Mint közismert – legalábbis a szakmabeliek körében – a doménnevek felügyeletéért, kiosztásáért és menedzseléséért felelős szervezet, az 1998-ban létrehozott ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) hiába nonprofit részvénytársaság, gyakorlatilag amerikai irányítású, a székhelye is Kaliforniában van.

Reformkényszer

Ez évekig nem okozott gondot, ám az utóbbi tíz évben egyre hangosabbak azok, akik azt követelik, hogy a szervezet erős amerikai kötődését csökkentsék, és a felügyeletet egy nemzetközi társaság lássa el.

Az ICANN sokáig ellenállt ezeknek a törekvéseknek, ám a nyomás erősödött, és 2013-ban – némiképp váratlanul – az USA kereskedelmi minisztériuma bejelentette, hogy az alájuk tartozó Nemzeti Távközlési és Információs Hivatal (National Telecommunications and Information Administration – NTIA) lépéseket tesz annak érdekében, hogy a doménnevek náluk koncentrálódó felügyeleti feladatai – az internet stabilitásának és biztonságosságnak megőrzésével – átkerüljenek egy másik, egy több érdekeltet képviselő testület kezébe – e döntés meghozatalában nem kevés szerepe volt Edward Snowden kiszivárogtatásainak.

Mint annak idején megírtuk, a felvetés láthatóan figyelembe venné a korábbi követeléseket: egy olyan multinacionális és széles bázison alapuló testületet vizionál, amelyben a magáncégek és a kormányzati szervek egyaránt képviseltetik magukat. AZ NTIA – nyilván a korábbi, bizonyos kormányok által követelt jogokat el nem ismerve – hangsúlyozza, hogy az új irányító testület nem lehet kizárólagosan kormányzati vagy kormányközi, a civil jelleget létfontosságú megőrizni.

A cél nemes, ugyanis – ahogy fogalmaznak – a net nyitottsága érdekében kell átalakítani a rendszert, hogy egy „multistakeholder model” jöjjön létre – vagyis egy olyan irányítási struktúra, ahol egyetlen érdekeltnek sincs meghatározó túlsúlya.

Trump nem akarja

Az eredeti tervek szerint amint lejár az ICANN és az amerikai kereskedelmi minisztérium szerződése (e hónap végén), megkezdődik a szervezet felügyeletének átalakítása – legalábbis az ICANN és a minisztérium ez év elején aláírt szerződésének értelmében. Ehhez azonban törvényhozási jóváhagyás is szükséges.

Ám a jelenleg az elnökválasztási versenyben jól álló Donald Trump, illetve a stábja szerdán megerősítette, hogy ezt helytelen lépésnek tartják, mivel attól tartanak, hogy ha a DNS (Domain Name System) nemzetközi ellenőrzés alá kerülne, akkor az olyan országok, mint Oroszország és Kína, túl nagy befolyást szereznének az internet e fontos eleme fölött. Stephen Miller, Trump nemzeti stratégiákért felelős szakértője kijelentette, hogy ha ez megtörténik, örökre elvész az internet szabadsága.

A történet még igen cseppfolyós, ugyanis Trump egy számára kedvező választási eredmény után is  csak a jövő év elején léphet hivatalba, ám addig megtörténhet a kongresszusi döntés, és azt már nehéz lesz visszacsinálni.