Több százmilliót is megtakaríthatna az állam a szervervirtualizáción

Egy magyarországi elemzőcég, a Bell Research egyik legújabb felmérése szerint a közintézményeknél körülbelül 23 ezer szerver üzemel, s közülük mintegy 7,5 ezer eszköz áll a központi költségvetési szervek használatában. Mivel a szerverek éves energiafogyasztásának költsége egyes becslések szerint elérheti akár az 1,3 milliárd forintot is, a több szervert üzemeltető intézményeknek szinte kivétel nélkül gazdaságosabb lenne virtualizált megoldásokat használni – nyilatkozta a Polygon Informatikai Kft. üzletágvezetője. Kónya István hozzátette még, hogy bár a kormányzati szerverek virtualizációjának helyzetéről nem állnak rendelkezésre pontos adatok, a technológiai váltás a fejlesztéseket gyorsabban felhasználó vállalati szférában már korábban elkezdődött. Egy nagyobb, körülbelül 100 szervert üzemeltető intézmény három év alatt akár 15–20 millió forintot is megspórolhat, ha csak az energiafogyasztás csökkenését vesszük figyelembe, a további előnyöknek köszönhető megtakarítások azonban tovább növelhetik ezt az összeget.

A magyar cég által kidolgozott, ún. „könnyűszerkezetes IT-építkezés” energiamegtakarítási számításának alapja, hogy a „hagyományos” típusú rendszerekben, amelyekben egy gép egy szerverfunkciót lát el, az eszközök kihasználtsága 24 órás intervallumra vetítve jellemzően 10 százalék alatti. Ez azt jelenti, hogy a szerverek idejük 90 százalékában „üresjáratban” üzemelnek, miközben energia- és fenntartási költségeik ez idő alatt is csaknem azonosak a megfelelően kihasznált gépekével, így egy optimális teljesítményű és kihasználtságú szerver nagyjából 8–15 társának munkáját tudja ellátni egyidejűleg.

A költségvetési intézményeknél használt 7,5 ezres szerverparkon elérhető megtakarítás a teljes rendszer átállításával kedvező esetben 3 év alatt meghaladhatná az egymilliárd forintot, de több százmillió forint közpénz megspórolható a fokozatos technológiai váltással is – állítja Kónya István.

Természetesen a feladat a valóságban nem ennyire egyszerű, hiszen a különböző kormányzati intézmények szervezeti és informatikai igényei, illetve technológiai szintje eltérő lehet, valamint számos olyan körülményhez kell alkalmazkodniuk, amihez a vállalati szférának nem. A magyar cég felmérése – bár meglehetősen kedvezőnek látja az új technológiában rejlő lehetőségeket – kizárólag műszaki megközelítésből vizsgálta a problémát, és nem vett figyelembe egyéb megfontolásokat.

Azóta történt

Előzmények