Új hozzászólás Aktív témák

  • addikt

    Szerintem kicsit elbeszéltek egymás mellett. Talán úgy kellett volna fogalmazni, hogy nem az időeredmény számít, hanem a beletett munka.

    Ha pl valaki 60 éve rendszeresen fut és még 80 évesen is lefutja a marathont hagyományból, az mindenkiben tiszteletet fog ébreszteni és senki sem fogja a szemére vetni, ha esetleg nem fért be 5 óra alá. Ugyanez igaz, ha valakinek valamilyen betegsége vagy fogyatékossága van stb.

    Viszont ha valaki 2 hetente fut egy kört a Margit-szigeten, aztán elindul mert a barátnője is megy és nem akar kimaradni, arra én is azt mondom, hogy nem lenne ott a helye. Főleg, hogy pont ez a fajta, aki aztán telenyomja vele az instagramját, majd hetekig hallgathatják a kollégák az ebédnél meg a rokonok a vacsoránál a nagy tettet. De ez a típus az is, aki még évtizedek múlva is bármilyen kontextusban képes becsempészni a beszélgetésbe, hogy ő bizony lefutotta a maratont. Persze azt nem teszi hozzá, hogy 6 és fél óra alatt és a felét csoszogva sétálta.
    Tegye fel a kezét, akinek nem ellenszenves ez a típus?
    Az a baj ezzel, hogy részesülni akar a maratonnal járó "dicsőségből", figyelemből, elismerésből, vagy bármire is vágyik, anélkül, hogy beletenné azt a munkát, ami éppen az alapjául szolgálna ezeknek. Kis túlzással bárki meg tud tenni 42km-et. Ez önmagában a szememben semmivel nem jár. De szerintem egy marathont igenis meg kell tisztelni azzal, hogy az ember legalább végig egy értékelhető és folyamatos futómozgást végez. (És itt nem arról beszélek, aki bekezd 4:30-as kilóméterekkel, aztán 36 és 38 km között bele kell sétáljon, mert beszúr az oldala és görcsöl a combja. Ő beletette a munkát és simán lefutná 5:00 pace-szel gond nélkül. Ő rendben van. :) )

    Van a harmadik kategória. A lelkes kezdő, aki fél éve kezdett futni, megvan végre az első folyamatos 10km, amit lefutott és nagy örömében benevez a 4 hónapra rá kezdődő marathonra. Biztos meg tudja tenni a távot, ha nagyon akarja, nem erről van szó. De neki is azt mondanám, hogy tök jó, hogy kitűzte célnak, csak 4 hónap helyett adjon magának inkább 1-2 évet. Először próbáljon meg bemenni a 10 km-en 1 óra alá. Aztán legyenek rendszeresen 20km-es edzései stb. És amikor tényleg készen van, akkor fussa le rendesen, emelt fővel. És akkor büszke lehet majd. Nem arra, hogy megtett 42km-ert, hanem az előtte lévő 2 évre, amit szépen végig edzett. Ez adja az egész értékét és én azt mondom, hogy ezt ne lehessen elkummantani.

    [ Szerkesztve ]

    ''Annyira vagyunk egészségesek, amennyire a gondolataink humánusak.''

Új hozzászólás Aktív témák