizsgálva az eltérő áramokon mérhető kapocsfeszültségek és áramkülönbségek hányadosát), vagy adott terhelőáramnál te is kiszámíthatod a feszültségesésből, de olyan 0,1Ω körül lesz (a tesztben látható görbék alapján némelyiké ennél is kisebb értékű, a 20A-rel (!) terhelhető AW IMR1600-as típusé például <20mΩ). Namost 3V-os feszültségkülönbség ezen a belső ellenálláson akár 30A-es áramot is áthajthat - persze a táp és a vezetékek elhanyagolása mellett -, azt meg táp legyen a talpán, ami elviseli. De hogy egy védelem nélküli cellát nem kínálnék meg ennyivel, az biztos, ennek akár rövid távon is pukkanás lehet a vége. A védőáramkörrel rendelkező típusok meg úgysem hagynák, hogy ekkora töltőáram folyjon a cellán.

  • And

    veterán

    Egy seggberúgást minimum megérdemelnének, mivel a leírás szerint az akkut / töltőt is tartalmazza a csomag. Akku: bármelyik 16340 méretű (más néven: CR123) Li-ion jó lesz bele, például: [link]. Töltőnek az eredeti ebay-oldalon is látható, többféle méretet kezelő (rugós) hálózati dugasztöltő vagy USB-s táplálású töltő megfelelő. Ez egy USB-ről táplált típus: [link].

  • And

    veterán

    Valószínűleg úgy értették, hogy ha az akkut teljes feltöltöttséggel akarod bevetni, akkor jobban jársz, ha használat előtt teljesen feltöltöd. Ha nem teszed, akkor sincs probléma, csak ne csodálkozz, ha kevsebb ideig lesz használható a lámpa, mint az elvárható lenne. Amúgy mindegy, hogy mikor és milyen állapotban kezded el tölteni, és az is, hogy befejezed-e vagy sem. Memóriaeffektus nincs, a töltő pedig egész biztosan automata, mint bármely lítiumion töltő esetén, tehát alapvetően nem kell rá odafigyelned.

  • And

    veterán

    Az a két akku bekötésétől függ.
    1.) Párhuzamos kötés: az akkumulátorok kapacitása összeadódik, az eredő feszültség nem változik.
    2.) Soros kötés: az eredő kapacitás nem változik, a pakk kapocsfeszültsége viszont duplázódik (a cellák feszültsége összeadódik).
    A kettes akkucsomagban tárolható energiamennyiség (= eredő akkukapacitás * kapocsfeszültség) természetesen mindkét esetben duplázódik, csakhogy az eredő kapacitás önmagában ezt nem árulja el.
    Vagyis egy 4000 mAh-s Li-ion cella pontosan ugyanannyi energiát képes tárolni, mint 2 db. 2000 mAh-s, csak utóbbi - a cellák kötésének módjától függően - lehet 1.) 3,7V / 4000 mAh vagy 2.) 7,4V / 2000 mAh kivitelű is.

  • And

    veterán

    Ha az eredetinek csak két vezetéke van, beteheted a helyére a háromvezetékest. A harmadik érintkező általában egy az akkuba épített hőszenzor, RTD / ellenálláshőmérő, kivezetése.

  • And

    veterán

    A supercap / goldcap valójában készenléti elemet helyettesít, és elég nagy belső ellenállása van ahhoz, hogy ne lehessen gyorsan kisütni.
    Egy 20F-os kondenzátort 5V-ra feltöltve az abban tárolható energia 250 Ws (vagy joule), egy 3,7 voltos névleges feszültségű akku abban az esetben tárolhat ugyanekkora energiamennyiséget, ha a kapacitása mindössze 19 mAh. Szóval azért nem ugyanaz a kategória energiatartalomban (sem).

  • And

    veterán

    Ha nem akarsz magadnak rosszat, az összes ilyen Ultrafire fost nagy ívben kerüld. A kapacitásértékük durva hazugság, 18650-es méretben a maximum valahol 3300...3500 mAh körül van minőségi daraboknál (a kifejezetten nagy áramterhelésre való típusoknál kevesebb). Amiket linkeltél, azok valós kapacitása az előbbi értéknek is csak a töredéke lehet, a rájuk írt kapacitások minimum nagyságrendi túlzások. Párszáz forintért ilyeneket kaphatsz, ez van. Persze neked nem feltétlenül kell a legjobb minőség, de a legalja kategóriát azért érdemes hanyagolni. A normálisabb darabok az aukcós oldalakon is drágábbak.

  • And

    veterán

    Nagy hiba lenne Li-ion akkuk töltését olyan töltőre bízni, amely nem kifejezetten lítiumos pakkhoz való. Hiába hasonló (vagy akár pont ugyanakkora) a két csomag névleges feszültsége, ha a töltési módszerük az eltérő kémia okán teljesen más. A NiMH töltője nem ismeri a CC/CV módszert, ami a lítium-ionhoz kell. A NiMH töltője egy áramgenerátor, nem fogja meg a töltési végfeszültséget. Teljesen mindegy, hogy az akkuban van-e 'integrált elektronika', mert az nem változtat ezen. Az egyébként is csak egy védőáramkör / retesz, nem a töltésvezérlés a feladata.

  • And

    veterán

    Egész biztos lehetsz benne, hogy - a telefonokhoz hasonlóan - a készülékben, vagyis a csavarozón belül valahol van egy töltésvezérlő, a Li-ion cella nem a nyers 5V-ot kapja meg. A 18650-es méretű cellákat is úgy árulják, hogy protected vagy unprotected, vagyis védelemmel ellátott vagy anélküli verzió (utóbbiaknak a relatíve nagy áramot leadni képes típusoknál van jelentősége, mivel a védőáramkör kapcsolóeleme egy belső csatorna-ellenállással rendelkező félvezető). A védőáramkör feladata annyi, hogy túláram, túlfeszültség, mélykisütés vagy a túl magas cellahőmérséklet esetén közbelépjen, és a cellát a terhelésről vagy töltőről leválassza. Nem vezérli magát a töltési folyamatot, nem állít elő konstans áramot, a töltés vége felé nem tartja állandó értéken a kapocsfeszültséget, mert nem ez a dolga.
    Egy megfelelő cellaszámot kezelni képes balancerrel természetesen megoldható a pakk töltése, sőt valójában Li-pakk esetén ez lenne az ajánlott módszer, hiszen egy balancer képes az akkucsomag soros celláit kiegyenlítve tölteni. Hátránya pedig az, hogy azzal csak az eredeti készüléken kívül tudod végezni a töltést, és a cellák közösítési pontjait is be kell kötni a balancerre (vagyis nem csak két vezetéked lesz, mint egy sima akkucsomag esetén lenne).

  • And

    veterán

    A mR érték a belső ellenállás jellemzője (milliohm akart lenni), az elméletéről itt olvashatsz többet: [link]. A felsorolt értékek még csak nem is szórnak túlságosan, legalábbis a Liitokala-töltő képességeihez mérten nem, mert egyébként meglehetősen pontatlan / megbízhatatlan eredményeket szokott adni. Néha ugyanarra a cellára többször egymás után nagyságrendileg eltérő belső ellenállásokat 'mér'.
    "Feltettem Fast Test-re a 4 akkut (500mah)-val."
    Mármint mA-t akartál írni, ami áram. A mAh a töltésmennyiség és az akkukapacitás mértéke.

  • And

    veterán

    (Ezzel csak részben tudnék egyetérteni, mivel a töltők alapjában tényleg nem műszerek, nem a mérés az elsődleges céljuk. Ettől függetlenül kár túlmisztifikálni ezt a belső ellenállás mérése témát - hasonlóan az akkukapacitás méréséhez -, mivel ezek a normális töltők alapjában rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek a belső ellenállás méréséhez szükségesek: terhelőáram generálása /esetleg tényleges visszamérése/ és feszültségmérés. A DC-ellenálláshoz képest az 1 kHz-en mérhető belső impedancia mérése kicsit bonyolultabb lenne, de a belső kontroller ezt is meg tudná oldani. Ráadásul a belső ellenállás még az akkuk kapacitásánál is kevésbé egzakt adat, túlságosan sok tényező befolyásolja, például a töltöttségi állapot, a hőmérséklet vagy épp maga a méréshez alkalmazott terhelőáram. Sajnos a Liitokala-töltőknek sikerült ezt olyan gyatrán megoldani, hogy a 'mérési eredmény' szinte több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.)

