Túlnőtt Ausztrián a Bitcoin-bányászat becsült energiaigénye

Az előző év májusában írtunk arról, hogy kolosszális méreteket ölt a kriptovaluta-bányászat energiaigénye, amely egészen múlt télig stagnált, majd elkezdett visszaesni, köszönhetően annak, hogy a Bitcoin árfolyama komolyabb mértékben gyengült. Mára azonban kezd visszatérni a másfél évvel korábbi szintjére, amivel a bányászfarmok is újra rákapcsoltak, így az Bitcoin-bányászat becsült energiaigénye is újra a régi csúcsokat ostromolja, konkrétan elérte a 73,12 TWh-t.


(forrás: Digiconomist) [+]

Az előbbi érték olyannyira magas, hogy a szomszédos Ausztria energiaigénye is kisebb. Ez bizonyára sokkoló adat, de ennél van egy lényegesen nagyobb probléma is, aminek a megoldása a globális felmelegedés tekintetében kezd egyre sürgetőbbé válni. A bányászfarmok többsége egyszerűen nem törekszik arra, hogy zöld energiát használjon. Persze az Európában, illetve az Egyesült Államokban telepített farmok esetében ez a tényező kritikusnak számít, az érintettek konkrét stratégiával rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a reális lehetőségekhez mérten a lehető legkisebb legyen a karbonlábnyom.

A bányászfarmok igen jelentős része azonban Kínában működik, és az említett ország erősen épít a szénerőműveire az energia biztosítás szempontjából, ami roppant kellemetlen tényező a világ számára, elvégre a globális felmelegedéssel kapcsolatos kutatások alapján már rég a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére kellene fókuszálni, de eközben a rengeteg gép tulajdonképpen virtuális érmékért cserébe dolgozik.

A valós karbonlábnyomot nehéz meghatározni, de Christian Stoll, Lena Klaaßen és Ulrich Gallersdörfer nemrég nyilvánosságra hozott kutatása alapján a Bitcoin szén-dioxid-kibocsátása évente 22 és 22,9 millió tonna között lehet, vagyis nagyjából annyi, amennyi Kansas City-é. Christian Stoll csapata megjegyzi még, hogy ha számolnának az összes kriptovalutával, akkor az előbbi érték valószínűleg megduplázódna.

Azóta történt