Aktív témák

• #2 layerke aktív tag layerke #1

  2017-02-11 16:53:42 #2

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  layerke

  aktív tag

  válasz layerke #1 üzenetére

  3D nyomtatás topikösszefoglaló

  
  ● Kis történelem
  A 3D nyomtatók első példányai az 1980-as években bukkantak fel, kezdetben nagy és drága gépek voltak korlátozott felhasználási területtel, majd egészen a '90-es évek elejéig nem is készült piacképes példány, amikor is megjelentek az első FDM (Fused deposition modeling ~olvasztott elmozdításos modellezés) technológiára épülő 3D nyomtatók, amik napjaink legelterjedtebb hobbi nyomtatói.
  
  ● 3D nyomtató típusok
  - FDM (Fused deposition modeling - Olvasztott elmozdításos modellezés)
  - FFF (Fused Filament Fabrication - Olvasztott műanyagszálas gyártás)
  - SLA (Stereolithography - Sztereolitográfia)
  - DLP (Digital Light Processing - Digitális fényeljárásos nyomtatás)
  - SLS (Selective Laser Sintering - Szelektív lézeres szinterezés)
  - SLM (Selective Laser Melting - Szelektív lézeres olvasztás)
  - EBM (Electronic Beam Melting - Elektronikus sugárral való olvasztás)
  - LOM (Laminated Object Manufacturing - Laminált tárgy gyártás)
  
  A továbbiakban ebben a topikban csak a napjainkban hobbistáknak is elérhető árú elsősorban FFF, valamint DLP nyomtatókkal fogunk foglalkozni.
  

  FFF Nyomtató

  
  ● 3D nyomtatáshoz használható alapanyagok
  - PLA (Polylactic acid - politejsav)
  - ABS (Acrylonitrile butadiene styrene - akrilonitril-butadién-sztirol)
  - PET (Polyethylene terephthalate - polietilén-tereftalát)
  - NYLON (Polyamide - poliamid)
  - PVA (Polyvinyl alcohol- polivinil-alkohol)
  - PP (Polypropilene - polipropilén)
  - PC (Polycarbonate - polikarbonát)
  - PS (Polystyrene - polisztrirol)
  - TPU (Thermoplastic polyurethane - poliuretán)
  
  ● 3D nyomtatáshoz...

  [ Szerkesztve ]

• #3 layerke aktív tag

  2017-06-19 18:29:56 #3

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  layerke

  aktív tag

  3D nyomtatáshoz használható alapanyagok

  
  ● PLA (Polylactic acid - politejsav)
  Az egyik legelterjedtebb alapanyag amellett, hogy olcsó és könnyű vele nyomtatni (így kezdőknek is ajánlott), még ráadásul biológiailag lebontható anyag, ami azt jelenti, hogy megfelelő körülmények között teljesen lebomlik ellentétben a legtöbb műanyaggal. Festhető többféle festékkel, csiszolható, utómunkálatokat lehet rajta végezni.
  Javasolt hőmérsékletek:
  fúvóka 180-220 °C | fűthető asztal 20-65 °C
  
  ● ABS (Acrylonitrile butadiene styrene - akrilnitril-butadién-sztirol)
  A másik igen elterjedt alapanyag az ABS, ami szintén olcsó és bár kissé körülményesebb vele nyomtatni, mint a PLA-val, de rugalmasabb és magasabb hőmérsékletet bír ki annál. Az asztal mindenképpen fűthető kell legyen és a megfelelő tapadást biztosítani kell (kapton szalaggal vagy acetonban oldott ABS felkenésével), hogy sikeresen nyomtass ezzel az anyaggal. Számottevő hűlés közbeni zsugorodása miatt nem javasolt a tárgyhűtő ventilátor alkalmazása nyomtatás közben. Festhetősége korlátozott, mivel oldja az aceton, így gondosan megválogatott szereket alkalmazz! Egyéni védőfelszerelés használata javasolt!
  fúvóka 220-235 °C | fűthető asztal 90-120 °C
  
