Cenzúravédő rendőrségi razzia?

Elsőként a Twitteren jelent meg az a hír, hogy a német rendőrség tegnap este razziát tartott a wikileaks.de domén tulajdonosának, Theodor Reppének mindkét lakásán, Drezdában és Jénában, s a szervek jelentése szerint pornográf anyagokat, illetve „bizonyítékokat” kerestek.

Ám jelen esetben valóban állítható, hogy nagyon kilóg a lóláb, hiszen a rajtaütés néhány nappal az után zajlott le, hogy a Wikileaks közzétette azt a „feketelistát”, melynek alapján az ausztrál kormányzat, pontosabban az Ausztrál Kommunikációs- és Médiahatóság (ACMA) szűri a netes oldalakat, s azokat a szolgáltatókat, illetve weboldal-tulajdonosokat, akik a tiltólistán szereplő oldalakra mutató linkeket tesznek közzé, súlyos, akár napi 1,6 millió forintnyi bírsággal sújthatja. Ez az intézkedés része annak a nagyszabású programnak, melynek keretében a kormányzat az internet különféle módokon történő szűrését kívánja bevezetni.

Hirdetés

A korrupcióellenes, a társadalmi nyilvánosságot gyakran a létező törvényekkel szembeszállva is elsődlegesnek tekintő Wikileaks ausztrál származású alapítója az ausztrál listával egy időben közzétette a hasonló, dán, illetve thaiföldi tiltólistákat is. Theodor Reppe a Wikileaks állítása szerint nem munkatársa a programnak: a név megvásárlásával szponzoruk, illetve az egyik legnépszerűbb német proxyszerver-szolgáltatóként tükrözi bizonyos anyagaikat.

Az oldal üzemeltetői bizonyosak abban, hogy a rendőrök valamelyik tiltólistát keresték Reppe lakásaiban. Ezt támaszthatja alá, hogy Németországban is mostanában készülnek egy hasonló szűrőrendszer bevezetésére a gyermekpornográfia elleni harc jegyében.

Fogorvos a tiltólistán

A legnagyobb felzúdulást az ausztrál dokumentum nyilvánosságra kerülése okozta a közelmúltban. Mind az ACMA, mind Stephen Conroy  ausztrál távközlési miniszter tagadta, hogy az ő listájukról lenne szó, hamisítványnak nevezték a Wikileaksre felkerült anyagokat, később viszont ennek ellentmondva felelőtlennek  nevezték a kiszivárogtatást, s bejelentették, hogy rendőrségi vizsgálatot kezdeményeznek az ügyben. Az oldal üzemeltetői erre azt válaszolták egy közleményben, hogy egyrészt az ausztráloknak nincs joguk Svédországban (ahol a Wikileaks központja van) nyomozni, másrészt pedig megfenyegették a minisztert, hogy „üldözni fogják” („to go after”), ha vizsgálódik a kiszivárogtató után, ugyanis a svéd törvények védik az újságíróknak bizalmas adatokat átadókat.

Maga a lista egyébként 2395 elemet tartalmazott, a 2008. augusztus eleji állapotot tükrözte, és az oldal gazdái szerint egy szűrőszoftvereket gyártó cégtől származik (azóta már frissebb adatok is találhatóak a Wikileaksen). Ha valóban hiteles dokumentumról van szó, akkor tényleg aggódhatnak a kormányhivatalnokok, mivel kiderül belőle, hogy tipikusan korrupt összeállításról van szó: a benne szereplő linkek felének nincs köze a gyermekpornográfiához vagy a terrorizmushoz, de van köztük pókeroldal, YouTube-linkek, meleg és heteroszexuális pornóoldal, Wikipedia-szócikk, kis vallásokhoz – például a sátánizmushoz – kötődő lapok, keresztény oldalak, sőt egy utazási iroda és egy fogorvos címe is belekerült valahogy. Az már nem is okoz talán meglepetést, hogy a Wikileaks két oldala is benne van: az egyik a dán cenzorlistát tartalmazza, a másik pedig az a sajtóközlemény, ami a lista kikerülését és használati módját magyarázza el az érdeklődőknek.

Azóta történt

Előzmények