Új hozzászólás Aktív témák
-
Parson
addikt
hm, közben meg is lett a rajztérbeli problémára a megoldás, bár egyelőre csak create-es méretekre:
config.pro:
def_layer LAYER_DRAFT_DIM DRAFT_DIM
axis point-os-ra viszont még mindig nem tudom mi a megoldás...
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
ellenben felvetnék egy új témát, ami amugy nem olyan nagy szám, de lehetne rajta mit vesézni, nevezetesen: Pro/E fóliakezelése:
első körben csak 1 általános ténnyel hozakodnék elő, mi szerint a fóliakezelés nem újkeletű dolog, mindenki találkozott már vele, min autoCAD szintjén - és ez az ami kapcsán előjön (lásd később)
Pro/E -ban a fóliakezelés hasonlóképpen működik, mint egyik-másik tervezőrendszerben, vagyis különböző geometriai (szerkesztő, formai, stb) elemeket pakolászunk különböző fóliákra, és azok láthatóságának ki-be kapcsolásával láttathatjuk vagy tűntethetjük el zavaró esetben a (bonyolultabb) tervek egyes részleteit. ez utóbbi opció, a ki-be kapcsolgatás különösebben nem téma, de a fóliákra való pakolgatás annál inkább lehet:
Pro/E fóliák létrehozása:
alapvetően 3 metódussal találkoztam eddig:
1. előre definiált fóliák - pl template file-ok esetében
2. automatikusan létrejövő fóliák - config.pro-ban megadott fólianevek és tipusok, melyek automatikusan létrejönnek, mikor adott geometriai elem születik
3. manuálisan létrehozott fóliák - manuálisan belepakolt elemekkel
a 2. tipus nagyon hasznos, hiszen automatizált megoldás... mégis a geometria elemek közül a tengelyek azok, amellyeket extrude parancs esetében egy axis point-ból kreálva, már nem hajlandó automatikusan rátenni a fóliára... ez config.pro beállitási hiba vajon vagy vhol máshol bujik meg a megoldás kulcsa?
a másik, lényegesebb kérdés a rajztérben merülne fel, hiszen az autoCAD-hez hasonlóan itt is használunk fóliákat... de rajzi elemek 2. ponthoz hasonló, automatikus fóliára helyezésével nem tudok mit kezdeni. jelen helyzetben van egy szép nagy rajzom telis tele méretekkel, és mondjuk szeretném ha ezeket ki tudnám kapcsolni néha... ehhez biztos nem az a megoldás hogy az összes méretet amit rajztérben megjelenitettem vagy creáltam, manuálisan kerüljön (ráadásul utólag) egy fóliára, ami majd hide-olható lesz... (vmi hasonló automatizálás lehetne a megoldás, mint a 2. pont.)
vki vmi ötlet?───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
üdv Lala,
ha nem olyan nagyon sürgős, és ráér 1-2 hetet, akkor szivesen segitek majd ebben a témában, de per pill nem tok időt szakitani rá. pontosabban szólva nem igérem hogy most lesz időm leirni ezt. addig talán egyik-másik kollega...───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
KnightMan
csendes tag
Hi
Nem tom hogy miben rajzolsz, de Inventorban a szelep felső részéhez a vezérműtengelyt úgy illesztem mint egy forgó elemet a egyenes(síma) felülethez. Nem tom mennyire volt érthető, de egyébként meg csak ideális esetben (vagy dezmodromikus vezérlésnél) ér folyton össze a két elem. Szal lényeg hogy a vezérműtengely profifja legördüljön a síma element (szelepen).
Egyebet nem tudok mondani -
Lala75
csendes tag
Sziasztok,
Lenne egy kérdésem: ha valaki jártas a mechanizmusban meg tudná mondani, hogy hogyan kell összeszerelni egy himbát és egy szelepet a mellékelt képen?
[link]
Az rendben, hogy cam follower connection van a himba és a vezérműtengely között, de a szelepet és himbát nem sikerült összekötnöm, hogy együtt mozogjanak... -
buci
tag
PROE 3.0 photolux
Gondoltam uppolok egy kicsit. Lévén kezd rendben lenni a dolog:
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
Sajnos a fehér szín még mindig probléma, de Maya-ban is csak HDRI mapp-el volt jó. Pontosabban nekem megfelelő.Az meg már csak hab lenne a tortán, ha a 4.0-ás Proe-be valahogy belecsempésznék.....
[Szerkesztve] -
Parson
addikt
válasz
KnightMan #1587 üzenetére
üdv KnightMan,
aszem akkor mi lehet hogy fogunk erről még csevegni, mert nyáron visszatérek 3ds maxba egy renderelési projektemhez, és ahhoz kell egy bonyolultabb data transfer megoldás, ami eddig elég silány módon működött csak...
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Hoek
tag
Sziasztok. Nekem van valami gyakorlófüzet pdf-ben, annak idején azzel indultam el. Egy oktatás vagy egy cd része lehet, mert meglévő fileokra hivatkozik, de legalább magyar. Legrosszabb esetben ott a súgó, meg az R6-oshoz a könyv. Esetleg vannak még oktatóvideok is, nekem az R10-hez, alapból nem el a cd, de a filokat igy is meg lehet nézni.
''A világ legszebb dolga a fogaskerék,még a tengely-csapágy van ami még szép.'' D.A.
-
KnightMan
csendes tag
válasz
Atlantis #1585 üzenetére
Hi. Én jelenleg feltettem a 11-es változatot és egész jó. ''Kár'' hogy egyenlőre kevesen használják, így nem igazán tudok kitől segítséget kérni ha netán megakadok valahol.
Amúgy abból a szempontból elég jó hogy pl a StudioMax-al jól kommunikál, így még jobban ki lehet használni a kész remekműveket.
Ha netán valami kérdésed volna csak nyugodtan.
Esetleg ha valakinek rajzot kéne csinálni az is jöhet bártan, majd megbeszéljük hogy mit és hogy.
-
Atlantis
veterán
Én is a 4-essel kezdtem. Akkor láttam először 3D-s tervezőrendszert, gyakorlatilag 0 AutoCAD-es múlttal. Hát nem ma volt...
