Hirdetés

Az elnök is aláírta: él a Freedom Act

Az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama elnök tegnap aláírta az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségek tevékenységét is korlátozó új törvényt.

Az új szabályozás a hírszerzőknek és a nemzetbiztonságiaknak különösen széles jogköröket biztosító, Georg Bush által 2001-ben hitelesített, pár napja érvényét vesztett „USA Patriot Act” törvényt (pontosabban annak hírhedt 215-ös cikkelyét) váltja fel – az elnevezés betűszó: „Uniting and Strengthening America by Providing Appropriate Tools Required to Intercept and Obstruct Terrorism Act of 2001”, mely röviden kb. annyit tesz, hogy „fogjunk össze a terrorizmus ellen”. Az új törvény az „USA Freedom Act” nevet kapta, és szintén betűszó: „Uniting and Strengthening America by Fulfilling Rights and Ending Eavesdropping, Dragnet-collection and Online Monitoring Act”, ez pedig nagyjából annyi, hogy „vessünk véget a totális megfigyelésnek”.

A biztonság és a jogszerűség között egyensúlyt kereső törvénymódosítás lényege és a legfontosabb változás, hogy a kormány továbbra is megfigyelheti ugyan polgárai elektronikus kommunikációját, de az adatokat már nem őrizhetik meg, nem építhetnek hatalmas adatbázisokat, a tárolást a jövőben a szolgáltatók feladatává teszik, akik a bevett módon és céges gyakorlatuknak, valamint a törvényeknek megfelelően jellemzően másfél évig tartják meg őket. Emellett csak indokolt esetben, célzottan, a külföldi hírszerzést felügyelő titkos szövetségi bíróság (Foreign Intelligence Surveillance Court – FISC) felhatalmazásával folytatható megfigyelés. Az átállás fokozatos lesz: a National Security Agency (NSA) fél éven belül fogja elveszíteni jogosultságát a metaadatok gyűjtésére és tárolására.

Még nem elég

A Freedom Act megalkotása már tavaly szóba került, ám akkor nem volt elég támogatója. Ez a helyzet az idei évre jelentős mértékben megváltozott, ugyanis a képviselőház 338:88, a szenátus pedig 67:32 arányban szavazta meg a törvényjavaslatot.

Habár Obama már a választási kampányban jelezte, hogy a Patriot Act helyett egy új, az állampolgári jogokat biztosító megfigyelési törvényre van szükség, az új szabályozásnak az adott igazi lökést, hogy a vezető amerikai nemzetbiztonsági ügynökség (NSA) volt alvállalkozója, Edward Snowden sok ezer oldalnyi dokumentumot szivárogtatott ki a hírszerzők törvénytelen és fékevesztett tevékenységéről.

Habár szinte mindenki üdvözli a Freedom Act hatályba lépését, sokan kritizálják amiatt, hogy a törvény nem megy elég messzire a jogvédelem területén, mivel egy másik törvény miatt a nem amerikai állampolgárok nemzetbiztonsági okokból történő megfigyelése továbbra is szinte korlátlan módon lehetséges. Ezért a jogvédők abban bíznak, hogy az új törvény csak az első lépés egy reformfolyamatban.

  • Kapcsolódó cégek:

Előzmények