  ● PET-G (Polyethylene terephthalate glycol-modified - polietilén-tereftalát glikollal)
  Az előző két anyag jó tulajdonságait magában tömörítő anyag ez, a glikolmentes verziójából készülnek többek között az üdítőitalos palackok. Könnyen lehet vele nyomtatni, akár kezdőknek is ajánlott. Rugalmasabb, mint a PLA, jobban tapad az asztalhoz, mint az ABS, viszont könnyebben karcolható annál. Higroszkóp tulajdonsága miatt ajánlott levegőtől elzárt csomagolásban tartani, mert túl párás környezetben tárolva nehéz, akár lehetetlen lesz vele nyomtatni.
  fúvóka 220-250 °C | fűthető asztal 50-85 °C
  
  ● NYLON (Polyamide - poliamid)
  Nagyon strapabíró anyag a nejlon, erős, rugalmas, erőhatásoknak ellenáll. Közepesen nehéz vele nyomtatni, hasonlóan szereti a levegő páratartalmát megába szívni, mint a PETG. Előnyei közé tartozik, hogy könnyen szinezhető nyomtatás közben is akár különböző festékek adagolásával. Sajnos igen magas hőmérsékletet igényel nyomtatás közben, ami megnehezíti a használatát.
  fúvóka 240-265 °C | fűthető asztal 80-110 °C
  
  ● PVA (Polyvinyl alcohol - polivinil-alkohol)
  Vízben oldódó támasztóanyag, használata bármelyik másik alapanyag nyomtatása mellett javasolt bonyolult, támaszték nélkül nem megoldható nyomatok létrehozásához. Oldószere a víz, így nyomtatás után könnyen kioldható a kész nyomatból.
  fúvóka 215-225 °C | fűthető asztal 60-80 °C
  
  ● PP (Polypropilene - polipropilén)
  Egy igazán kellemetlen anyag - már ami a nyomtatás nehézségét illeti - a polipropilén. Nagyon nehéz vele nyomtatni, nem tapad rendesen az asztalhoz, nehezen tapadnak a rétegek is egymáshoz, a mindenképpen mellette szól, hogy újrahasznosítható anyag, ezért maga a nyomtató szál is készülhet újra felhasznált anyagból, akár a nyomtatott tárgyat is újra lehet hasznosítani. Továbbá igen erős anyag, kellően hajlékony, vegyszerekkel szemben jól ellenáll és étel tárolására, étkezési eszközök készítésére is használható.
  fúvóka 210-220 °C | fűthető asztal 90-110 °C
  
  ● PC (Polycarbonate - polikarbonát)
  Egy újabb nehezen nyomtatható anyag... A polikarbonát nyomtatásához fel kell kötni a gatyát, ugyanis több, mint 300 °C-os fúvóka kell a kinyomtatásához. Drága anyag, a levegő páratartalmát megköti, így vigyázni kell nagyon rá még akkor is, ha nem nyomtatunk vele. Pozitívumai közé tartozik, hogy az egyik legerősebb nyomtatható műanyag, ami nagyon jó ellenáll az ütéseknek és más erőhatásoknak.
  fúvóka 285-320 °C | fűthető asztal 90-110 °C
  
  ● HIPS (High Impact Polystyrene - polisztrirol)
  Lehet vele önálló anyagként nyomtatni, mivel ez a ploisztirol egy erősebb megjelenése, kemény, jól ellenálló nyomatok készíthetők vele. Ugyanakkor elsődleges felhasználása nem az önálló nyomtatás, hanem támasztóanyagként használjuk ABS nyomtatás mellé. Hasonló nyomtatási beállításokkal használható, mint az ABS és könnyen oldható az erősen narancsszagú limonén nevű szénhidrogén vegyületben. Alkalmazásakor egyéni védőfelszerelés használata javasolt!
  fúvóka 220-230 °C | fűthető asztal 50-65 °C
  
  ● TPU (Thermoplastic polyurethane - poliuretán)
  A termoplasztikus elasztomerek családjába tartozó TPU-val nehéz jó nyomatot készíteni. Hajlékony nyomatok készíthetőek a felhasználásával, például egyedi karkötők. Hajlékonyságát a hidegben is jól megőrzi. Fő pozitívumai a magas hőtűrő képessége (akár 150 °C) és ellenálló képessége sok vegyszerrel szemben.
  fúvóka 215-235 °C | fűthető asztal 30-60 °C
  

  Egyéb, egzotikus (legalább is nem hétköznapi) alapanyagok

  
  ● Wood (Porított fával dúsított PLA)
  Fa tapintású és színű tárgyak nyomtathatók vele, létezik nem csak az alap fával, de fenyővel, meggyel, bambusszal, kókusszal vagy olívával dúsított PLA is.
  
  ● Metal (Fém porral dúsított PLA vagy ABS)
  Legtöbbször rézzel vagy bronzzal dúsított alapanyagokról beszélünk, amik polírozhatóak az utómunkálat során. Igazán szép tárgyak készíthetők így, azzal az árral számolva, hogy drasztikusan csökkentik a fúvóka élettartamát.
  
  ● Biofila (Biológiailag lebomló)
  Nem összetévesztendő a PLA-val, ami biológiailag lebontható. Ez az anyag bizony le is bomlik egészen hétköznapi körülmények között is, nem kell speciális környezetet létrehozni a folyamathoz, mint a PLA esetén.
  
  ● Conductive (Elektromosan vezető anyaggal dúsított PLA vagy ABS)
  Ahogy a neve is mutatja. Ez az alapanyag törpefeszültségű játszadozásokhoz lett kifejlesztve. Arduino vagy Raspberry PI kedvelőinek (akiknek még 3d nyomtatójuk is van) igazán jó választás. Olyan elektromos áramot vezető formákat hozhatnak létre, amik klasszikus NYÁK készítéssel nem kivitelezhetők.
  
  ● Glow in the dark (Sötétben világító alapanyag)
  Ahogy a neve, világít a sötétben. Fluoreszkáló anyagok, melyek a környezetükből különböző hullámhosszú elektromágneses sugárzást sugározzák vissza - világítanak a sötétben.
  
  ● Magnetic (Mágnesezhető PLA)
  Mágnesezhető alapanyag. Gyakorlatilag vassal vagy egyéb ferromágneses anyaggal dúsított PLA.
  
  ● Color changing (Színváltós alapanyag)
  Hő hatására megváltozó színű alapanyagok.
  
  ● Carbon fiber (Szén szállal dúsított alapanyag)
  Ami lehet PLA, ABS, PETG vagy nejlon. Mindet lehet venni szénszálakkal dúsított kivitelben, ami lehetővé teszi az eredetileg egyszerűbb anyagokat extrém felhasználási területhez is alkalmazni. Ilyenek a repülőmodellezés, autómodellezés vagy egyedi robotok, robotkarok.
  
  ● ASA (Acrylonitrile styrene acrylate - Akrilonitril sztirol akrilát)
  Az ABS-hez hasonló alapanyag, ami néhány igen előnyös tulajdonságával kivívta helyét a listában. Ilyen tulajdonságai a jó hőtűrő képessége, ellenáll sok vegyszernek, és a legfontosabb az alak- és színtartósága. Ez teszi az egyik legalkalmasabb anyaggá kültéri használatra. Míg a legtöbb anyag deformálódik vagy elszíneződik, adott esetben kisárgul, az ASA ezt nem teszi meg. Nyomtatás közben csekély hűtést igényel, túlhűtés esetén képes széttörni.
  
  ● POM (Polyoxymethylene - polioximetilén)
  Ismert még acetál néven is, nagyon erős, precíziós alkatrészek gyártása során alkalmazható. Nyomtatáskor fűtött asztal használata kötelező.
  
  ● PMMA (Polymethyl methacrylate - plexi)
  Igen, ez a plexi lánykori neve. Nagyon nehéz vele nyomtatni, cserébe egy nagyon strapabíró, ütésálló, áttetsző tárgyat kapunk.
  
  ● Cleaning (Cleaning filament - tisztító alapanyag)
  Nem nyomtatásra kifejlesztett anyag, amivel a fúvóka tisztítását lehet megoldani. Igen széles skálán mozoghatunk a fúvóka hőmérséklettel, 150-280 °C között bármilyen hőmérsékleten használható. Általában 10 centiméternyi alapanyag elég a teljes körű fúvókatisztításhoz.

  [ Szerkesztve ]

• #4 layerke aktív tag

  2017-06-20 09:47:58 #4

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  layerke

  aktív tag

  3D nyomtatás módjai

  
  ● FDM (Fused deposition modeling - Olvasztott elmozdításos modellezés)
  A legelterjedtebb, felhasználóbarát nyomtatási mód. Kész, utómunkálatot nem vagy csak minimálisan igénylő tárgyak készíthetőek ezzel az eljárással. A nyomtatandó tárgy 3 dimenziós modelljének rétegekre való szeletelését követően a nyomtató megolvasztott anyaggal (szándékosan nem istam műanyagot, mert más is lehet) visz fel rétegeket egymásra ott, ahol szükséges az anyag. Hasonló a nyomtatás folyamata egy sima papírra való nyomtatáshoz.
  