>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford
-
Atlantis
veterán
Inventorhoz nincs valakinek valami jó oktatóanyaga? 5.3-asnál én abbahagytam vele a melót és most felrakom, akkor csak nézek benne. Semmire nem emlékszem már belőle, pedig tűrhetően ment anno. Viszont kíváncsi vagyok rá nem kicsit.
>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford
-
Parson
addikt
Más téma:
most, hogy keresgéltem jobbra balra megoldásokat az előző problémára, találtam egy két jo forumot, ahol van egy-két elvetemült ember akik egyes részeiben a proe-nak jobban elmerültek. pl a fotorenderelésben tény, hogy a proe sosem lesz olyan szintű, mint egy erre kihegyezett rendszer,. de azért mégis... vmit lehet kezdeni vele:
[link]
[link]
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz
Atlantis #1580 üzenetére
Én is csak most kezdtem el komolyabban foglalkozni ezzel, mert eddig nem volt szükségem rá. viszont nagy összeállitásoknál sok időt meg lehet vele sporolni, de ezt már irtam. amugy valszeg vmi hivatkozásbeli probléma van a progiban, vagy vmi elirás... nem tudom, de hogy erről irok egy komolyabb levelet a ptc-nek, ha visszamentem a szabiról a céghez, az tuti...
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Atlantis
veterán
Jogos. Bevallom, én eddig azt se gondoltam, hogy elméletben van ilyen.
Viszont hogy verziók óta nem tudják javítani, az nagyon szomorú. Csak arra lennék kíváncsi, hogy számolja ki a sraffozási értéket abból, ami beírsz, mert tuti van kapcsolat.
>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford
-
Parson
addikt
válasz
Atlantis #1578 üzenetére
aszem ezesetben kénytelen leszek jegelni ezt az issue-t és manuálisan elvégezni a beállitgatásokat... pedig olyan kényelmes lett volna... elvégre ezért lett kitalálva az opció, hogy a mérnöki munkára juthasson több idő, és ne az ilyen rajzi állitgatásokra menjen el... eh...
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Atlantis
veterán
Hát igen, a súgó sem ír többet, mint amit a PTC oldalon láttál.
Nem ez az egyetlen hibája a ProE-nak, mint írtam múltkor, jópár segget meg kéne rugdosni...>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford
-
Parson
addikt
válasz
Atlantis #1575 üzenetére
az a csunya, hogy ha az angle esetében igy müködik, és a ptc hivatalos supportján meg a proe helpjében is azt irják, hogy a spacing esetében is ugyanigy müködik, akkor ez egy olyan hiba, amit nem értem mér nem vettek észre. ha pedig vmit még állitani kell hozzá, akkor azt nem értem, azt miért nem irták se a helpben, se a support oldalon. ergo ez a dolog erősen el van kettyintve vhol...
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Atlantis
veterán
WF3 alatt is csak a szög működik. Nem értem miért. Biztos van kapcsolat a távolságnak beírt érték és a megjelenített között, de nem jövök rá, mi és miért....
>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford
-
Parson
addikt
no közben találtam erre egy megoldást:
Description
-----------
How to set the hatching spacing and the hatching angle by default in the Xsection.
Alternate Technique
-------------------
See Resolution below.
Resolution
----------
In Release 20.0, the spacing and angle of cross-hatching in newly created planar and offset cross-sections can be controlled.
To control the display, set the number parameters ''default_xhatch_spacing'' and ''default_xhatch_angle'' using the SETUP menu or the RELATIONS menu.
These two parameters are not predefined in Pro/ENGINEER. To create them, select #Setup, #Parameters, #Part, #Create, #Real_number and enter the parameter name and its value :
For example, enter ''default_xhatch_spacing'' and set it to 5; then enter ''default_xhatch_angle'' and set it to 30.
The parameter units is depending to length unit for the spacing and the angle units for the angle.
These parameters only affect new cross-sections.
az egyedüli baj csak ott van ezzel, hogy mig az angle opció perfekt módon müködik, addig a spacing sehogysem akar a beállitott értékre ugrani, és úgy megjelenni metszet készitésénél, sem proe2001 2005030-asban, sem Pro/E wf2 m171-esben, és még Pro/E wf2 m250-esben sem... kicsit bosszantó... van vkinek vmi ötlete ezügyben?───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
no újabb téma: X-section definiálása Pro/E-ban (nagy összeállitások szintjén)
Alapvetően miről is van szó? a Pro/E-ben a (sikbeli) metszetek definiálása a 3D-s modellkörnyezetben történik, majd ezeket a metszeteket a rajztérben az ábrázolandó metszetekre merőleges nézeteken megjelenithetjük.
A metszetek egyik alapvető tulajdonsága, hogy straffozzuk az elmetszett alkatrészeket (kivéve, amit nem kell). A straffozást a Pro/E-ban 2 helyen lehet definiálni:
1. modelltér:
ha itt definiáljuk a straffozást akkor az elsődleges tény, hogy a model tartalmazza az információt, rajztérben való megjelenitéseknél a metszet straff-értékeit (dőlésszög, vonalak közti távolság, stb) a modellből generálja le. Ez nagyon hasznos megoldás, lévén csak 1x-kell definiálni egy metszet straffozását, utána minden egyes rajztéri megjelenitésnél, automatikusan ezt fogja kirajzolni.
másodlagos tény pedig, hogy a modelltérben a metszet definiálása alatt a 'straffozásból' kivett alkatrészeket a rajztérben nézetben jeleniti meg a Pro/E.
2. rajztér:
a modelltérben definiált metszetek straff-értékeit a rajztérben ''felülirhatjuk'', vagyis a Pro/E modell-térben default (vagy általunk már beállitott) értékekkel generált straffozását a rajztérben módostihatjuk a már megjelenitett nézetek metszetein - ez persze amolyan zsákutca, nincs visszahatása a modellben definiált értékekre.
az ilyen módon, rajztérben straffozás alól kivett alkatrészek viszont ugyanúgy metszetben csak épp straffozás nélkül lesznek megjenitve.
ebből a két helyzetből leszűrve a lényeget alapvetően az 1. esetet tarthatjuk jobb megoldásnak, hiszen azzal csak 1x kell foglalkozni, mig ha az értékeket alapvetően rajztérben kezdjük el módositgatni, akkor minden egyes újabb nézet definiálásánál, a metszetek megjelenitése után a straffozást újra és újra kellene állitgatni a megfelelő értékekre.
no de mindez csak egy alapvető áttekintés volt ebben a témában. menjünk picit tovább, és nézzük meg, miért is jött elő ez a téma:
Alapvetően maradjunk az 1. esetnél, tehát modelltérben definiáljuk a metszet straff-értékeit, az imént már kifejtett okok miatt. Mi történik ekkor?
Mikor egy (sikbeli) metszetet definiálunk, a metszet nevének, tipusának megadása után a referencia sikot kéri a rendszer, és amint kijelöltük, létre is hozza az uj metszetet a modellben, és automatikusan generál is egy straffozást a metszetben, amolyan véletlenszerűen felévett értékekkel.
2 eset van:
1. egy darab alkatrészen vagy elenyésző számú alkatrészből álló összeállitáson dolgozunk, és ekkor a straffozás beállitgatása nem okoz tul nagy bonyodalmat. ekkor alapvetően csak a szög- ill vonalak közti távolságértékeket illik beállitani az elmetszett alkatrészeknél.
2. több száz alkatrészünk van, és mondjuk akár több metszetet is definiálni szeretnénk, lehetőleg (vagy inkább szabvány álltal előirt módon) ugyanazokat az alkatrészeket ugyanazokkal a straff értékekkel vonalkázott metszetekkel megjelenitve a különböző nézeteken. egyből látszik, hogy picit több dolgunk akadhat szimplán ezekkel a beállitgatásokkal, mint arra számitottunk.
vegyük alapvetően azt az esetet mikor csak egy metszetet akarunk kreálni, de sok alkatrészt tartalmazó összeállitásban. mint ahogy már az elő is jött, véletlenszerűen generálja le az értékeket a Pro/E. ha már ezeket egy általunk alapvető értékre beállitott módon generálná le, elég sok vesződségtől, több párhuzamos metszet esetén pedig pontatlanságoktól szabaditana meg, hiszen utólagosan csak a direkt kiválasztott alkatrészeken kellene állitani szög-értékeket, illetve egyik-másik esetben a vonal-távolságokat.
vagyis a kérdés: vajon be lehet-e és ha igen akkor hol lehet beállitani ezeket a default értékeket a straffozás legenerálásához... hasznos lenne, nem is kicsit...───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Kispósi
aktív tag
válasz
maxtreme01 #1571 üzenetére
Nem kapunk autómatiukusan, igényelni kellett. De kb annyi volt hogy bementem kitöltöttem 3 sort, pár óra múlva visszamentem, és megkaptam az e-mail címet meg egy jelszót egy leírás kíséretében
-
-
Kispósi
aktív tag
Nem tudom esett-e már szó róla, de az Inventor meg még jópár Autodesk termék ingyen letölthető a diákoknak ha az egyetemnek/főiskolának van valmilyen szerződése. Az én esetemben a Miskolci Egyetemnek van, így én már le is szedtem (bár eddig is volt
) és csak egy egyetemi e-mail cím kell.
Üdv.
Ja és itt a link is: students.autodesk.com
[Szerkesztve] -
Parson
addikt
időközben rájöttem a megoldásra, ugyhogy ezt a ticket-et is lezárhatjuk
a megoldás pedig a következő: egyszerűen a rajztérben az élek pontos megjelenitése a modelltérhez hasonlóan történik, mondhatni ugyanúgy:
a View / Display Settings / Model Display / Edge/Line fül alatt az Edge Quality-t kell állítani - nagy összeállitásoknál, plottolás előtt érdemes felhúzni a minőséget ilyen módon, különben pontatlan lesz a megjelenités a rajzon....───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
szivesen felvetek én bármilyen témát, persze ha komolyan problémás, és elgondolkodtató, de az az egy bibi, hogy ha te CATIA-t használsz én meg Pro/E-t akkor az alapvető téma csak, ami egyezik, a részletkidolgozásokban már nem tudunk abszolut egy sikon mozogni ergo ugyanabba a helyzetbe fogunk esni, mint a bordás szitunál. ez az egy nehézsége van az itteni 'közös' fórumnak.
visszatérve, egyelőre nincs konkrét téma, ami felmerülne, mint megoldandó dolog... de nem kell sokáig várni, mindig előkerül vmi és akkor majd közzéteszem.───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
'bordás alkatrész modellezése úgy, hogy a metszeten a borda nézetben legyen látható.' - ezt pontosan hol láttad, kiváncsi lennék rá... én nem találom sehol, nekem csupán a tryout edition bemutatóinak tűnik a cucc.
mellesleg én a cégnél (is) wf2-t használok, szal ugyanott vagyunk ahol a part szakad...───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
hm. ne éljünk már álomvilágban. tekintsünk már picit a dolgok mögé... eléggé naivnak tűnő megjegyzések jönnek elő újra és újra. ez a valószinűleges példa is... hát mit ne mondjak... ezekkel én nem érvelnék. jo, hogy nem akarunk rögtön visszamenni autoCAD-be a megfelelő alkalmazásokért. az, hogy vki nem tud létrehozni vmit, miközben egy kis energiabefektetéssel picit megtekerve a dolgokat, de könnyedén létrehozható, arról nem én tehetek. nem győzőm mondani, hogy inkább gyakorolj konkrét példákon, jah meg persze légy konstruktiv... az ilyen megjegyzésekkel mint amit irtál, nem hiszem, hogy rólam jönne le az, hogy megtorpantam egy apró probléma előtt... mert ez szinte apróság...
meg kell cáfoljalak, mert a végtermék alatt a műszaki rajzot értettem. jelen helyzetben erről beszélünk, erről van szó, már jó pár hsz óta. mellesleg még mindig nem értem miért kell bizonygatnom az én véleményem, mikor már rég megoldottá vált a probléma, és király módon tudom is használni. nagy-nagy örömömreCATIA-ban is meg lehet csinálni ha ez az igény, ez tuti. de csak emiatt most nem szakitok időt arra, hogy ott végigbogarásszam. majd eegyszer...
mellesleg mint modottam, a gyártást (ha mondjuk modell alapján megy pl egy öntőszerszám) egy másik, családtagként létrehozott part alapján lehet támogatni. (de ha ez nem tetszene, lehet azt is csinálni, hogy ez a rajzos családtag legyen az instance...)
záróakkordként egy újbóli ismétlésként leirom: én csak egy példát, egy működő megoldási lehetőséget prezentáltam, akinek nem tetszik, használjon nyugodtan más metódust.
keressünk már vmi új témát───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
3DFan
aktív tag
A cadmesterre tettek fel WF 3 oktatóanyagot. Az acélszerkezet-tervezés igen tetszik benne. Sokféle egyéb tananyagot is tartalmaz. Kezdőknek lyukas kocka készítése, haladóknak űrhajó tervezése a Föld körüli pálya kiszámításával. A legeslegjobb(ak)nak pedig bordás alkatrész modellezése úgy, hogy a metszeten a borda nézetben legyen látható. Ez meredeknek hat.
-
3DFan
aktív tag
Továbbra is kiváncsi lennék mások véleményére et ügyben. Én egy véleményt bemutattam. A 3D CAD rendszerek kifejlesztésének az egyik jelentős célja a tervezési idő csökkentése volt. Ennek tudatában kell használni. A szükséges feladatokhoz megvannak a megfelelő egyszerű és hatékony megoldások. Amire nincs a programban gyors, célravezető módszer azt vszleg nem tartották fontosnak a fejlesztők.
...'' nem hiszem hogy egy végterméknek egy tervezőrendszer hibáitól/hiányosságaitól kellene függeni''... Ez egy igen erős csúsztatás, hiszen egyáltalán nem függ a végtermék tőle csupán egy picike megjelenítési problémáról van szó a műszaki rajzon. -
Parson
addikt
az igényeket nem én szültem, az már más kérdés, hogy én egyet értek-e vele vagy sem. ha egy terméket el akarsz fogadtatni, lehet hivatkozni erre meg arra, lehet kompromisszumokat kihozni, de nem mindig és mindenre. ez a jelenlegi helyzet, ami kapcsán nálam ez felmerült - és amugy talán (szerintem is) jogosan is - azt eredményezte, hogy ne kibúvókat, hanem megoldást találjak a problémára. én találtam rá, mert csucskategoriás rendszerben dolgozom (minő csoda), közzétettem, ha már belemerültünk. innentől nem értem mi a probléma... nem hiszem hogy egy végterméknek egy tervezőrendszer hibáitól/hiányosságaitól kellene függeni (ami mellesleg elég ritka, max van, aki nem találja még sokadik leirásra sem), ha erről lenne szó, akkor nem nagyon haladnánk előre. más irányból állj a problémához, a tervezőrendszerek csak eszközök.
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
3DFan
aktív tag
Csak azért foglalkozom vele ennyit mert nincs más feldobott téma. Jó dolog ha az ember gondolkodik, keresi a célszerű megoldást valamire, de mint már írtam ennek a borda-nem metszés dolognak így sok értelmét nem látom. Kérdeztem egy gyakorló gépészmérnököt, aki a probléma megoldásaként a rajzbeli átalakítást javasolta vagy azt, hogy el kell fogadni, hogy a CAD rendszerben ez így működik.
Egy megoldás CATIA alá:
Első part első body a központi egység. Ezt kapcsolattal másolva a második part (másolat) első ill a második body-ába is.
A másolatban valamelyik testre borda majd lekerekítés. Ebből boolean kivonással eltávolítjuk a másik testet (vagyis a központi egység első testét).
A megmaradt bordát meg a kerekítést tartalmazó testet visszamásoljuk a központi egységbe (ahol automatice új body-ba kerül), majd kiosztás....
[link]
[Szerkesztve] -
Parson
addikt
akkor olvasgasd szépen az eddigi leirásaim, teljesen mükődőképesek - Pro/E-ban... nem CATIA-ban - CATIA-hoz nem tudok segitséget nyujtani. CATIA-ban máshogy kell létrehozni. CATIA-ban tiéd a megtiszteltetés, hogy megoldod a problémát és bemutatod nekünk. többet nem szeretném ismételni magam, ne vedd sértésnek, de kezd sok lenni ebből a szimpla témából így, hogy elbeszélünk egymás mellett, mert két külön tervezőrendszert használunk.
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
hm. nem értem mi nem érthető ennyire. lépésről lépésre leirtam hogy hogyan müködik proe-ban. ha ezeket a lépéseket csak olvasod és nem probálod ki, hanem egyből CATIA-ban próbálgatod, akkor nem fog sikerülni a dolog... nem hiába mondtam hogy a két rendszer máshogy müködik.
a solidify opció alapvetően anyaghozzáadást produkál, mégpedig egy felülettel bezárt térrészt tud kitölteni anyaggal... vagy pedig: anyagelvételt produkál, ekkor lehet nyitott is, a lényeg hogy az üres 3D-s tér felé legyen ''nyitott'' és a testben lévő része pedig folytonos legyen... ismerkedni kell ezzel is mint a többivel, amit leirtam.
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
3DFan
aktív tag
Nyugodtan mondhatod, megérdemlem.
Eddig egy sima alkatrészen próbálkoztam a felület levéttel, nem csináltam hozzá kapcsolt másolatot (talán jobb lett volna ha készítek egyet).
Azt mond el hogy ProE-ben hogy csináltad pontosan, hátha abból meríthetek. Valami solidify opciót említettél. Ez nem arra való, hogy solid-á alakítja a felületet? -
Parson
addikt
na erre mondhatnám én nagy bőszen, hogy naugye... de nem mondom
viszont azt lazán mondom, hogy nézelődj még a lehetőségek között a szoftveren belül, mert ezek szerint még van mit megismerni...
viszont! CATIA-ban ahogy irtam is, én is kezdő vagyok, ugyhogy a 'vak vezet világtalant' esete lenne, ha most elkezdenék neked tanácsokat osztogatni CATIA-ban.
így aztán sajnálom, de passzolnom kell, csak ismételni tudom magam: az elméleti metódust gondolt át, és ha törik ha szakad, találd meg a megfelelő eljárásokat hozzá. meg kell tudni csinálni, hogy hogyan, az már rajtad mulik. egyszerűen ess neki és légy konstruktiv. a tapasztalatok majd hozzák magukkal a célirányosabb meglátásokat.───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
3DFan
aktív tag
Próbálkoztam. Készítettem egy másolatot kapcsolattal. [link] A megjelenítési hibáért bocsi.
