Nincs is annál kellemetlenebb, amikor úgy ázunk el munkába menet, hogy nem is számítottunk esőre. Hiába mérgelődünk az időjárás-jelentésre, mert az előrejelzés pontatlanságának a legtöbb esetben prózai oka van: a gyakran erős jelet sugárzó vezeték nélküli eszközök. Erre a problémára hívja fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Hányszor előfordult már, hogy nem olyan időjárásunk volt, mint amilyenre a hírek alapján számítottunk? Ilyenkor persze a meteorológusokat hibáztatjuk pontatlanságuk miatt. Nem is gondolnánk, de egy olyan berendezés, melynek első látásra semmi köze az időjáráshoz – például egy nagy teljesítményű wifi-átjátszó – adott esetben pontatlanná teheti az előrejelzést.
Jó méréshez adat kell
Az időjárási jelentések az Országos Meteorológiai Szolgálatban (OMSZ) készülnek, ahol számítógépes algoritmusok segítségével alkotják meg a légköri jelenségek prognózisához szükséges számításokat. A budapesti központban matematikai- és valószínűségszámítások segítségével kiszámított várható időjárás nem csak itthon, de nemzetközi viszonylatban is fontos, hiszen a nagyobb pontosság elérése érdekében nemzetközi adatcsere zajlik.
Megbízható előrejelzést 10, maximum 14 napra tudnak készíteni, viszont ennek pontosságához elengedhetetlenek a minél pontosabb mérések és adatok. Magyarországon a pestszentlőrinci központban található radarállomásnak nagy szerepe van ebben, mert a radar visszatérő hulláma hordozza azokat az információkat, amelyekből elkészül a jelentés. A radar 5,6 gigahertzen küld jeleket és egy 240 km sugarú körben meg tudja határozni, hogy melyik területen mennyi csapadék várható.
Mi tudunk sávot váltani, a radar nem
A probléma az, hogy nagyon sok vezeték nélküli, sok esetben erős jelet sugárzó eszköz van a radar hatósugarában, amely szintén ezt a tartományt használja, megzavarva ezzel az OMSZ méréseit. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az 5,6 gigahertzes sávot a meteorológiai radar használja elsődleges jelleggel, mivel nem tud sávot váltani. A radar fizikai okok miatt csak ezen az 5,6–5,65 gigahertz közötti frekvenciákon működik, csak itt érzékeli a felhőket és a csapadékot.
Az RLAN berendezések (pont és pont között vezeték nélküli adatátvivő eszközök, így a wifi is) ugyanezt a frekvenciát harmadlagos jelleggel használhatják, tehát ideális esetben nem zavarják a radart. Viszont azok a berendezések, amelyek ebben az 5,6 gigahertzes tartományban működnek, nagyon súlyos zavarokat okozhatnak a radarnak. Az RLAN berendezéseknek több mint húsz csatorna áll a rendelkezésére, így nekik csak egyetlen, az OMSZ által használt sávot kell szabadon hagyni.
Zavarhat a router, a kamera, a drón vagy a távirányító is
A meteorológiai radarok által használt frekvenciasávok tisztán tartása egyre nagyobb kihívást okoz. A városokban lévő időjárásjelző radarokat folyamatosan zavarják különböző készülékek, amelyeket nehéz beazonosítani, mert ebben a tartományban bármi működhet, ami pont és pont közötti kapcsolatot hoz létre (ez lehet wifi router, térfigyelő kamera, drón vagy távirányító). Körülbelül kétszáz esetet derítettek fel eddig, ezek mind ipari eszközök voltak. A radart zavaró tényezők között voltak kávézók routerei (amelyek erősebbek, mint egy hagyományos otthoni router) és térfigyelő kamerák is. Ezek az eszközök folyamatosan erős jelet adnak, hosszabb távon, ezért könnyen felderíthetők és bemérhetők.
A zavart okozó eszközök folyamatosan jelennek meg, általában azért, mert azok installálásakor nem jó beállításokat adnak meg. Ezért fontos, hogy bármilyen új készülék beüzemelésénél kérjük szakember segítségét, hogy beállíthassa a megfelelő frekvenciát, így elkerülve a radar 5,6 gigahertzes tartományát. Hogy milyen egyéb módon tudjuk az időjárás pontosságát segíteni, illetve milyen más érdekességek zajlanak az OMSZ központjában, például hogyan készülnek az élőképes grafikonok vagy miért van szükség a „lufigyárra”, az kiderül a TheVR videójából.
