Csak óvatosan a házi videókkal, mert beperelnek a kiadók!

Egy szerzői jogi perben hozott ítéletben egy amerikai szövetségi bíróság a múlt héten kimondta, hogy a jogtulajdonosnak a törlés követelése előtt először mérlegelnie-e kell, hogy egy videomegosztó oldalon megjelenő tartalom (melyben érintett az adott jogtulajdonos) közlése esetén a tartalmat feltöltő vajon a „fair use”, a tisztességes felhasználás elvét követte-e, vagy pedig ténylegesen illegálisan közölt jogvédett tartalmat. Ebben a perben, melyet Stephanie Lenz indított a Universal Music ellen, egy hónappal korábban egy kaliforniai bíróság ellenkező értelmű döntést hozott, mely szerint az adott tartalom eltávolítását a jogtulajdonos mérlegelés nélkül követelheti.

A történet még 2007 februárjában kezdődött, amikor Lenz feltöltött a YouTube-ra egy 29 másodperces házi videót, melyen járni tanuló kisfia Prince Let’s Go Crazy című számára táncol. Prince dalainak jogtulajdonosa, a Universal Music júniusban fordult a YouTube-hoz, hogy szerzőijog-sértés miatt távolítsák el a Let’s Go Crazy #1 című klipet az adatbázisból, s a kérésnek a YouTube eleget is tett. Ezek után az anyuka az amerikai szerzői jogi törvényben definiált „fair use”-ra, a tisztességes felhasználásra hivatkozott, s a YouTube ezt a kérést is méltányolta, így hat héttel később újra visszakerült az oldalra a videó. (A „fair use” bizonyos feltételek mellett – ésszerű terjedelemben és nem kereskedelmi céllal – biztosítja jogvédett anyagok – leginkább szövegek – közlését a jogtulajdonos engedélye nélkül is.)


„A kis jogsértő”

De az ügy közben már bíróságra került, ahol Lenz perelte a Universal Musicot, azt állítván, hogy a Universal csak a szerzői jogaira hiperérzékeny Prince megbékítése érdekében töröltette videóját. A bíróság mostani ítéletében kimondta, hogy a Universal helytelenül értelmezte a törvényt, mely különbséget tesz például jóhiszemű és rosszhiszemű felhasználás között. A Lenz képviseletét felvállaló Electronic Frontier Foundation (EFF) jogásza azt kérte a bíróságtól, hogy a perköltségeket terhelje rá a Universalra, valamint kártérítési igényüket is benyújtották. A Universal azzal érvelt a per során, hogy nagyon nehéz egy jogvédett anyag egy részletének feldolgozásáról megállapítani, hogy vajon jóhiszeműen, nem kereskedelmi célból használták-e fel.

A bíró határozatában érthetőnek nevezte ezt az aggodalmat, s úgy vélte, akadhatnak olyan ügyek, amikor vitás lehet a felhasználás célja, ám a legtöbb esetben (mint most is) túlhangsúlyozzák a szerzői jog megsértését, mellőzve a jóhiszeműség feltételezését, megállapítását; álláspontja szerint a jogtulajdonos bármiféle akció előtt köteles mérlegelni, hogy valóban tisztességes felhasználásról van-e szó.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények