Hirdetés

Párizsi taxisforradalom szoftveres alapon – Pesten is lesz?


Felbőszült párizsi taxisok nagyon keményen „rendeztek le” néhány szintén személyszállítást végző autót a napokban, ami akár szimpla – bár durva – piaci versenynek is tűnhet, de ha közelebbről megnézzük, hallatlanul bonyolult történet sejlik fel mögötte, aminek alapja az informatikai fejlesztések magas szintre érése.

Az erőszakos megmozdulások hátterében az áll, hogy Franciaországban elérte a „kritikus tömeget” az internetre alapozó személyszállító szolgáltatások súlya, és emiatt a más keretek között működő taxisoknál elszakadt a cérna.

De miről is van szó?

A hivatalos taxik kihívóiként már jó pár éve megjelentek azok a vállalkozások, akik az internet rohamos terjedésére, illetve a mobil eszközök, főleg az okostelefonok szaporodására alapozva a korábbitól eltérő, más üzleti modellt alkalmazva léptek piacra.

Ezek a vállalkozások – a személyszállítás és a taxizás kategóriáit a legtöbb országban eltérő módon szabályozó törvényi kereteket kihasználva – a neten kínálják szolgáltatásaikat, ami általában egy alkalmazás, melynek segítségével lehet autót rendelni, és ehhez egyéb, a hagyományos taxiknál hiányzó kényelmi funkciót is kínálnak.

Egyszerűbben: egy normál taxit az ember vagy leint az utcán, vagy pedig telefonon rendeli meg. Az ügyfél beszáll, elmennek a megadott címre, a fogyasztó fizet. A netes szolgáltatásoknál ez kissé másképp működik. Pl.: a szoftveres segédlet lehetővé teszi, hogy a megrendelő a rendelés leadása után számítógépén vagy okostelefonján kövesse azt a kocsit, amelyik érte jön, hogy épp hol tart, emellett olyan szolgáltató is akad bőséggel, aki erre a gépre üzenetet küld, amikor megérkezett a jármű, a fizetés pedig nem a kocsiban történik, hanem átutalásos alapon. A netes szolgáltatás – mint látható – kizárólag rendeléskor működik, mivel a legtöbb országban az a taxi és az egyéb személyszállító szolgáltató között a nagy különbség, hogy a taxit bárhol meg lehet állítani vagy be lehet szállni a droszton, viszont a másik kategóriában ezt a törvény tiltja, a személyszállítók például drosztokat sem tarthatnak fenn. (És még nagyon sok, főleg adminisztratív különbség, de erről majd később.)

Ha ez a két típusú szolgáltatás egyidejűleg van a piacon – márpedig a világ nagyon sok országában így van már –, akkor egyértelmű, hogy versenyhelyzet alakul ki, melyben mindkét félnek vannak előnyei: a netesnek a személyre szabottság, a hagyományosnak a sokkal szélesebb körű elérhetőség – feltéve, ha mindkét vállalkozás legálisan és nagyjából azonos áron dolgozik, márpedig ez a legtöbb helyen így van.

Párizsi háborgás

Franciaországban azért alakult ki éles helyzet, mivel a világváros piacán nemcsak helyi vállalkozók, hanem egy mára már globális szinten is sikeres netes személyszállító vállalkozás, a 2009-ben az Egyesült Államokban alapított Uber Technologies is megjelent, és ezt a helyi taxisok komoly kihívásnak értékelték. Hogy miért? Egyrészt mert a kütyük terjedésével egyre többen kezdték el használni a GPS bevetése miatt a megrendeléseknél sokkal gyorsabban érkező Uber és francia társai alkalmazását, másrészt pedig – és főleg – a törvényi szabályozás miatt a személyszállító vállalkozásokat nem sújtják azok a komoly állami terhek és megkötések – elég a nagyon drága licencengedélyre utalni, de számtalan egyéb előírás is van –, amelyeket a taxisoknak állniuk kell. Így, ha azonos áron dolgoznak is, a netes cégek jelentős előnyre tesznek szert a megrendeléses utaztatásoknál.

