Aktív témák

• #1 borsóó újonc

  2006-01-05 16:36:24 #1

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  borsóó

  újonc

  na háj! esküszöm tök jópofa ez!! évek ota irok naplot, de ez igy még izgibb... föleg, hogy olvasgattam a többit is, és tényleg megnyugtató, hogy nem én vagyok az eggyetlen bolond a világon...
  nos a mai napról annyit, hogy ennél már csak a holnapi lehet rosszabb. azaz igazság, hogy engem ez a lélekfagyasztó hideg alapból kinyír!!! ha ehhez hozzá adom, hogy még mindíg rosszul vagyok a szilveszter miatt (megjegyzés: soha soha többé nem iszom!!)
  és tulajdonképpen csak ma tudatosult bennem, hogy vészesen közeleg a félév is. szóval tényleg kezdhetek aggodni! öszintén szólva még rettegek a szülői terrortól... márpedig a rossz félévi kapcsán kezdhetek felkészülni rá...
  najo egy icipicit azért örülhetek is. holnap hosszú hosszú idő után először lesz randim egy egészen épkézláb pasival... (eddig föleg a fogyatékosok köreiben arattam sikereket.)
  szóval drukkolok magamnak.
  na most futok, mert rajzorám lesz
  (megjegyzés: nem tudok és nem is akarok helyesen irni!!!!)
  

  amere est gaudere felicitate alterius

• #2 borsóó újonc

  2006-01-10 09:09:57 #2

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  borsóó

  újonc

  no hátakkor:
  végülis az oktogonon taliztam a csávóval... hosszú idő után láttam ujra, és őszintén szólva kicsit féltem, hogy idő közben felszedett néhány (mondjuk 200) kilót, vagy ellepték a fejét a ragyák vagy valami... de mikor megláttam igen kellemeset kellett csalódnom. nem hogy simán jól nézett ki, hanem kiffejezetten esztétikus látványt nyújtott. szóval már ezzel a várton felül teljesített...
  beültünk egy helyre. hogy iszunk, meg dumálunk egy picit... és tényleg full jól éreztem magam (azt leszámítva, hogy a sok sőrtől folyamatosan pisiznem kellett...) a csávó vicces, kedves, aranyos, udvarias blablabla. szóval full jo... az eggyetlen bökkenő, hogy mikor elváltunk eggyetlen szóval sem említette. hogy hív e, vagy hogy látjuk e még egymást. szóval nem mondott semmi bíztatót. sőt, ami még rosszabb, hogy az óta nem is nagyon keresett, pedig már a negyedik nap telt el az óta...
  még nem zuhantam teljesen magam alá... de azért már egészen jo uton haladok. az optimizmusom és az önbecsülésem naggyából a béka feneke alatt 10 méterrel...
  jojo. nyilván nekem is kijárt már ez. most legalább tudom mit éreztek azok a csávók akiknél kinyomtam a telefont a mikor hivtak, meg nem válaszoltam az smsekre egy balul elsült randi után.
  milyen jo lenne ha végre olyan pasival akadnék össze akivel tényleg semmi baj sincs, és kivételesen én is tetszem neki... legalább egy icipicit...
  tényleg nem értem. nem vagyok én szar nő, és a tőlem telhető legnormálisabban viselkedtem. ennél jobbat ha akarok sem nyújthatok.
  ráadásul itt a hétvége, amikoris a camponába (vagy hova) megyek valami deszkás rendezvényre, és eléggé nagy esély van rá, hogy találkozom a volt barátommal (aki rejtéjes okokbol a mai napig hivogat) ami semmi féle képpen sem nevezhető jónak. főleg hogy egy magamfajta lány csak és kizárólag azért néz el ilyen helyekre, hogy gyönyörködjön a szuper helyes deszkás palikban ( meg persze az ingyen offline miatt)
  szóval tutira nem fogok örülni ha a lúzer voltpasimmal kell majd arról társalogni, hogy miért nem vagyok hajlandó visszairni a nevetséges '' hogy vagy'' meg ''mi van veled'' smseire. foggalmam sincs miért van erre szügség. engem sem érdekel hogy ő hogy van. akkor miért kölcsem arra a pénzem hogy köszönjem vele ''én csodásan''... ha bajom van ugyse vele osztom meg. a faszér nem tudott akkor figyelni rám amikor eggyütt voltunk. talán akkor tudná hogy milyen ember is vagyok valójában, és nem hinné azt hogy van kedven ilyen hülye beszélgetéseket folytatni vele...
  najo megyek mert suliban vagyok és kb 10 perce becsöngettek, igy félév elött nem jön jöl az igazolatlan...

  amere est gaudere felicitate alterius

• #3 borsóó újonc

  2006-01-15 17:54:46 #3

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  borsóó

  újonc

  na helloka.
  a helyzet annyi hogy a csávó még mindíg nem irt, nyilván már nem is fog... nem érzem magam szarul miatta... illetve de vagyis igen csak nem ''ugy''. nem az bánt hogy konkrétan ő nem keresett, vagy hogy konkrétan neki nem jöttem be. ami sokkal jobban bánt az az hogy megint ez törént. utálom hogy mindíg van valami ami nem paszol, és utálom hogy sosem tudom meg hogy mi az.
  mindíg olyan szépen indulnak a dolgok. szemlátomást én is tetszem a csávónak, ö is nekem és utána mégis falba utközünk. vagy nekem hiányzik valami, vagy a csávó nem hív foggalmamsincs hogy miért. végeredményben mindíg azt veszem le a dologból, hogy velem van a baj.... ha nem hiv az nyilván azért van mert nem tetszem neki. és nyilván nem a külsömmel van a baj mert ha az lenne a gond.hogy olyan csúnya vagyok hogy nem lehet rám nézni akkor el sem hivott volna. szóval csak arra következtethetek, hogy nem vagyok eléggé érdekes ember vagy hogy túl butának tartanak vagy mittudomén. a másik lehetőség, hogy részéről minden okés, és akar még találkozni meg nyitott meg tényleg tetszem neki blabla.. és ilyenkor mi történik?? naná hogy nekem nem jo! és tessék megint helyben vagyunk, megint velem van a baj, mert tessék én hülye barom egyszerüen képtelen vagyok értékelni azt ha valaki tényleg fontosnak tart.
  szóval tegnap, vagy nem is tudom talán tegnap elött, mikor tudatosult bennem, hogy már tényleg nem fog irni kicsit azért magamba zuhantam, hogy mekkora egy szar csaj vagyok , hogy senkinek sem kellek. aztán rá kellet döbbenem hogy ez mennyire nem igaz. mármint ez egy eset volt az ezerből. és többnyire azért nem az a probléma hogy én nem kellek a fiuknak. asszem valójában ők nem kellenek nekem. ami egyszerűen érthetetlen, hiszen én nem szeretnék egyedül lenni és tényleg nagyon nagyon kezdem már unni a magányt. szóval tényleg velem van a probléma mert lehetőség az lenne csak nekem az sosem felel meg.
  soha nem szerettem még igazán. még azt se akivel ugy huzamosabb idejig eggyütt voltam. és az is: visszaolvastam azt amit előzőleg irtam és esküszöm kiakaszt.hogy hogyan beszélek a volt barátomról. én vagyok felháborodva, pedig az lenne a normális amit ő csinál... normális dolog higy keres, mert fontos voltam neki valamikor és ebből következik, hogy valamennyire mindig érdeklödik irántam akár csak baráti alapon. én meg az érzéketlenség megtestesírtője ugy vagyok vele, hogy ha egyszer vége akkor vége és felőlem meg is dögölhet.
  kezdek kicsit megilyedni magamtól. mi van ha érzelmileg teljesen frigid vagyok???
  
  najo próbálok tovább lépni és azzal nyugtatni magamat, hogy még nem érkezeettt el az akit én igazán szerethetek.. de már csak idő kérdése. és akkor kiderül hogy nekem mekkora nayg szivem stb.
  
  egyébként elégggé durván büntudatom van. az ujjévben elléggé hanyagoltam a rajzórákat, és ami a nagyobb para, hogy az edzéseket is. egészen pontosan egy darab edzésen voltam idén pedig hetente hatszor kéne eljárnom. az igazi baj az hogy asszem ez az amit a legjobban szertetek csinálni és ha már ehez sincsen kedvem, vagy csak mindig hagyom hogy valami közbejöjjön az azt jelenti,hogy megint eljött egy ilyen ''szarok mindenre'' korszakom. az ilyet sose szeretem, mert utólag visszatekintve az ember mindíg megbánja hogy kihagyta azt a kis időt. pédául hogy karácson elött elkezdtem gyakorolgatni a fejforit és most majd ha visszamegyek valoszínüleg megint kezdhetem ott hogy hogyan is kell fejenállni. szóval végeredményben én szivom meg. a break meg a hiphop nem is olyan könnyű és minden eggyes kihagyott edzéssel nyújtom az időt a jelen és a célom elérése között. szóval itt és most megfogadom, hogy holnaptól ismét komolyan veszem a dolgot, nem hagyom magamat bepunnyadni. mitöbb még élvezni is fogom, ugy mint szoktam , olyan teljesszívből.

  amere est gaudere felicitate alterius

Aktív témák