Új hozzászólás Aktív témák

• #21 Cifu nagyúr dchard #19

  Új Válasz 2022-12-04 17:39:03 #21

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  nagyúr

  válasz dchard #19 üzenetére

  Már bocs, de ha ezt gondolod, akkor olyan mértékben vagy elszakadva a realitástól, hogy azt nehéz kifejezni. Egy Starlink CPE-ben 2000 USD értékű technika van beéptve, ami kizárólag egy dologért felel: a műholdvételért.
  
  Az megvan, hogy egy olyan fázisvezérelt antenna, ami a CPE-ben van, 10 éve kb. 20 000 dollár értékű volt?
  És az, hogy az Amazon jelenleg 500$-os ár alatti antennánál jár?
  Akkor ki is van elszakadva a realitásoktól?

  Mit gondolsz miért csak "MMS / üzenetküldő app" szinten lesz majd (jövő időben) elérhető ez a technológia? Mert egy handheld készülékbe sem árban sem méretben sem fogyasztástban nem tudnak beépíteni olyan adót, ami eléri a műholdakat ráadásul 18-28GHz-en.
  
  Őőőő... nem, ez a meglévő 5G adatkapcsolatot használja, pont ez a szépsége a dolognak, hogy nem új antenna és modem, hanem a meglévő egységek általi használatról szól.

  Ja, és nem jövő idő: az Apple iPhone 14 és 14 Pro esetén Észak-Amerikában már most elérhető képesség, most még csak SOS kérésre - de nem csak küldés, hanem fogadás is, hiszen visszajelzés kapsz a sikeres segélykérésről. [Apple promó videó erről] .

  Szóval most itt tartunk. A jövő idő az, amikor ez szélesebb felhasználás felé elmehet, ugyebár a 3GPP Release 17-ben ott van a műhold komponens, amihez az n255 és n256 tartományt nézték ki. A Release 18-ban dedikált műhold backhaul van tervezve... Tehát nem feltételes módban beszélek erről, erre felé haladnak a fejlesztések...

  A freki részén pláne vakarom a fejem. 18-28 Ghz esetén a hullámhossz 1.7 - 1.1 cm. Tehát méretben nem szükséges horror méretű antenna hozzá (az ugye az alacsony frekvenciánál szükséges).

  A technológiai fejlődés pedig nem állt meg, ismét azt tudom mondani, hogy a fázisvezérelt antennákba horror pénzeket öltek az 1950-es és 60-as években, és nagyon nyögvenyelősen indultak, az 1970-es évekre már a PESA antennák nagy méretben sorozatban készültek, az 1990-es években pedig már az AESA antennák is megjelentek vadászgépek orrában. A 2000-es években a civil piacon is általánosak lettek, és igen, a 2010-es évek végére egy pizzadoboz méretű antennával a SpaceX képes volt akár többszás Mbit-es műholdas adatkapcsolatot kiépíteni. Ha az 1990-es években azt mondod valakinek, hogy boltból vásárolható AESA antennával fogsz LEO pályán keringű műholdkapcsolatot kiépíteni, valószínűleg mindenki kinevezett volna. Ma meg ez a realitás...

  Ezt honnan veszed? Ugye ISM sáv, tehát 20dBm EIRP, ha neked ez megy pár km-ről, akkor tudsz valamit amit a bolygó egyik mérnöke sem tud.
  
  20dBm @CE, 26 ill. 33 dBm @FCC. Tehát európában (meg ázsiában) van 20dBm-re korlátozva, az Egyesült Államokban simán megvan a több km-es táv is.
  Egyébként DJI Mavic 3-al láttam CE korlátozás mellett is bő másfél km távolságot...

  Bár nyilván ezt egy mérnök sem tudja a Földön, csak Én...

  Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák