Hirdetés

Keresés

Hozzászólok Aktív témák

  • terapeuta007

    aktív tag

    válasz direwolf #40 üzenetére

    eddig egy darab cellához én max 9v os toltot láttam. 20v az kizart dolog 1 cellahoz.
    egyebkent gondolom gyorsabban huzza fel az aksi feszultseget több energyt lapátol (ugyan annyi ido alatt) bele mint ha pont 4,2v on toltenek.amugy kevesebb volthoz több amper is kéne es az gondolom nem jo dolog mer melegeszik meg iesmi

    Jimi Hendrix-Purple Haze

  • terapeuta007

    aktív tag

    válasz direwolf #42 üzenetére

    hát az erdekes.. az már alaposan áttöri a feszultseget

    Jimi Hendrix-Purple Haze

  • Kernel

    nagyúr

    válasz direwolf #40 üzenetére

    Ennyi erővel megkérdezhetné valaki, hogy miért van szükség közép- és nagyfeszültségű távvezetékekre?

    Miért kell az erőmű után feltranszformálni a feszültséget, ha végül úgyis le kell vinni 230 V-ra? (Azt is három fázisban, de ez most mellékes.)

    Pedig ugyanaz a lényege a növelt feszültségű USB-nek is. Miután felmerült az igény, hogy az adott kábelen és csatlakozón nagyobb teljesítményt kellene átvinni (a gyorsabb töltés érdekében, vagy épp bármilyen eszköz táplálására is gondoltak a fejlesztők), közbejött egy komoly korlát: az áramot nem lehet bármeddig növelni, mert elolvad a vezeték, a csatlakozó sem bírja.

    Az áram növelésével pedig egyre jobban melegszik a vezeték, nő az energiaveszteség, a távvezetékeken is.

    Úgyhogy ezt már nagyon régen kitalálták, hogy nagyobb távolságra növelt feszültségen kell továbbítani az elektromos energiát, mert akkor kisebb áram is elegendő, azonos teljesítmény átviteléhez. Ennyire egyszerű a képlet:

    P = U x I

    A feszültséget sem lehet persze akármeddig növelni, de az USB-csatlakozóban van még tartalék, ilyen szempontból. Hiszen 5 V-nál többet is elbír íváthúzás nélkül, illetve a törpefeszültségre vonatkozó 48 V korlát betartásával, ami még nem életveszélyes. Ha veszélyes feszültség lenne, akkor már komolyabb szigetelés kellene, ráadásul itt érinthető részek is vannak.

    A transzformáció pedig DC-konverterekkel jó hatásfokkal megoldható oda-vissza. Nyilvánvaló, hogy a 4,2 V végfeszültségű akku így sem kaphat többet. Töltőáramból kaphat többet, csak úgy kell tervezni, hogy azt elbírják a kivezetései, kicsi legyen a belső ellenállás, ami kevesebb veszteséggel, melegedéssel jár.

    További fontos követelmény még a szabványosított digitális kommunikáció az eszközök között, hogy a tápforrás csak annak adhasson növelt feszültséget, amelyik kéri, különben tönkremenne.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz direwolf #46 üzenetére

    A teljesítménnyel játszadozás a töltésnél kizárólag az átvitel hatásfokát javítja

    Helyesbítve: a feszültség növelése az energiaátvitel hatékonyságát javítja (vezeték, kontaktusok), ezek melegedését csökkenti.

    3000mAh-s akku töltésénél 1,5A körüli áramot mérek 5V körüli feszültség mellett, és a töltés befejeződik kb. 2 óra után, akkor ezen mit tud javítani egy 9V-os töltés, hiszen ez közel 100%-os hatásfok ???

    Tehát 5V x 1,5A x 2h = 15 Wh villamos energiamennyiséget vittél át.

    Az akku feszültsége változó, de van egy névleges középérték, számított átlag, jellemzően 3,7 V. Vagy vannak 3,8 V névleges értékű akkuk is. Ezzel kell ilyenkor számolni:

    3 Ah x 3,7V = 11,1 Wh ennyi az akku energiatároló képessége. Ennél többet vittél be, a különbözet távozott hő formájában az akkun és a töltésszabályzó elektronikán, vezetéken.

    Sőt mértem már olyan is, hogy egy Samsung S7 teló gyorstöltője ~9V/1,7A mellett ~1 órát töltött 0-ról 100%-ra, ami viszont fizikai képtelenség.

    9 x 1,7 x 1 = 15 Wh

    És nem az akku rossz, mert kikapcsolt gyorstöltéssel 5V/1A ~3 óra volt a 0-100%

    Tehát kikapcsoltad a gyorstöltést, utána lassabb lett. Probléma? Viszont ugyanannyit vittél be:

    5 x 1 x 3 = 15 Wh

    Az Ah önmagában félrevisz, mert az csak a töltésmennyiség egysége, ami a vezetéken átáramlik, de az nem fejez ki energiamennyiséget, mert csak az árammal és idővel kalkulál. Nem tartalmazza a feszültség paraméterét. Pedig nagyon nem mindegy, hogy 230 V-on döngetsz valamit 1 A árammal (230 W teljesítmény) vagy 5 V-on (5W). De egy 12 V-os autóakkunál is másképp kell értékelni ugyanazt az Ah-kapacitást, amit 3,7 V-on.