  ● FFF (Fused Filament Fabrication - Olvasztott műanyagszálas gyártás)
  Az előző nyomtatási eljárás egy speciális válfaja, az otthon is könnyen kivitelezhető, hobbisták által előszeretettel használt szál-alapú nyomtatás. Ebben az esetben a manapság nagyon elterjedt 1,75 mm-es átmérőjű nyomtatandó műanyag egy dobra van felcsévélve, amit a nyomtató egy extruder segítségével továbbít a fűtött fúvókába és onnan a nyomtatófelületre.
  
  ● SLA (Stereolithography - Sztereolitográfia)
  Ez a nyomtatási mód kvázi fordítottja az FDM nyomtatásnak. Értsd ez alatt, hogy van egy UV fényre térhálósodó alapanyaggal töltött medence, aminek az alján van a tálca, amire nyomtatunk. Ennek a tálcának a szintjétől felfelé haladva világítják meg célzottan a folyadékot, ami így megköt és nagyon vékony rétegenként lehet vele felépíteni a kívánt formát. Miután elkészül a nyomat, az asztal kiemelkedik a folyadékból, rajta a kész tárggyal. Általában lézerrel történik a megvilágítás és mivel nagyon vékony rétegeket lehet létrehozni, ez az egyik legjobb felbontású precíziós nyomtatás, rétegvastagság elérheti az akár 10-20 mikrométert is. Hátránya, hogy az elkészült tárgy nem olyan ellenálló, mindennapos használatra kvázi alkalmatlan, bemutató tárgyakat lehet vele készíteni elsősorban.
  
  ● DLP (Digital Light Processing - Digitális fényeljárásos nyomtatás)
  A DLP nyomtatás nagyon hasonló az előzőekben tárgyalt SLA nyomtatáshoz, azzal a különbséggel, hogy itt a rétegeket egész rétegenként hozzák létre DLP projektorral megvilágítva az átlátszó medencében lévő folyékony alapanyagot és az asztal általában fejjel lefelé kerül belelógatásra a folyadékba. Ennek az az oka, hogy a projektor fókusza adott helyen van, így egyszerűbb és célszerűbb az asztalt felemelni rétegenként.
  
  ● SLS (Selective Laser Sintering - Szelektív lézeres szinterezés)
  Elsősorban fémek nyomtatásához használt eljárás, ami egy újabb alapanyag fajtát igényel. Ebben az esetben az alapanyag le van finomliszt finomságúra őrölve. A nyomtató az asztalra adagolja a szükséges pormennyiséget és megvilágításra kerül nagy energiájú lézerrel, aminek következményeként az apró részecskék összeolvadnak egy egésszé. Ezt követően egy szintén porrá őrölt kitöltőanyagot fektet a gép mindenhová, ahol nem szükséges a fém, majd ezt a két lépést ismétli, amíg el nem készül a tárgy. Ezt követően a port letakarítják a tárgyról, majd különböző hagyományos utómunkálatokkal simítják a felületét a kívánt helyeken, amíg el nem készül a végtermék. Ezt a gyártási módot a General Electric élenjáró fejlesztése már sorozatgyártás szintjére vitte a közelmúltban.
  
  ● EBM (Electronic Beam Melting - Elektronikus sugárral való olvasztás)
  Ez az eljárás nagyon hasonló az SLS-hez, azzal a különbséggel, hogy a lézerfény helyett elektronsugarat használnak az olvasztáshoz. A minimális rétegvastagság jelenleg kb 50 mikrométer.
  
  ● LOM (Laminated Object Manufacturing - Laminált tárgy gyártás)
  Ahogy a neve is mutatja, itt egymásra ragasztanak, laminálnak papír rétegeket Nagy dobra felcsévélt papírt adagolnak be a nyomtatóba, ahol színezés, méretre vágás és ragasztás után a gép másik oldalán a hulladék kiadagolása történik. Főleg designerek használják a tervezett termék bemutatására, mert a gép drága, nehezen kezelhető és nem kimondottan alkalmas a nyomtatott tárgy mindennapos használatra.
  

  [ Szerkesztve ]

Aktív témák