Új hozzászólás Aktív témák

  • Vertigo18

    addikt

    A havi egy félmaratont betartom ezentúl is. Szerintem a videóban tökéletesen el van magyarázva. Tényleg nem futok többet maratont, egyszerűen nem nekem való és kész. Persze, fel lehetne rá készülni, meg minden, de nincs rá indíttatás. Az elsőt megfutottam, hogy elmondhassam, maratonista vagyok. Bevallom, a személyes ismeretségi körömben 2 maratonista van rajtam kívül és ez büszkeséggel töltött el. Azonban, mint említettem, egy Garmin oldalon kívül, meg egy Garmin kitűzőn kívül semmim sincs róla. Ezért 3 éve azon gondolkodom, hogy KIZÁRÓLAG csak akkor ismétlem meg, ha látok egy olyan versenyt, amin szép a befutóérem, nem túl drága, nem megy el egy napom vele és nem sok az oda-vissza út. Valljuk be, ilyen nem nagyon lehetett volna a pandémia nélkül.

    De most minden adott volt EZEN feltételek közül.

    A lábam? Érdekes... Az izmok érezhetően regenerálódnak, tegnap kizárólag ülőmunkát végeztem, ritkán keltem fel, akkor is minek... Úgy mentem, mint a börtönben a gyengébb rabok, akiket seggberaknak. Már, ha mentem. Mára sokkal jobbak, mindenhol fáj, izületeknél, izmoknál, de nem nagyon, nem elviselhetetlen. A talpélem viszont most szép, kék, meg zöld és be van dagadva. Folyamatosan polcolom, ha lehetőség van rá és borogatom, de ez hétvégén még elmegy, ma, meg holnap éjszakába megyek, ott már nem tehetem meg, hogy lerúgom a félig felhúzott cipőt.

    Minél több embert ismerek, annál jobban szeretem a kutyámat...

Új hozzászólás Aktív témák