Új hozzászólás Aktív témák

  • VoidXs

    Topikgazda

    válasz Fercsa #125694 üzenetére

    A külön DAC-os dolog egy nagyon érdekes téma, de lehet, hogy túl mélyre kell nyúlni miatta. Megpróbálom először szakmaian, utána egy egyszerű példával szemléltetni:

    Szakmai: Tereljük a szót a fázisra, és hogy pontosan mi is az. Mint azt a REW is bemutatja, egy PCM jelet Fourier-transzformálva két PCM részletességű jelet is kapunk: a spektrum minden binje és a fázis ugyanazokon a pontokon pontosan ugyanolyan részletességű, ugyanannyi bites, ugyanolyan hosszú adathalmaz.

    A fázisnak van egy fűrészfog jellege, amit biztos sokan megfigyeltetek REW-ben. Mivel ismétlődő (periodikus) hullámokról beszélünk, ha az egyik annyit késik, hogy a következő ismétlődés helyén jelenik meg, az igazából olyan, mintha nem tettünk volna semmit. Azért mondhatjuk ezt tökéletes átfedésnek, mert Fourier-térben minden szinuszos összetevő a teljes vizsgált szakaszon értelmezve van, tehát amit kikésleltetünk a jobb oldalon, visszajön baloldalt, és az eltolt periódust is felülírtuk.

    Ez megjelentet a fázis rajzában egy problémát, vagyis nem tudjuk, hogy egy frekvencia 180 vagy -180 fokot késik, mivel ugyanaz a kettő. Az ilyen pontokon, amikor a 181 fokos tolás -179-é válik, megjelenik a szaggatott vonalas törés. Honnan tudjuk, hogy egy 90 fokos tolás valójában nem 450 fokos? Úgy, hogy megkeressük a szakadásokat, és egymáshoz illesztjük őket. Így már kapunk egy nagyjából egyenest, a technika neve pedig phase unwrap. Tökéletes? Egyáltalán nem. De szobai impulzusválasznál szinte garantált, hogy a nem túl mély elemzési módszerek is a helyes eredményt adják.

    Az unwrappelt fázisgörbének van egy nagyon érdekes tulajdonsága: a meredeksége meghatározza a késleltetést. Minél tovább tolsz egy jelet, annál fűrészfogasabb a fázis, annál meredekebb az unwrap. A subsample delay is ilyen módon működik, és teljes egészében visszafordítható. Van ennek egy nagyon fontos vonatkozása, ami igazából a PCM-es képeken is jól szemléltethető: a kvantálás időzítési problémái egyszerűen nem fognak megjelenni szinkronizálatlan DAC-ok kimenetén, ugyanis a minták közti rész teljesen értelmezve van, csak nem a mintákban. Ami szinuszhullám belefér a Nyquist határba, az teljes egészében ott lesz, ha kell, milliós mintavételezésre is fel lehet keverni.

    Az ADC/DAC jittere a saját jellegzetessége. Ez IMD-ként fog manifesztálódni, és ez a spec sheet tulajdonság tökéletesen leírja. Független attól, hogy az adott hangszórót mikor, milyen fázisban kapcsoltad be, hiszen a szűrők időbeli hatása sem mintaponttól függ. Tehát: semmi értelme ADC/DAC köröket szinkronizálni, amíg analóg jellel hajtod őket. Az óraszinkron arra van, hogy ne fordulhasson elő, hogy az egyik kimenet a 150. mintát kéri, míg a másik a 151.-et, amitől a lejátszó ténylegesen kiesne az időszinkronból, és valami elcsúszna. Analóg jelútba illesztve, ameddig a késleltetésük azonos, még eltérő mintavételezésen is használhatod őket, nem lesz semmi baj. Igen, a késleltetés is attól függ, hogy mikor kapcsolod be és hogy bootolt épp, de ez a szórás olyan kicsi (mikroszekundumok), hogy a hangképbeli jelentősége kisebb, mint 0.01 fok változásnak a szobában.

    Egyszerű példa: Fogj egy Audacity-t, és generálj egy 96 kHz-en mintavételezett szinuszt, ami 24 kHz alatt van. Mentsd el kétféle módon 48 kHz-es mintavételezéssel: egyszer magában, egyszer egy mintával eltolva. Tehát két fájlod van, az egyik a páros mintákkal, másik a páratlanokkal, ami ezen a mintavételezésen technikailag fél mintával van eltolva, szimulálva, mi van akkor, ha a két hangszóró nem szinkronban dolgozik. Most szűrd meg őket bárhogy: bármilyen EQ, bármilyen visszhang, bármilyen pitch shift, ami csak tetszik.

    Fogd azt a két eredményt, és keverd őket 96 kHz-re. Csúsztasd vissza egy mintával az eltoltat ellenkező irányba, és lásd a csodát: a két feldolgozott hullám az első felfutási mintákat (szűrőtől függően lehet akár csak 1-2 darab is) leszámítva tökéletes egyezés: mind a kettő pontosan ugyanazt a hangot jelenti, csak eltolva, miközben az eredeti mintáiknak köze nem volt egymáshoz. Ez is bizonyítja, hogy ami be van kvantálva, az teljesen be van, tök mindegy, hogy időben mikor, mennyire a másik oldal két mintája közt csinálod.

    W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Új hozzászólás Aktív témák