  • And

    veterán

    Az NCR is egyfajta lítium-ion akku, ami ugyan összefoglaló név, de a töltési paramétereik 1-2 kivétellel megegyeznek. Kivételek az LTO (egyelőre nem túl gyakori, 2.7V-os végfeszültséggel) ill. a LiFePo4, de utóbbi támogatását fel is szokták tüntetni, mivel a töltési végfeszültsége 3,65V. A 'normál' 4,2V-os - vagy picivel ezen érték feletti - végfeszültségű altípusok (LCO, IMR, NMC, NCR) töltési metódusa megegyezik.

  • And

    veterán

    Ikea LADDA, ami lényegében eneloop, jóval olcsóbban: [link].
    "[..] nézem, hogy az eneloop még mindig a legdrágábbak közé tartozik meg Panasonic lett :F ? "
    Igen, de ez sok éve így van: a Wikipedia szerint a negyedik generációs eneloop már Panasonic néven jött 2013 áprilisában, maga a felvásárlás pedig már 10 éves történet.

  • And

    veterán

    Nem nagyon találni olyat, amelyiknek a megszokott 9V-nál lényegesen nagyobb lenne a névleges feszültsége, és ez mondjuk nem is baj. Határozottan egészségtelen dolgokat tud művelni egy olyan berendezéssel, amelyet nem készítettek kellően hülyebiztosra, a tervezői nem feltételezték, hogy akár 12V-ot is kaphatnak a telep felől. A Li-ionos kivitelűek ezért szokásosan kétcellásak, a NiMH-sok pedig jellemzően 7-cellásak, bár létezik 8-as kivitelű is.
    Áthidaló megoldásként be lehet szerezni olyan példányt is, amelyben Li-polimer akku van ugyan, de csak egyetlen cella, így micro USB-ről tölthető, a kimeneti fix 9V-os feszültségről pedig belső DC-konverter gondoskodik.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    Itt azt írják, hogy a csomagolás szerint használat nélkül 3 hónap után illik feltölteni: [link], de az sajnos nem derül ki, hogy addigra mennyit veszít a töltöttségéből. Viszont a kapacitása majd' a duplája a hasonló kivitelű NiMH-cellákénak, és említik, hogy kb. 350 mAh a valós mért adat (névleg 400 mAh-s).

  • And

    veterán

    De, a névleg 400 mAh a kimenetre vonatkozik, hiszen az lenne a lényeg és a többi 9V-os blokkal is csak így lehet összehasonlítani. A review-ek között említik, hogy belül két darab 500 mAh-s LiPo van párhuzamosan kötve, vagyis eredőben 3,7V / 1Ah. Ebből egyébként 100%-os konverziós hatásfokkal maximum 410 mAh-s kapacitás jönne ki 9V-os kimenetnél. Egyesek 350 mAh valós (mért) értéket említettek a vélemények közt, de a lygte-info.dk oldal tesztjei 240 mAh körülire mérik, ami még mindig magasabb a NiMH-s típusokénál. Mellesleg ők 6..12 hónapot írnak a konverter okozta önkisülésre, de ez az adat speciel nincs túlságosan alátámasztva.

  • And

    veterán

    Hazai forrást én sem látok, viszont az AliExpress-en lehet találni 8,4 USD (~ 2600 HUF) körül, postaköltség nélkül. Itt mostanában egyedül a szállítási idő lehet problémás.
    Mod. a korábban linkelt lygte-info-s teszthez: inkább 320 mAh körüliek a mért kapacitások, csak mint írják, az egyik tesztelt példány hibás lehetett, fele kapacitással, valószínűleg a két belső cella egyike szakadt volt. Írnak a konverter nyugalmi áramáról is: 0,1 ... 0,2 mA körüli. 320 mAh induló kapacitással ez 1500...3000h időtartamot jelent feltöltött állapotból a teljes önkisüléshez (2..4 hónap).

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    A sejtésed annyiban helyes, hogy a kapacitás a legfontosabb akkujellemző, mégsem lehet hanyagolni a többit, viszont az az XTAR mást nem tud tesztelni (az önkisülési rátát például a hosszú időtáv okán egyik töltő sem képes). Nyugtasson a tudat, hogy ugyan belső ellenállást 'mér' az előtted linkelt Liitokala, viszont nagyjából használhatatlan eredményeket szokott adni: ugyanazt a cellát másodperces különbségekkel újramérve akár többszörös eltérést indikál rá. A terhelhetőség / 'áramleadás' pedig a belső ellenállással függ össze, ami nem feltétlenül áll egyenes arányban a kapacitással. Az extrém nagy áramokkal terhelhető, pl. motoros szerszámokba szánt cellák kapacitása nem szokott kiugróan magas lenni. A belső ellenállás amúgy attól is függ, hogy az adott akku rendelkezik-e belső védőáramkörrel (protected kivitel), mert a védelem megléte valamelyest növeli az ellenállást.

  • And

    veterán

    Terheléses teszttel lehet mérni a belső ellenállást, ami nem más, mint adott terhelésre bekövetkező feszültségesés és a terhelőáram hányadosa (Rb= delta_U / delta_I). Részben számszerűsítve a belső ellenállás az a feszültségesés, ami 1 amper terhelés mellett jelentkezik. Ha például a cellát 1 A-rel terhelve annak feszültsége 60 mV-tal csökken, akkor a belső ellenállása 60 mΩ. Ehhez a méréshez viszont a szükséges felbontás miatt az alap 3,5 digites (±1999-ig kijelezni képes) multimétereknél valamivel jobb képességű műszer szükséges.
    Mod #255: Ha fúrógépről van szó, akkor abban igen nagy valószínűséggel - pont a szükséges áramigény miatt - védelem nélküli, azaz a lehető legalacsonyabb belső ellenállású cellák vannak és cserélni is olyanokra kellene. Egyébként típusjel hiányában csak következtetni tudsz a védőáramkor meglétére vagy hiányára, pl. igen nagy (a névleges kapacitás többszöröse) áramterhelésnek kitéve a cellát: ha az áram kialakul, nincs védelem. Ha képes túlmerülni pl. 2V alá, akkor sincs, bár ezek a tesztek nem feltétlenül veszélytelenek egy jól működő cellára (a fizikai szétszerelést nem is említve).

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    Olyat kell keresni, amelyik kifejezetten védelem nélküli ('unprotected', 'no PCB protection'), azért lehet találni dögivel. Többnél megadják a kisütőáram maximumát is akár amperben, akár a kapacitás szorzataként.
    Ami viszont fontos, hogy az Ali és a többi hasonló online piac telis-tele van ócska hamisítvánnyal, vagyis elég nagy lutri onnan normális minőségű nagyáramú cellákat szerezni. Ha ismeretlen gyártmányú, irreálisan olcsó és / vagy a specifikált kapacitása bőven nagyobb, mint 3000 mAh, akkor szinte biztosan fake, de még ha látszólag márkás, az sem garancia arra, hogy ér is valamit.

  • And

    veterán

    "Hagyjam üresen, vagy hova kell kötni?"
    Hát, ha egyszer nem tudod hova kötni :U.. akkor a készülék nem is igényli. Nagy valószínűséggel egy akkun belüli (NTC) hőszenzorhoz csatlakozik, ezt egy multiméterrel is ellenőrizheted: ha a negatív és a 'harmadik' kivezetés között néhányszor 10 kΩ ellenállást mérsz, ami az akku kézzel történő melegítésére enyhe csökkenést mutat, akkor ez a helyzet.
    Mellesleg Aliexpress, Banggood, stb. oldalakon szinte mindenféle méretű lapos kétvezetékes Li-ion cella beszerezhető, adott méretben a kapacitásuk is hasonló lesz az eredetiéhez.

  • And

    veterán

    "a rúd alakú 18650-ben vagy van, vagy nincs [..]"
    Ez a lapos kivitelűekre is igaz, de ezt még a dzsunka Aliexpress-es akkuknál is meg szokták említeni (protection circuit, protected, stb). A forgalmazónak illene feltüntetni a védőáramkör meglétét vagy hiányát, esetleg érdemes rákérdezni. A harmadik pin a belső védőáramkörtől függetlenül is ki lehet vezetve, lásd telefonakkuk. Gyári berendezésnél a működőképességet nem befolyásolja a hőszenzor kivezetésének hiánya, ha egyébként nem várja a cella felől ezt a jelet, vagyis eredetileg sem volt bekötve. Ha az eredeti akku is védett volt, érdemes olyanra cserélni, de túl sokat akkor sem vesztesz, ha nincs agyonbiztosítva, vagyis unprotected kivitelűvel pótolod.

Hozzászólok Aktív témák