    Most hadd ne részletezzem a W (teljesítmény) és a Wh (energiamennyiség) fogalmát, amit szintén sokan összekevernek. Legutóbb itt is írtam róla:

    https://prohardver.hu/tema/re_brogyi_ctek_akkumlator_tolto_es_masolatai/hsz_3922-3922.html

    Plusz van még egy körülmény, a töltésszabályzó kérdése. Ezek általában kacsolóüzemű DC-konverterként működve csökkentik az 5 V vagy bármennyi feszültséget az akku (változó) szintjére. Tehát ezeknél nagy hatásfokkal lehet számolni, csak keveset fűt el.

    De létezik lineáris, disszipatív DC-szabályzó is, ami ilyen értelemben nem transzformál (kb. azonos nagyságú áram folyik a bemenetén és kimenetén) egyszerűen csak elfűti a különbözeti teljesítményt. Ilyen például a TP4056 töltőmodul. Egy ilyennél kicsit másképp kellene kalkulálni.

    [ Szerkesztve ]

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz direwolf #48 üzenetére

    Nem, 1,5A áramerősséggel 2h-n keresztül = 3Ah töltést vittem át, ami 15Wh munkámba került, mert 5V-os feszültséget használtam. Ha ugyan ezt 9V-on tenném, akkor ugyan ennek a töltésmennyiségnek az átvitele 27Wh munkát végezne.

    Annyit végezne, de nincs szükség annyira, csak 15 Wh-ra. Ezért vagy időből, vagy áramból kevesebb is elég.

    De a töltés mennyisége nem változik. Márpedig az akku töltést tárol, nem teljesítményt.

    Én sem írtam, hogy teljesítményt tárolna, viszont külön felhívtam a figyelmet: soha ne keverjük össze a W és Wh egységét, fogalmát.

    Wh energiamennyiséget tárol az akku, ezt azért nehéz lenne vitatni, hogy van benne valamennyi energiatartalom, amit töltések áramoltatásával viszünk be. Ah töltésmennyiséget is felvesz, illetve leadni képes, de az más fogalom.

    Még mielőtt eszembe jutna valamilyen hasonlat a különbség szemléltetésére, nézzük egy lényegesebb körülményt, amit mintha figyelmen kívül hagynál: a DC-konverzió transzformációs elvét.

    Amikor 9 V-on 1,7 A folyik, az 15,3 W teljesítménynek felel meg. Ha az akku töltéséhez ekkora teljesítmény áll rendelkezésemre 3,7 V feszültségen, azzal 4,1 A áramot tudok biztosítani.

    Ha 5 V-on van 1,5 A, tehát 7,5 W teljesítményem, abból már csak 2 A töltőáramot tudok kihozni.

    Figyelmen kívül hagytam a konverziós és egyéb veszteségeket, ami hő formájában elszáll, de a lényeg így is érzékelhető.

    A vonali feszültség növelésével nagyobb teljesítményt tudok átvinni, azzal viszont gyorsabb töltés érhető el. Tehát itt a teljesítmény nagysága és a töltés gyorsasága között van összefüggés.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • direwolf

    őstag

    válasz direwolf #50 üzenetére

    Hmm, hát mégse ilyen egyszerű, mert a töltőből egyenáram jön ki, amit nehéz transzformálni, főleg egy mobilon belül... szóval nem tudom.

    "I've seen things you people wouldn't believe"

  • Kernel

    nagyúr

    válasz direwolf #51 üzenetére

    DC-konverterekről beszéltem, amire ugyanúgy érvényes a transzformációs elv, mint a trafókra.

    Mit jelent a transzformációs elv? A bemenő és kimenő teljesítmény (áram és feszültség szorzata) azonos, leszámítva a veszteséget.

    A DC-konverterek működése pedig külön téma, de a topik szempontjából már annyi is elég, hogy adott egy áramkör, bemenettel és kimenettel. Közben a DC átalakul.

    Valamikor régen főleg disszipatív stabilizátorokat ismertünk az elektronikában, mint például a 7805 "stabkocka" (hülye néven, hiszen nem is kocka), vagy ahhoz hasonló, csak diszkrét áramköri megoldások.

    Ehhez képest a kapcsolóüzemű konverterek elterjedése nagy vívmány, mert nem csak növelni is képes a feszültséget, hanem még a transzformációs elvet is követi, tehát sokkal jobb a hatásfoka. De úgyis lehetne mondani, olyan jó a hatásfoka, mintha trafó lenne.

    Nem mintha maga az elv nem létezett volna régen is, de nem voltak ennyire elterjedtek a hozzávaló impulzustűrő, nagy teljesítményű félvezetők. Inkább csak kisebb teljesítményű megoldások voltak.

    [ Szerkesztve ]

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

Hozzászólok Aktív témák