Solid.1 név alatt szerepel az átvitt test. A felület levételénél (Extract) a Solid.1-et jelöltem ki (tehát csak azt amit áthozott). Majd bordáztam és láss csodát annak a felületét nem vette le utólag. Tehát megoldható a dolog(de kellemetlen!). Ha a Solid.1 szülőjét, vagyis a Body.2-t jelöltem volna akkor a borda felülete is levételre kerül. Utólag a szülő testre csináltam egy kihúzást, a másolatot frissítve ott is megjelent mégpedig sárgán (levett felülettel, mivel ugye ez is része az áthozott Solid.1-nek).
Most már csak azt értesd meg velem, hogy miként tudom ezt az egészet (a levett felületet) kivonni úgy, hogy csak a borda maradjon.
[Szerkesztve] -
-
Parson
addikt
nana. mindenekelőtt szögezzünk le vmit: én is ugyanolyan mezei user vagyok, mint bárki más, max talán egy-két részében többet használtam és emiatt több tapasztalatom van, de csupán ennyiről van szó.
khm... lám, én sem fogalmaztam egészen egyértelműen, ott a pontszóval, ez a solid surface opció a proe-ban igy érhető el:
1. bal klikk az alkatrészre a modeltérben bármelyik felületdarabján - ekkor kiválaszt egy feature-t
2. picit elmozditod az egeret, leheletnyit és még 1 bal klikk - ekkor kiválaszt egy felületdarabot
3. jobb klikk és solid surface - ekkor kiválasztja a teljes burkolofelületet. voila
megelőzvén a visszakérdezést, ez csak egy kijelőlési metódus, ezt a burkolófelületet az edit menüben a copy paranccsal tudod lelopni, és utána a paste paranccsal visszatenni a modelltérbe, és ekkor jelenik meg az uj feature a modellfában.
az, hogy miért nem szólnak hozzá, az jó kérdés, nekik kéne válaszolniuk erre, nem nekem
a CATIA meg nem szar, sőt... én is használom, (használgatom) de egyelőre csak kezdő szinten.
a koordinátarendszerekre két okból van szükség:
1. a merge from other model opcióhoz kell, egyszerűen a térbeli pozicionálás miatt.
2. az utólagos összeszereléshez hasznos ugyanezt a koordinátarendszer-párt alkalmazni, igy garantáltan helyben marad a modell - egyszerűen igy logikus összekényszerezni őket.
mellesleg ahogy irod is, nem kell plussz kényszereket használni összeszerelésnél, kompaktabb megoldást ad.
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Atlantis
veterán
Ez a topic nem csak a ProE-ról kell, hogy szóljon, jöhetnek ide más rendszerek hívői is. Amikor csak a ProE-ról szólt, hónapokig bele se kattintott senki.
Egyébként én azért hallgatok, mert ehhez a részéhez hülye vagyok a ProE-nak, ilyesmire sosem volt szükségem és éppezért nem is fektettem energiát bele.>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford
-
3DFan
aktív tag
Én éppen azt mondom, hogy az eljárás különböző lehet, de ugyanazt a végeredményt tudnia kell produkálnia mindkét programnak. Arra nem válaszolsz, hogy amikor elindítod azt a felület-levevő parancsot akkor mit jelölsz ki a modellen vagy a modellfában.
Másik amit nem értek az, hogy ez a fórum általában a ProE-ről szól, most meg nyúzzuk egymást jó ideje, de senki nem szól hozzá. Nem mondják nekem, hogy mit akarok azzal a sz.. CATIA-val és igenis meg lehet azt a felületlevételt így oldani ProE-ben. Meg azt sem írják, hogy éljen Parson minden ProE atyja.Hallgat mindenki mint a csuka.
Arra a bizonyos koordináta-rendszerre miért van szükség? Ha annak a segítségével illeszted be az összeállításba a bordát akkor nem kell kényszereket alkalmazni? -
Parson
addikt
aszem új mottót is irhatnék akár: 'vegyük észre a lehetőségeket és használjuk ki őket a rendszer határain belül olyan módon, hogy a legoptimálisabb úton érjük el a legvalósághűbb céljainkat'. - bár ennek alapvetően egyértelműnek/köztudottnak kéne lennie...
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
kiegészitésként egy durva példa, hogy lássuk a különbséget: csináld meg abszolute ugyanazzal az eljárással mindkét tervezőrendszerben egy karosszéria elem modelljét. ha sikerült, akkor visszatérhetünk erre az 'amit az egyikben lehet ugyanazt a másikban is lehet' témára - addig meg fogadjuk el a különbségeket...
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
ne keverjük a szezont a fazonnal. én az eddigi hozzászólásaimban a rajzi megjelenités miatti megoldást hoztam előtérbe, te pedig itt most egy másfajta célkitűzésről beszélsz. mindkettő megoldhato egy szinten, (minő csoda) családtábla itt ugrik be, mint megoldás. mellékesen, csak ismételni tudom magam... abszolut általános megoldás nem létezik, ne is álmodjunk róla.
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
3DFan
aktív tag
Nem kötözködök Veled, pusztán csak vitatkozom. Remélem Te is így látod.
Azt írtad több ízben, hogy a program dolgozzon helyettünk. Ezek a bonyolult alkatrészek valamilyen öntészerti eljárással készülnek. Megtörténik a tervezés part térben, majd ugyanabban a programban könnyedén kivitelezhető hozzá a szükséges öntőforma, ezután meg az öntőforma forgácsolásához kellő szerszámpályák miegymás. Nem látom értelmét egy ilyen nagy bonyolultságú elemnek a műszaki rajzi megjelenítését. Ha mégis sor kerül rá, és valaki felfedezi a borda metszeti megjelenítését mint hiba, akkor lehet a program hiányosságára hivatkozni.
Őszinténk kiváncsi lennék egy ezzel foglalkozó tervező véleményére miként járna el ez ügyben. -
3DFan
aktív tag
Lehet vannak gondolkodásmódbeli eltérések, de amit egyikkel meg lehet csinálni azt tudnia kell a másik programnak is. CATIA-ra meg azt mondják igen erős a felületmodellező része. Leveszed a felületeket a másolatról úgy hogy ez a levett felület majdan kövesse a központi egységhez hozzátett feature-okat, de ugyanakkor a rárakott borda és lekerekítés feature ne okozzon változást benne. Ez nekem ellentmondásnak tűnik.
