Bár a kormányzat támogatási rendszere jó, mégis kevés termelő középvállalkozás tudja a pályázatokon elnyerhető összegeket üzleti informatikai rendszerének fejlesztésére felhasználni - fejtette ki a NAPI Gazdaságnak Weiszbart Zsolt, a vállalatirányítási rendszereket (ERP) gyártó IFS magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója.
- Hogyan látja a magyar ERP-piac helyzetét?
- Másfél-két évvel ezelőtt sokkal derűlátóbb voltam. Akkoriban jelentek meg azok pályázatok, amelyek célja a középvállalatok támogatása vállalatirányítási rendszerek bevezetésében. Akkor indult például az Informatikai és Hírközlési Minisztérium IHM-ITP-7, "Vállalatirányítási rendszerek közepes méretű vállalkozásoknak" című pályázata. Az idén pedig a gazdasági versenyképesség operatív program - kódnéven a GVOP-2004-4.1.1. - 1,2 milliárd forintot szánt a vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek, fejlesztésére. Ilyen programok korábban nem voltak, s nagyon bíztunk benne, hogy a vállalatok élni fognak azzal a lehetőséggel, hogy a kormányzat finanszírozza e rendszerek bevezetésének felét. További bizakodásra adott okot, hogy Magyarország uniós belépésétől is további piacnövekedést vártunk.
- Nem telt el még nagyon rövid idő a csatlakozás óta?
- Már régóta elemezzük a belépés hatásait, a lehetőségeket. Az EU főként a középvállalatokat támogatja, de sajnos Magyarországon nagyon kevés ilyen méretű vállalkozás van, annak ellenére, hogy az idén már harmadszor változnak azok az ismérvek, amelyek meghatározzák, hogy mely cégek számítanak középvállalatnak. Év végére 11 milliárd forint éves árbevételi határnál lesz a limit, viszont a létszám felső korlátja változatlanul 250 fő marad. Ez megegyezik a pillanatnyilag érvényes EU-s szabályokkal, ugyanakkor Magyarországon azok a termelő cégek, amelyek forgalom alapján középvállalatnak minősülnek, ennél gyakran több, 300-500 vagy még több embert foglalkoztatnak, s ezért nem tudnak élni az unió szabályozása szerinti középvállalatoknak járó támogatási lehetőséggel. Ezeknek a cégeknek 6-8 milliárd forintos éves árbevételük ellenére sincsenek komoly forrásaik informatikai fejlesztésekre. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy gyakorlatilag ezek azok a magyar tulajdonú feldolgozóipari vállalatok, amelyek exportra termelnének, és részesei lehetnének a globális beszállítói láncoknak. Az élelmesebb társaságok persze különféle saját "vállalatirányítási programokkal" tudnak ügyeskedni, de ezek nyilvánvalóan nem tartalmazhatják azokat a képességeket, amelyeket a legjobb nemzetközi vállalati gyakorlatok és több évtizedes programfejlesztői tapasztalatok alapján létrehozott ERP-rendszerek tudnak.
- Ezek szerint a támogatások nem jutnak el a megcélzott felhasználói csoporthoz?
- Sok helyre eljutott, eljut a támogatás, de a gyártással foglalkozó cégek nagy részéhez a létszámkorlát miatt sajnos nem. A segítséget a kereskedelemmel foglalkozó középvállalatok tudnák igénybe venni, amelyek mindenben megfelelnek a feltételeknek, ám ezeknek nincs fejleszthető erőforrás-tervezési megoldásuk vagy nem érzik a szükségét az újabb ERP-rendszerek bevezetésének. Így aztán nagyon kevés olyan bevezetés történt, ahol a gyártási, a logisztikai és a pénzügyi modulokat is telepítették.
- Mint mondta, korábban derűlátóbb volt. Mi most a fő gond?
- Főleg a felvevőképesség hiánya jelent gondot, azért vagyok ma egy kissé borúlátó, mert a hivatalos adatok szerint hatezer középvállalat van az országban, de úgy látom, hogy ezeknek tizede az, amelyiknek igénye és lehetősége van egy komolyabb ERP-rendszer bevezetésére. Mindemellett tőlünk nyugatra nagyon pozitív folyamatok indultak be az ERP-piacon és az elemzők is folyamatos növekedést prognosztizálnak.
- Lát reményt a középvállalatok továbblépésére?
- Középvállalati szinten a magyar piacon már az is óriási kulturális előrelépés, ha egy cég egyáltalán vesz ERP-rendszert és elkezdi azt használni. Nem szabad tehát maximalistának lenni, például elvárni, hogy rögtön bevezessék például a webes alkalmazásokat, mert ez egyelőre irreális elvárás volna. El kell telnie még két-három évnek, hogy az ilyen-olyan ERP-szerű rendszerekről áttérjenek a komoly, nemzetközileg is elismert, korszerű technológiájú megoldásokra.
- Milyen trendek futottak le az elmúlt években az ERP-piacon?
- Az ezredfordulón, az internetgazdaság fellendülésének csúcspontján a technológia, ezen belül a vállalati informatikában az e-biznisz volt a figyelem középpontjában. A szakmabeliek akkor úgy látták, hogy ez igen rövid időn belül a szervezeti folyamatok integrált része lesz. Ez a jóslat ugyan így nem teljesült, de az tény, hogy azóta szinte minden iparágban strukturális változás kezdődött az új technológiák integrálódásának hatására. Már abban az időszakban is egyre több vállalat ismerte fel, hogy a szigetszerű rendszerek használata nem kifizetődő, és az it-szakma arra számított, hogy 2000 után nőni fog az ERP-rendszerek iránti kereslet. Új trendként jelentkezett, hogy a vállalatok elkezdték kiszervezni informatikai rendszereik üzemeltetését erőforrás-kihelyezést nyújtó szolgáltatókhoz. Megjelent a portáltechnológia és az ügyfélkapcsolat-menedzsment (CRM), valamint egyre fontosabbá kezdett válni az üzleti alkalmazások integrációja. A gazdasági visszaesés kezdetével ellentmondásossá váltak a piaci-szakmai trendek: miközben egyre inkább a még nyitottabb, rugalmasabb, könnyebben integrálható, az internet előnyeit is kihasználó rendszerek iránti igény határozta meg a fejlődés irányát, az üzleti világban a kedvezőtlen konjunktúra miatt sokkal óvatosabban és lassabban mozdulnak a vállalatok, mint az előző években. Részben az óvatosság miatt megnőtt a beszállítók különböző rendszereivel történő együttműködés iránti igény. A gazdaság általános gyengülése visszavetette az ERP-piacot is, sok vállalat elhalasztotta beruházásait és általános elvárássá vált, hogy a befektetésekre költött összegek minél előbb térüljenek meg a felhasználók számára. Az elmúlt év második fele szerencsére már enyhülést hozott a korábbi két év megtorpanása után: ekkortól kezdett ismét nőni az üzleti alkalmazások iránti kereslet. A Gartner adatai alapján 2002-ről 2003-ra 3,9 százalékkal nőtt a világ ERP-piaca.
- Hogyan látja az ERP-gyártók helyzetét Magyarországon?
- A nagyvállalati piac, hasonlóan a világ más részeihez, többé-kevésbé telítődött, a figyelem elsősorban a kkv-szektorra koncentrálódik. E tendenciák hatására a nagy gyártók is megcélozták a kis- és középvállalatokat, de ezen a részpiacon jóval nagyobb az esélye azoknak a szállítóknak, amelyek eleve erre a szegmensre fejlesztik a rendszerüket. A piacvezető szállítók ma ugyanannyit dolgoznak egy 30-40 milliós bevezetéssel, mint régebben egy 200-300 millióssal. Úgy látom, hogy azoknak a külföldi ERP-gyártóknak stabil a helyzete Magyarországon, amelyek saját leányvállalattal vannak itt jelen.
Szerző: Girnt József - NAPI Gazdaság
