Nemrég számoltunk be arról, hogy a Wikipedia vezetői a minőségjavítási projekt jegyében szigorítottak az élő személyekről szóló szócikkek szerkesztési szabadságán, s a hét végén a Wired már arról írt, hogy újabb olyan technológiát vezetnek be, melynek célja ugyancsak a hibás információk, adatok hatékonyabb szűrése. A WikiTrust-nek hívott új eszköz színjelzésekkel tájékoztat arról, hogy mennyire megbízható az adott szövegrész szerzője.

A WikiTrust fejlesztői a Kaliforniai Egyetemen található Wiki Lab kutatói. Az újonnan szerkesztett szócikkek esetében egy olyan algoritmus látja el színjelzéssel a szövegrészt, mely a szerző megbízhatóságát az alapján határozza meg, hogy az általa végrehajtott változtatások milyen sokáig maradtak meg az adott szócikkekben, azt feltételezve, hogy amit a közösség sokáig változatlanul hagy, azt a többség hitelesnek ítéli. A vitatható forrásból származó szövegrészek narancsszín hátteret kapnak, a megbízható szerzőktől eredőek halványabb árnyalatot, majd minél többen nézik meg és szerkesztik az új szöveget, s az érintett rész megmarad, annál megbízhatóbbnak tekintik, s a narancs lassanként „áthalványodik” fehérbe. Vagyis mondhatni azt, hogy egy új szerkesztés egy voks a már fennlévő és meghagyott szöveg mellett. A WikiTrust a változtatások fennmaradásának időtartama alapján egy 0-tól 9-ig terjedő skálán határozza meg a megbízhatósági szintet.

E módszerrel egyfajta darwini, evolúciós alapra helyezik a Wikipediát – jellemezte a vállalkozást a Wikipedia szoftverének egyik fejlesztője, az ebben a projektben részt nem vevő Virgil Griffith neurológus.

A WikiTrust MediaWiki kiterjesztésként már 2008 novembere óta elérhető, az újdonság az, hogy a WikiMedia Alapítvány be kívánja vezetni a teljes enciklopédiában, s a regisztrált tagoknak megjelenik a „trust info – check text” fül, amelynek segítségével megnézhetik a színezést.

A megoldás ötletgazdája, Luca de Alfaro úgy vélte, hogy az olyan minőségbiztosítási rendszerek, melyek a felhasználói minősítéseken alapulnak (mint pl. az Amazon vagy az eBay rangsora) nem tettek volna jót a Wikipedia-közösség légkörének, ezért kerestek más módot, mely ugyanakkor a szerkesztőket sem terheli további munkával, s mivel a Wikipedia minden verziót tárol, kézenfekvőnek tűnt ez a technológia.

Természetesen kritikákat is kapott az új módszer. Egy szakértő szerint technikailag ez igen bonyolult megoldás, és a valós időben zajló folymatok miatt jelentősen megnő a számításkapacitási és tárhelyigény. Erre a fejlesztők azt felelik, hogy folyamatosan dolgoznak a hatékonyság javításán: a WikiTrust első verziója egy átlagos számítógépen 20 nap alatt dolgozta volna fel a Wikipedia tartalmát, a legutolsó viszont másodpercenként 30-40 minősítési akcióval már csak négy napig dolgozna – s ez csak egyetlen átlagos gép.

Az is gond lehet, hogy nem tesztelték nagy számú felhasználón, s kétséges, hogy valóban hasznos eszköznek bizonyul-e majd, a közösség tagjai fel fogják-e használni a megbízhatósági információkat valamire. Emiatt a fejlesztők is aggódnak, tartanak attól, hogy egy merő narancssárga szöveg elriasztja a közreműködőket, s nem fognak hozzá a szerkesztéshez – ezért is kell egy külön fülre kattintani a megjelenítéshez. Emellett arra az elvi kérdésre sincs válasz, hogy mi van akkor, ha egy adott témában egy meggyőződésből vagy rosszindulatból működő csoport dolgozik sokat, ezáltal egy téves vagy szélsőséges nézetet emelnek konszenzussá. Ez utóbbira csak azt lehet válaszolni, hogy jó néhány kínos botrány után a Wikipedia mint a felvilágosodás hű örököse még mindig bízik a a tudás tömegdemokráciájában, a közösségi „józan észben”.

Arra azonban felhívják a figyelmet, hogy a WikiTrust nem „igazságmérő”, csakis azt tudja megmutatni, hogy milyen mértékű a konszenzus egy adott szócikket illetően.