-
Parson
addikt
egy kis kiegészités talán a rálátáshoz:
olyan érzésem van, mintha sokan csak a feature-ökel operálnának, és a végén kihoznának vmit az egészből. szerintem pont forditva kell gondolkozni, amolyan top-down design módon: én azt vallom, hogy a valóságot kell szem előtt tartani, vagyis amit létre szeretnénk hozni, azt kell végiggondolni tervezőrendszerektől függetlenül, aztán, és csakis aztán a tervezőrendszerben gondolkodni, ott milyen eljárással lehet a legjobban közeliteni az eredeti elképzelésünkhöz... nem tudom ez mennyire érthető, de nálam mindig bejön, és mindig sikerül megtalálnom a legcélravezetőbb megoldásokat ezzel a szisztémával. tény hogy át kell gondolni, de ha ettől lesz vmi jo, hogy az elején átgondolja az ember, akkor nem kell sajnálni rá az időt. sztem...
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
grrrrrrr... a b pontot is olvasd el.
CATIA-ban nem lehet ugyanazzal a gondolkodásmóddal élni, mert egy másik rendszerről beszélünk ami helyenként máshogy müködik... én bemutattam egy eljárást, vagy ha ugy tetszik metódust, tessék észrevenni a lehetőségeket és konstruktivan gondolkozni.... mondom hogy nem lehet teljesen általánositani a feladatot bonyolultabb helyzetekben.
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
3DFan
aktív tag
...''ugyanis, ha ez az eset van, vagyis ha a bordára ráépül vami más feature, akkor egyszerűen ez a központi egység része lesz''...
Gondolom ez alatt azt érted, hogy eleve ráteszed a bordát a központi egységre. De ha eleve a központi egység részévé teszed a bordát akkor nem tudod majd levenni a sraffot róla.
Másik amit nagyon nem értek, lagalábbis nem tudtam kivitelezni a felület levétele.
Ahhoz, hogy a felületlevét asszociatív maradjon (erre mindenkép szükség van a későbbi kivonáshoz, hogy csak a borda maradjon) a szülőt kell kijelőlni. Konkrétan CATIA alatt PartBody vagy Bodyx, így a később a szülő alá kerülő feature-ok is levételre kerülnek. Ezzel nincs is gond, de ha hozzáteszem a bordát meg a lekerekítéseket akkor azok is levételre majd kivonásra kerülnek, tehát nem marad semmi. -
Parson
addikt
amugy kérdésedre válaszolva 2 általános eset van:
1. ha a borda nem zavar be a további fejlesztésbe, akkor attól függetlenül a központi egységen lehet továbbvinni a fejlesztést.
2. ha bezavar, ergo erre is épül feature, akkor jön az arany ászok reklám szlogenje: nah akkor gondolkodjunk:
a) meg kell oldani hogy a borda felkerüljön a központi egységre, mert mondjuk olyan alakitás kell a geometrián, ami csak part-on belül hozhato létre - (és innentől kezdve már nem nagyon lehet általánositani, mert tul sok lehetőség adódik, és az iménti csak az egyik)
b) utána el is kell távolitani és ujra létrehozni az előző, már jol automatizált eljárással.
no és mégis mi ebben az egyszerű? az, hogy igazából semmi ujat nem mondtam, mert az a) pontban megfogalmazott eljárásra nincs szükség... ugyanis, ha ez az eset van, vagyis ha a bordára ráépül vami más feature, akkor egyszerűen ez a központi egység része lesz, visszakanyarodva ezzel a már kitárgyalt eljáráshoz.
mindenestre amint mondtam, mindig az adott helyzet szüli a pontos eljárást, nem lehet teljesen általánositani.───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
huha... ennyire ne bonyolitsuk a dolgot. én csak egy bonyolultabb alkatrész szabványos megjelenités miatti általános modellezési megoldását mutattam meg. ezt a szerintem nem tulságosan bonyolult lehetőséget kell benne észrevenni, utána a következőket már hasonló megoldások sora követi, de mindig az éppen aktuális körülmények határozzák meg a lépéseket.
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
3DFan
aktív tag
Próbálom megérteni az eljárást, de nehéz a felfogásom, tehát kérdezek.
Központi egységnek a borda nélküli, elsőként létrehozott alkatrészt nevezed. Ezt másolod át új alkatrészbe, leveszed a felületét majd bordázod, kerekíted, végül kivonást végzel a levett felület segítségével. Így abban a part-ban csak a borda+lekerekítés maradnak.
A modell további tervezését a központi egységen végzed? De ott nincsenek a bordák rajta nem? Esetleg egy darab amit a másolatra raktál (feltéve ha ez a másolás opció kétirányú). Vagy összeállítás térben, ahol a bordák látszanak? Oda meg a központi egységet illeszted be aminek nincs a feülete levéve tehát nem asszociatív. -
Parson
addikt
emberek, csütörtökön focus, megy vki?
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
természetesen több is van, azok az alkatrészek 6-700 feature-ből állnak összesen. lényeg a lényeg, ezzel csak egy jó példát mutattam arra nézvést, hogy azt az 'alap' geometriát nem mindig lehet önkényesen felvenni, éppen ezért fundáltam ki ezt a full automatizált lépéssort, ami group-ba rendezve önálló feature-ként is lehet akár a modellfában, és ami természetesen egyszerűbb eseteknél is ugyanolyan jól müködik, mind a bonyolultabbaknál (minő csoda)... a lényeg, hogy a körülmények adják a lehetőségeket és nem mi irjuk elő azt minden esetben.
