Hozzászólok Aktív témák

  • vati

    senior tag

    Nekem nem lassult be a szemromlás az évek múltával, a cilinder nagysága és szöge összevissza változik - a nagyság romló tendenciájú. 33 évesen már nem lehet későn érésre fogni a dolgot.:)
    A rövidlátás 6-8 éves koromban kezdődött, de igazán ''komoly'' szemüvegem csak úgy 12 éves koromtól van, cilinderes pedig csak az elmúlt 10 évben.

    tildy: ''Majd kikapartama szemem, mert nagyon fájt, de szerencsére vettem be altatót és alvás közben sosm volt rossz.'' Az emberek egyéni fájdalomtűrése nagyon változó, az enyémről pl. tudom hogy nullához tart azaz a legkisebb fájdalmat is elviselhetetlennek érzem. (egyszer régen egy ''sima'' foggyökérkezelés utóhatásaitól -fájdalom- komolyan megbetegedtem, évekig kellett gyógyszert szednem miatta) Az altató nem működik mert dolgozni kell meg családot ellátni, meg egyébként sem szabad.

    tocsa:
    Abban igazad van, hogy épeszű ember ne babrálja a szemét mert az pótolhatatlan és nagyon sérülékeny. Én nem szeretnék vakon kódolni mint az a fószer akit említettek korábban.
    De szerintem nem is ez a veszély, hanem amit írtam: az ember észre sem veszi egy szervét amíg az egészséges, és el nem tudja képzelni mennyi fájdalommal és rossz közérzettel járhat, ha az a szerv beteg vagy sérült lesz. Nekem soha életemben nem fájt a szemem, nem is volt érzékeny és nem akarom hogy valaha is az legyen.
    Ésszel fölfogni nem tudtam, miért járkálnak emberek napszemüvegben, és nem is szeretném megismerni milyen az ha az embernek ''érzékeny a szeme''. Én még tengerparton se éreztem szükségét napszemcsinek.

    Van egy olyan érzésem, ezekre a szemműtétekre leginkább azok mennek, aki be nem vallott hiúságból utálják a szemüveget, és különböző okokból nem bírják / nem szeretik a kontaktlencsét sem. (miért van az, hogy EGYETLEN 40 év alatti szemüveges nőismerősöm sincs? Ilyen jó a nők szeme?)

    Kellene keresni valami olyan website-ot ahol a műtétre panaszkodók nyilvánulnak meg, hogy tárgyilagosabb képet kapjunk. Én nem nyugodnék meg attól, hogy akiknek bejött áradoznak róla, mert akinek részlegesen jött be vagy kevéssé, azok szvsz inkább hallgatnak, az ember nem szívesen beszél a kudarcairól. Az se nyugtat meg, hogy ''nem vállalnak be olyat, ahol kétes a siker'': 5 év múlva nyugodtan mondhatják, sorry nem láthattuk előre hogy tovább fog romlani a szeme. A valóságban -vsz- ha nekik előreláthatóan rentábilis lesz, akkor bizony megcsinálják, és csak a nagyon durva/rizikós eseteket utasítják el. De ebből még nem következik hogy nekünk jó.

    Vállalnak garanciát fájdalomra és szubjektív panaszokra, mint szemérzékenység?


    "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hogy hol vannak a cölöpök..."

Hozzászólok Aktív témák