Tulajdonosai tavasszal be kívánják vezetni a tőzsdére az internet vezető keresőjét üzemeltető Google-t, szakértők szerint azonban kétséges, hogy jó befektetés lesz-e a cég.
Alapvetően három lábon áll az öt évvel ezelőtt két Stanford egyetemi diák által alapított Google vállalkozás. Egyrészt üzemelteti az internet jelenleg legnépszerűbb keresőjét – amelyre naponta kétszázmilliós nagyságrendű kérdés érkezik a felhasználóktól –, másrészt licenceli a keresőmotort néhány nagy portálnak, például a Yahoo!-nak és az America Online-nak – aminek következtében a weboldalakra való hivatkozások 75 százaléka a Google algoritmusainak köszönhető –, végül többféle hirdetési lehetőséget kínál a reklámügynökségeknek, illetve azoknak a vállalkozásoknak, amelyek honlapjai feltűnnek a keresési találatok között. Ezek a tevékenységek összességében egyes szakértői vélemények szerint 15 milliárd dollárra értékelik a Google-t mint üzleti vállalkozást. Hogy igaz-e a becslés, azt letesztelhetik a társaság tulajdonosai, köztük a Szilícium-völgy nagy kockázatitőke-társaságai, minthogy a közeljövőben tőzsdére akarják vinni a céget – írja a The Economist.
A hír hallatán egyesek "Netscape-et kiáltottak", mivel úgy vélik, a Google a nevezetes böngészővállalkozáshoz hasonlóan nem rendelkezik időtálló üzleti modellel, és ezért neves elődjéhez hasonlóan valamelyik nagy it-vállalat karmaiban köt majd ki. Mások szerint az eBay vagy az Amazon nyomában járva az internetgazdaság nagy túlélői közé kerülhet a cég.
Az utóbbi jóslat válhat valóra, ha továbbra is beválik a Google reklámbevételi stratégiája. Ennek egyik eleme, hogy a vállalatok jó pénzért betehetik ajánlataikat az adott szavakkal kapcsolatos keresési találatok közé. Bár csak akkor kell fizetniük, ha a felhasználó rákattint linkjükre, de ez a módszer még is így hatékonyabb, mint ha a bannereket (hirdetési csíkokat) vagy felugró ablakokat bérelnének üzeneteiknek. A reklámbiznisz másik elemét a keresések során gyakran megtalált webhelyek üzemeltetőinek ajánlják. Az ügyfél megengedi, hogy internetes oldalainak jobb szélén a Google és annak partnerei hirdetéseket helyezzenek el. Amennyiben a látogató rákattint ezekre, befolyik egy bizonyos összeg a felek kasszájába, amin megosztoznak. A Meta Group it-piackutató szerint az internetes kereséssel összefüggő hirdetésekből származó bevételek 2006-ra a világon összesen elérhetik az ötmilliárd dollárt. Ez a Google fő piaci lehetősége – kisebb részben számíthat még a keresőmotor licenceléséből származó pénzekre is –, elsősorban erre alapozva pillanatnyilag évi 150 millió dollár profitot tud felmutatni.
A pozitív oldal mellett azonban több ok miatt is kockázatos vállalkozás a Google. Az első ilyen tényező, hogy szemben az eBayjel vagy az Amazonnal, amelyek mára dominanciát harcoltak ki saját tevékenységük – az online-aukciók lebonyolítása, illetve az internes csomagküldő szolgáltatás – területén, ez a keresőcégről nem mondható el. A Yahoo! például, amely ma még bérli a Google technológiáját keresője üzemeltetésére, nagyon hamar veszélyes konkurenssé válhat, minthogy korábban megvásárolta az Overture-t, a keresésekhez kapcsolt reklámozás módszerét feltaláló vállalkozást, s így minden lehetősége megvan arra, hogy a Google-éval párhuzamos szolgáltatást fejlesszen ki. További kockázati elem a tőzsdére készülő cég piacán, hogy a Microsoft ráérzett a keresőbizniszben rejlő anyagi lehetőségekre, s ezért részben felvásárlási szándékokkal közeledik a Google-hoz, részben – arra az esetre, ha ez nem jönne össze – dolgozik saját keresőalgoritmusán is. A redmondi óriás már többször megtette, például az Apple és a Netscape esetében, hogy megvárta, amíg egy technológia éretté válik, majd kihasználva az asztali számítástechnika terén élvezett kvázi monopóliumát, megszerezte azt magának. Az Overture becslése szerint a keresőpiac egy kisebb szereplője, a FindWhat.com 23 százalékos nyereségarányával szemben neki magának már csak 12 százalék jut, és bizonyos, hogy a Google ennél kisebbel kénytelen beérni.