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
-
3DFan
aktív tag
-
3DFan
aktív tag
Szia! Van olyan is hogy Algolab vagy Vextractor. Most próbáltam egy logót átkonvertálni vektorba, az eredmény: [link] (ez előtte szöveg volt). Az Algolab progival készítettem. Alapbeállításokkal használtam, nem tudom mit kell tekergetni rajta, da hát akkor is ezek betűk voltak, most meg... Nem akarom a kedvedet szegni, de szerintem csodát ne várj. Üdv
[Szerkesztve] -
Sziasztok!Most akadtam rá a scan2cad nevü progira és aki esetleg használja vagy tud hasonlo progirol ami képekböl automatikusan készit vektoros rajzot az leirhatná hogy milyen beállitásokat kell alkalmazni ahhoz hogy a lehetö legpontosabban kövesse a rajzon lévö vonalakat.
köszi -
Parson
addikt
új téma: wildfire library databases - ki mit tud erről, mire jok az egyes library-k? mer én egyelőre csak annyit, hogy a graphic library is idetartozik, ami a photorenderelésekhez jó és egyáltalán a grafikus kiegészitő elemeket tartalmazza, előre definiált anyagokkal, fényekkel, szobákkal, stb...
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Atlantis
veterán
Ezaz Uraim, jó volna több hasonlót olvasni a topicban.
Amúgy elismerésem, látom, érzitek a témát. Én egy kicsit más vonalon használom a ProE-t, ezek nekem is hasznos, új dolgok.>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford
-
Parson
addikt
sajnos van olyan alkatrészem ami pl 3-400 feature után jut el oda (gondoljunk pl bonyolutabb fröccsöntött geometriákra), hogy bordát lehet rajta definiálni... egyszerűen halmazmüveleti okok miatt nem lehet önkényesen felboritani a sorrendet... ha mindezt egyszerűsiteni akarnám pár feature-be, akkor durva közelités lenne csak... igy marad egy jól automatizált megoldás... ami összvisz pár extra lépést igényel csak.
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
3DFan
aktív tag
Egy alaptest ne álljon 110 feature-ból. Azért alap. Azzal ez egyszerű testtel (testekkel) indítod a modellezést ami a bordát kétoldalról határolja, később építkezhetsz tovább minden irányban. Ha a borda a 10. emeleten van akkor nem az 1. emelettel indítok hanem a 10.-el.
A használhatóság alatt azt értem, hogy rajzra, összeállításba alkalmas. De pl egy végeselem-analízis alá nem tenném be az e metódussal készűlt akármit sem.
Akkor megcsinálom normálisan, vargabetűk nélkül és piszmogok kicsit a metszés levételekor a bordánál. Vagy úgy viszem a metszősíkot, hogy ne keresztezze a bordát, azt úgyis nézetben méretezem. -
Parson
addikt
csal magyarázatképpen irom:
a te megoldásod is tényleg müködik... de mi van ha az alaptested áll 110 feature-ből? és a bordák csak ezután kerülnek rá... akkor ugyanezt az alaptestet még1x létre kell hoznod... én ezt automatizáltam... nem a borda létrehozása utáni feature-halmazt.
amugy örülök, hogy van más vélemény, ujabb ötleteket generál...───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
3DFan
aktív tag
Köszönöm, ez kimerítő volt.
Szerintem az én megoldásom is használható. Elsőként úgyis alaptesteket hozol létre, majd bordázol, lekerekítesz (csak ott ahol az alaptest meg a borda találkozik), kiosztasz. Majd az alaptestet eltünteted, újraépíted egy másik bodyban. Innentől kezdve Jani vagy. Annyi 100 feature-t raksz fel és oda ahová csak akarod. Előbb tettem fel egy képet amikor a négy borda van a lekerekítésekkel a levegőben. Ebben az állapotában is megengedi a program, hogy módosítsd a lekerekítéseket vagy a borda paramétereit, pedig a hozzájuk tartozó elemek már a fasorban sincsenek. Előnye, hogy alkatrész környezetben készül az alkatrész. -
Parson
addikt
lejárt az idő, igy itt folytatom:
lehet, hogy pár feature-ös alkatrészeknél könnyebb eljárásnak tünik manuálisan és ''gyorsan'' dolgozni, de ha van rá mód jól átfontolt automatizált lépésekre, akkor a gép számoljon helyettünk - az mégis csak gyorsabb. ez az alapvető szempont tervezési, fejlesztési folyamat esetén... szerintem
(szimpla modellezéshez a legfavágóbb módszerek is jók, csak utána ember legyen a talpán aki türelemmel fejleszti tovább azt a bonyolult szerkezetet.)───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
nos, akor megpróbálom felvázolni a modellezési technika részletesebb elvét:
1. létrehozol egy öntött alkatrészt (min. egy koordinátarendszerrel a modellfában), melyeken elviekben lenne borda, gyakorlatban nem tesszük még rá, a rajzi megjelenitések miatt - ez akkor egyértelmű.
kiegészités: legyen ez az alaktrész nem csak két hengerből álló test egy átmenő furattal, hanem egy bonyolultabb, mondjuk 100-120 vagy akár még több feature-t tartalmazó modellfával felépült alkatrész.
2. létrehozol egy uj alkatrész-file-t amiben definiálsz egy koordinátarendszert - ez lesz a borda, amit ki tudunk venni a metszés alól, biztositva ezzel a szabványos rajzi megjelenitést.
ebbe az uj alkatrészbe az insert/shared data/merge from other model opcióval bemásoljuk a meglévő 'központi' egységet a koordinátarendszerek segitségével, a kettő között kapcsolat maradjon dependent.
kiegészités: ez a feature biztositja számunka a két, alkatrészen belüli 'alegység' közötti asszociativitást - ha változik az egyik, automatikusan változni fog a másik alegység is, egymáshoz idomulva.
ahogy emlitettem, két másik lehetőség is adódik kapásból, (meg még több is, de ezek a legkézenfekvőbbek: ) pl családtábla, vagy pl top-down design metódus.
családtáblás megoldás: instance-okkal kell szórakozni, meg a családtáblát frissitgetni módositgatáskor, macerás... nem ehhez az esethez jó alkalmazni.
top-down design: jobb egy fokkal mint a családtábla, mivel egy összeállitásban lelophatjuk a referenciákat a 'borda' alegységhez és utána a 'központi' alegység módositásánál ezek a referenciák automatikusan mennek a módositgatásokkal, igy a borda alegység is mindig követni fogja azt. hátránya: ha egyszer létrehoztuk a 'köztponti' alegység geometriáját, és azt ujabb feature-ökkel tovább fejlesztenénk, stb, akkor a top down design-ban manuálisan ugyanezeket a lépéseket még1x létre kéne hozni immár a borda egységben, igaz, meglévő referenciákkal, de akkor is plusz munkát okoz.
