A hvg.hu kedden publikált egy anyagot, amely a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál apropóján ismerteti néhány hazai könyvkiadó képviselőjének véleményét arról, hogy vajon nálunk miért nem működik az e-könyv-biznisz. A problémát némileg leegyszerűsítő cikk Nem várt buktatók: miért nem szeretjük az e-könyvet? címmel jelent meg. Az írásra válaszul egy kis e-könyv-kiadó vezetője leírta azt, hogy ő hogyan látja a magyarországi helyzetet. Az írás eredetileg az SFportalon jelent meg, most a szerző hozzájárulásával változatlan formában közöljük.

***

RE: Nem várt buktatók: miért nem szeretjük az e-könyvet?
Miyazaki Jun, az SFportal E-Book vezetője

Dehogynem szeretjük, csak szokás szerint a magyar könyvpiac sokéves késéssel követi le a nyugati példákat – és jelen esetben az olvasói igényeket. Természetesen nem elhanyagolható azon olvasók száma, akik a papírhoz ragaszkodnak, de az irodalomkedvelők körében ugyanúgy fog terjedni az e-könyv-olvasó, mint annak idején a mobiltelefon.

Apropó, mobiltelefónia: amikor e-olvasásról beszélünk, akkor valahogy elfelejtjük az okostelefonokat és a tableteket, amelyeknek a piaca robbanásban van, és amelyek szintén jól funkcionálnak e-olvasóként. Amikor egy magyar kiadó „kivárásra” játszik, akkor egy olyan célközönséget is kihagy, akik már bizonyítottan fizetőképesek: a nagyon olcsó okostelefonok még csak mostanában kezdenek beszivárogni a piacra, jól használható tablet pedig még nem létezik 100 000 forintos árszínvonal alatt.

De visszatérve a dedikált e-könyv-olvasó eszközökre: hogy miért nem terjednek még megfelelő sebességgel a piacon, arra valóban az árkérdés a fő válasz – bár a cikkben némileg pontatlan árak jelentek meg. „Többé-kevésbé megbízható eszközök már 50 ezer forintért is kaphatóak, mint az Amazon.com által kifejlesztett Kindle, ám ami ennél is olcsóbb – 30-40 ezer forint –, nem igazán használható” – idézik a Kossuth Kiadó munkatársát, a Kindle-ről készült illusztráció pedig „Drága, de használható” képaláírással jelent meg a hvg.hu-n.

A legolcsóbb, Magyarországra is rendelhető Kindle 3 wifi 139 dollárba kerül, ez jelen árfolyamon valamivel több, mint 25 000 Ft; ha rászámoljuk a plusz 20 dolláros szállítási költséget is, akkor is kb. 30.000 Ft-nál járunk. Harmincezer forintért tehát megkapjuk a világ legjobban használható e-könyv-olvasó eszközét, az egyik legjobb minőségű kijelzővel, és egy beépített bolttal a világ legnagyobb angol nyelvű e-könyv-kínálatához.

Az Amazon Kindle hazai terjedésének a legnagyobb gátja leginkább a magyar online fizetési kultúra satnyasága: a magyar felhasználók többsége nem szeret a weben online fizetni, fél, hogy ellopják a kártyaadatait, és eltüntetik a számlájáról a pénzt. A másik gát meg persze az Amazon.com angol nyelvűsége, a nyelvtudás hiánya még mindig érzékelhető tényező. A harmadik gát már nem kimondottan a Kindle, hanem bármely e-könyv-olvasó terjedésére negatív hatással van: ez pedig a magyar nyelvű tartalom hiánya. Miközben a kiadók – mint amilyen az Európa – „kivárnak”, addig a magyar olvasók is ezt teszik: ők a kiadókra és az e-könyvekre várnak.

Egy darabig legalábbis.

Ugyanis aztán rájönnek, hogy léteznek alternatív beszerzőhelyek a neten, ahol fizetni sem kell. Vannak könyvrajongók, akik képesek azzal tölteni az idejüket, hogy beszkennelik, megszerkesztik a kedvenceiket, sőt sok esetben jobb minőségben adják tovább digitálisan az anyagot, mint ahogy a kiadó kiadta: kiszedve a maradék korrektúrahibákat, de akár a pontatlan fordításokat is helyrerázva. Terjed egy több mint 4 gigabájtos torrentfájl a magyar neten, a tartalmának elolvasásához kevés lenne egy élet.

A korábbi években személy szerint kevéssé aggódtam az ilyen „kalózkiadványok” miatt, mert a könyvrajongók túlnyomó része nem szeret monitoron komplett regényeket elolvasni. A helyzet most, az olcsó Kindle miatt vált roppant veszélyessé, mert most már van olyan eszköz, amin – minimális munka után – ezek a verziók kényelmesen olvashatóak lesznek.

Ha nem adunk legális tartalmat normális áron, másolásvédelem nélkül az olvasóknak, akkor azzal egy nagyon-nagyon rossz metódusra szoktatjuk rá őket: keresse meg a kedvenc olvasmányait a net bugyraiban (kínálat van bőséggel!), fizetnie úgysem kell érte.

Igen, a másolásvédelem kérdése kulcsfontosságú az elektronikus könyvkiadás terén – én amellett teszek hitet, hogy el kell felejteni. „Az adatbiztonság, a jogvédelem sem mellékes szempont, bele kell kalkulálni az elektronikus könyvek árába” – írja a HVG.hu. Ha nincs másolásvédelem, akkor viszont bele sem kell kalkulálni annak a költségét az e-könyvek árába.

Ha kiadóvezetők, kiadótulajdonosok olvassák ezt a választ, akkor nyilván felhördülnek, hogy elmebeteg vagyok, pedig a másolásvédelemnek valóban nincs értelme.

Egyfelől, másolásvédelem nem létezik. Vannak termékek persze, amit másolásvédelemnek hívunk, ezek közül gyakorlatilag az egyeduralkodó az Adobe megoldása, átlagosan egy eladott e-könyv-példány árát 30 Ft-tal emeli meg – teljesen feleslegesen. Némi Google-keresgélés után lehet szoftvert találni, ami másodpercek alatt megtöri ezt a védelmet.

Ha a film- és a zeneipar – ahol egy nagyságrenddel nagyobb pénzek forognak, mint a könyviparban – nem tudott másolásvédelmet kitalálni, akkor miből gondoljuk, hogy majd pont az e-könyvek esetében sikerül működő megoldást találni?

A másolásvédelem egyvalamire jó: kényelmetlenné teszi annak a felhasználónak az életét, aki legálisan megvásárolta a könyvünket, és semmi akadályt nem gördít a kalózok elé. A másolásvédelem olyan, mint ha besétálnék egy könyvesboltba, megvennék egy papírkönyvet, de azt csak akkor olvashatom, ha minden egyes alkalommal kinyitom egy külön kulccsal a ráapplikált lakatot. A magát kényelmetlenül érző olvasó viszont nem fog vásárolni.

Ha nem létezne szoftver a DRM-törésre, akkor is lenne valaki, aki némi programozói tudás birtokában feltörné a védelmet – onnantól kezdve pedig az az első feltört példány kezdene terjedni.

Másrészt pedig megint belefutunk az olcsó Kindle problémájába: ha azt szeretnénk, hogy a Kindle-lel rendelkező olvasóink is megvásárolják az e-könyveinket, akkor ott sem technikailag, sem jogilag nincs lehetőségünk arra, hogy másolásvédett fájlokat adjunk el. (Jelenleg persze, aztán elképzelhető, hogy egyszer csak azt mondja az Amazon, hogy nyit a világ felé, és bárhonnan lehet e-könyvet eladni a rendszerében.) Abban pedig biztosak lehetünk, hogy jelenleg az Amazon Kindle a legnépszerűbb e-olvasó eszköz Magyarországon – és nem valószínű, hogy ez a tény a közeljövőben változna.

A kiadónak az egyetlen lehetősége az, hogy alkalmazkodik az olvasók igényeihez, nem pedig az olvasók korlátozására törekszik. Kis gondolkodásmód-változtatás kell és egy adag bátorság – ha ez nincs meg, akkor bizony gyorsabban fog elrobogni mellettük a jövő, mint sejtenék. El kell felejteni a DRM-et, megfizethetővé kell tenni az e-könyveket, a vásárlási folyamatot pedig mindennél kényelmesebbé és egyszerűbbé kell tenni. Hallottam kiadóvezetőt arról elmélkedni, hogy az e-könyv legfeljebb 10-20%-al lehet olcsóbb, mint a papíros változata – ezt gondolni azonban teljes mértékben irreális, az olvasók jelentős árelőnyt akarnak.

Az árak tekintetében persze jelentős könnyebbséget jelentene, ha a kormányzat a papírkönyvvel egyenrangúnak tekintené az e-könyvet is – jelenleg ugyanis az az igazságtalan és versenytorzító szituáció adódik, hogy a papírkönyv áfatartalma 5%, míg az e-könyv elektronikus szolgáltatásnak minősül, ezért 25% áfa fizetendő utána.

Miyazaki Jun

(A szerző online marketing-tanácsadóként dolgozik, többek között könyvkiadó ügyfele is van. Szabadidejében az SFportal Sci-Fi Magazin főszerkesztőjeként tevékenykedik. 2010 végén elektronikus könyvkiadásba vágott, az SFportal E-Book keretein belül magyar sci-fi szerzők köteteit teszi elérhetővé. És igyekszik a gyakorlatban is megvalósítani azokat az e-kiadási elveket, amelyeket a fenti írásában vall.)