Az Európa Tanács – minősített többséggel, Ausztria, Olaszország és Belgium tartózkodása és Spanyolország ellenszavazata mellett – a héten elfogadta a számítógéppel kapcsolatos találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló direktívajavaslatot, amely egységes keretbe hivatott foglalni a tagországok szabadalmi rendszereit. A hosszú ideje viták kereszttüzében álló tervezet most jóváhagyott változata – összhangban az Európai Szabadalmi Hivatal korábbi gyakorlatával – nem teszi lehetővé a szoftverek szabadalmi oltalom alá helyezését – legalábbis ez a jogalkotók hivatalos álláspontja. Bírálói szerint azonban a javaslat gyakorlatilag törvényesíti azt az eddigi jogsértő gyakorlatot, mely több tízezer szoftverszabadalom bejegyzését eredményezte Európában.
Az Európa Tanács által elfogadott szövegváltozat nagyrészt megegyezik azzal a szöveggel, melyet tavaly az Európai Parlament tárgyalt és amelyet hevesen bíráltak közgazdászok, tudósok, szoftverfejlesztők, valamint kis- és középvállalatok is. Akkor a tiltakozás hatására módosították a javaslat szövegét, hogy kizárják a szabadalmaztatható találmányok köréből a szoftvereket. A módosító indítványok azonban nem nyerték el az európai nagyvállalati lobbi tetszését, és újabb heves vitát szítottak az Európai Bizottságon belül. A direktívát ezért egy – többek között a tagországok szabadalmi hivatalainak képviselőit tömörítő – szakértői szervezethez utalták revízióra.
Az újraszövegezett javaslatból végül kimaradtak a korábbi módosító indítványok, és – a bírálók szerint – az új szövegváltozat a számítógépes programokkal szemben még megengedőbbre sikeredett, mint az eredeti. A Szabad Szoftver Alapítvány (FSF) európai elnöke, Georg Greve egyenesen úgy látja, hogy az Európa Tanács döntésével a demokrácia mondott csődöt, és Európa feladta azt a célkitűzését, hogy a "legversenyképesebb tudásalapú régióvá" emelkedjen 2010-ig.
A kritikusok szerint a kulcsfogalmak pontos meghatározásának hiánya miatt a szöveg nem egyértelműsíti, hogy mi szabadalmaztatható, és mi nem. Mint mondják, az 1973-ban Münchenben aláírt – a számítógépes programok szabadalmaztathatóságát határozottan tiltó – Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) ellenére már eddig is közel 30 000 szoftverszabadalom született Európában, a direktíva pedig ezeket és így általában a számítógépes programok szabadalmaztathatóságát legitimálja.
A vitatott javaslat tiltakozások újabb hullámát indította el. A szoftverszabadalmak ellen már korábban is aktív propagandát folytató Szabad Információs Infrastruktúráért Alapítvány (FFII) május 29-én Barcelonában tüntetést szervez a javaslat ellen, és szponzorálja a szabad szoftverek apostolának tartott Richard Stallmannak ma Londonban tartandó, a szoftverszabadalmak veszélyeiről szóló előadását.
A direktívát ugyan az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia, ám az FFII szerint az esetleges módosítások keresztülvitele ezúttal gyakorlatilag lehetetlen. A szervezet szóvivője szerint a változtatások elfogadásához ugyanis az EP-képviselők abszolút többségének jóváhagyására van szükség – függetlenül attól, hogy jelen vannak-e a szavazáson, vagy sem –, ami a gyakorlatban kétharmados vagy háromnegyedes többséget jelenthet. Ráadásul az sem ismert, hogy az új tagországok képviselői milyen álláspontot képviselnek a kérdésben – tette hozzá.
***
Hazánk a direktíva támogatói közé tartozik. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tegnap közleményben üdvözölte a javaslat elfogadását. A tárca – a hivatalos ET-állásponttal összhangban – úgy értelmezi, hogy "az új szöveg leszűkítette a szabadalmaztatható találmányok körét, kivéve abból a számítógépes programokat, a forráskódokat és tárgykódokat". Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter elmondta: megelégedésére szolgál, hogy a csatlakozás után meghozott első jelentős, informatikával kapcsolatos uniós döntés összhangban van a magyar érdekekkel, és tükrözi a tárca álláspontját.