visszatérve a merge from other model opciora: ez a feature az összes, központi egységben lévő geometriai elemet egybe másolva kezeli, és nekünk lényegében ez kell, hiszen:
ha egy alkatrészt fejlesztesz, egy nagy halom feature-t követ a borda, vagyis egy már meglévő geometriára épül rá. ezt a meglévő geometriai 'egységet' pedig jobb 1x kezelni, mint 2x - hiszen nem csak meglévő értékek átállitása jöhet szóba, (pl furatok átmérőinek átállitása) hanem akár plussz fetaure-ök is bekerülhetnek. - ez fontos szempont egy bonyolultabb alkatrésznél. - lehet hogy első ránézésre bonyolultabb feature-nek tűnik, de végeredményben sokkal célravezetőbb, már pedig ez az amit jó szem előtt tartani. elején átfontolt lépések, aztán könyebb kezelhetőség - kizárva ezzel a bajlódást a modellel, jobban koncentrálva a tervezői oldalra.
3. lelopjuk az összes felülelet
kiegészités: amennyiben solid surfaces opció-val van lelopva, igy ha plusz featurok kerülnek is be az eredeti modellbe, ez már az uj model geometriájáról szedi a felületeket - eredmény: nagyon jól automatizált feature.
4. felrakjuk a bordát és a lerekitéseket
5. a létrehozott surface-szel kivágjuk a fölösleges részt- 3.-pontban leirt indokok alapján - surface kijelőlése - edit / solidify
kiegészités: ez is egy egyszerű, mégis módositások esetében teljesen automatizált lépés
6. egy összeállitás file-ba beszereljük a 'központi alegységet' és annak (2. pontban felhasznált) koordinátarendszeréhez passzintva beszereled a 'borda' alegységet.
kiegészités: ezzel elértük, hogy lényegében kiindultunk egy pontból és abszolute ugyanoda jutottunk vissza, csak épp közbeiktattunk modell sziinten egy 'borda függetlenitést' a 'központi alegységtől'
7. metszetet létrehozzuk, és kivesszük belőle a bordát, ami a metszősikba esik.
8. megjelenitjük a metszetet a rajztérben.
egyetlen hátránya van a metódusnak: az alkatrészünk model-szinten összeállitás lesz. ezt vagy lekezeljük a megfelelő paraméterekkel a rajztérben, vagy keresünk más megoldást. pl autoCAD-et
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
3DFan
aktív tag
Az a baj, hogy nem nagyon értem a lépéseidet (1500 hsz).
2. új alkatrész létrehozás, majd koordiántarendszer segitségével 'merge from other model' opcióval dependent-en hagyva a kapcsolatot átmásoljuk az alkatrészt (1.) az új alkatrész modelterébe. -ez magas, minek kell ez a speckó másolás. Megcsinálod a forgástestet, egy mások partban pedig szintén a forgástest meg egy borda meg a lekerekítések, majd kiveszed belőle a forgástestet (marad a borda + a kerekítések). Utána szerelés..
3. lelopjuk az összes felületet (solid surfaces) -ez ok
5. a surface-el kivágjuk a fölösleges részt, vagyis az eredeti borda nélküli geometriát -hogyan vágsz ki felülettel ilyen testet?
Közben én is kiötlöttem a saját teóriámat (ez part térben zajlik):
1.Forgástest + egy borda készítés.
2.Lekerekítés majd a borda kiosztása a lekerekítésekkel együtt.
3.Forgástest eltávolítása ( pl 2x kivonás), marad: [link]
4. Forgástest újraépítése (pl 2x kihúzás) egy új body-ban.
Eredmény:
[link]
[link] -
Parson
addikt
-
Parson
addikt
csodálkoztam is, hogy mire fel ez a nagy kiváncsiság, hiszen 'csupán' egy szabványos rajzi megjelenitéssel kapcsolatban felmerült probléma megoldását kerestük, ami különösebben nem olyan káprázatos, ha csak vki nem vmi rajz-fanatikus
3D-s modellről készült látványos(abb) képet majd inkább a végleges konstrukció után mutatnék, ha még kiváncsi leszel rá... egyelőre még készül, bár tény hogy már utsó stádiumában van a tervezési folyamat.───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
feltenném, ha müködne a képfeltöltés...
másikra meg müködne ez az eljárás... ha látnám értelmét... de aszem megvétózom ezt a dolgot vagy legalábbis egyelőre nagyon ezen a véleményen vagyok. azért köszi a tippet, én is vmi hasonlóra jutottam első körben.
proe-ban a logika azt mutatja, hogy a definiált metszősikban leképezi a straffot és a konturvonalakat majd ezt meg tudod mutatni szelvényként... ha meg metszetként mutatod meg, akkor megjelennek ezen felül nézetben a rajz sikja mögötti alkatrészek, illetve ugyancsak nézetben azok az alkatrészek is, amiket ugyan elmetszene az alkatrész alapból, de te a modeltérben kivetted a metszés alól... sztem.───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
3DFan
aktív tag
Ez a lekerekítés megoldásod elég ProE specifikusnak tűnik, nem találtam a megfelelőjét. Feltehetnél egy képet róla legalább hadd ámuldozzak rajta.
Akkor készíts egy szelvényt az egészről meg egy nézeti képet arról az X-ről (méretarány azonos!). A szelvényen töröld le az X-hez tartozó geometriát, sraffot, de néhány pontot hagyj meg referenciának. Majd a nézeti képet tedd rá a szelvényre a referenciák segítenek a pontos beillesztésben. Gond ott lehet ha nagyobb az X-nek a metszősík előtti mérete így rátakar a szelvényezett részekre. Fura feladat. X: a nézetben mutatni kívánt elem.
Ui: a metszhetőség kikapcsolása CATIA-ban nem él a szelvényre, csak metszésnél használatos. Szelvénynél le kell venni a sraffot.
[Szerkesztve] -
Parson
addikt
proe alapból a szelvényt ugy generálja le, hogy csak a metszősikban megjelenő straffot és a konturokat mutatja... mivel nem metszet, hanem szelvény, ezért a metszősik mögötti nézetben ábrázolt dolgokat nem jeleniti meg... fel van adva a lecke...
[Szerkesztve]───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Marketing Budget
Város: Budapest