A taxis lobbi ezért bevette erejét, és sikerült is elérniük, hogy bizonyos típusú korlátozást vezessenek be a versenyegyensúly helyreállítása érdekében, nevezetesen: két hete életbe lépett az a szabályozás, mely szerint a személyszállítással foglalkozóknak (taxis és más egyéb) negyedórás „laufot” kell adniuk, vagyis csak 15 perc elteltével vehetik fel az utasokat, hogy kiegyenlítsék az esélyeket (néhány, nem lényeges kivételtől eltekintve, mint pl. a négy- és ötcsillagos szállodákból érkező rendelések).

A netes cégek nem örültek ennek, és közölték, hogy a döntést a versenyügyi törvényekre hivatkozva meg fogják fellebbezni az alkotmánybíróságon – na, ennek lett a következménye a pajszer az ablakban.

Magyarországon még nem éles a helyzet

A magyar helyzet értékelése miatt beszéltem Farkas Zsolttal, a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete (TGFSZ) elnökével – a szabályozási eltéréseket illetően is főképp tőle származnak az információim.

Farkas Zsolt – a hazai viszonyok ismeretében nem meglepő módon – inkább a legális és a fekete taxizás problémájára volt érzékeny, de készségesen adott tájékoztatást. Elmondta, hogy hazánkban is évek óta vannak már a Uberéhez hasonló applikációk és szolgáltatások, de itt inkább a legalitás a kérdés: míg a bejegyzett taxivállalkozások roppant kemény kontroll alatt állnak, hogy teljesítsék az előírásokat, addig a feketén dolgozók – akik gyakran a taxizás helyett a másik kategóriát, az enyhébben ellenőrizhető személyszállító üzletet választják – nagy mértékben kijátsszák ezeket. Úgy véli, a netes vállalkozások sem különbek.

Az elnök ugyanakkor elmondta azt is, hogy a készülő új szállítási törvény vélhetően sokat segíthet a helyzeten, mivel várakozásaik szerint ebben azonos elvárások lesznek – legalábbis a terheket és a kötelezettségeket illetően – mindkét üzlettípussal szemben.

Vagyis Farkas Zsolt is a törvényi szabályozásban bízik, ahogy a franciák is rendelettel óhajtották megoldani a problémát.

Ebben sok igazság van, de néhány dolgot azért nem árt mérlegre tenni. Való igaz, hogy a legális, számtalan állami terhet nyögő vállalkozásokat valamilyen módon védeni kell a szabad verseny lehetőségeivel visszaélőkkel szemben, de ennek azért van másik oldala is. A netes személyszállításba beszálló vállalkozások jó része ugyanis teljesen törvényesen működik, versenyelőnyhöz innovációval, új, speciális szolgáltatások kínálatával jutottak.

És erre nem csak az lehet a reakció, hogy akkor korlátozzuk őket, hanem az is – és ez lenne talán az egészségesebb –, hogy olyan szabályozási környezetet hozunk létre, mely nem kényszerít utcára több ezer embert, inkább – mondjuk az állami terhek mérséklésével – lehetőséget biztosít a hagyományos vállalkozásoknak, hogy saját terepükön, az informatikai fejlesztések segítségével vegyék fel a versenyt az újonnan megjelenőkkel. Hiszen ha ma már egy netes cég tudja a GPS-követést, a saját mobilos alkalmazást kínálni, akkor vajon miért ne várhatnánk ezt el egy régi taxitársaságtól?

Azóta történt

  • Az Uber tovább provokálja a taxisokat

    A személyszállítást alapjaiban felforgató amerikai vállalkozás, az Uber tovább bővíti szolgáltatását. Habár a mostani kísérlet sikere kétséges, az bizton megállapítható, hogy a cég nem áll le.

  • Kitört a háború az „önkéntes taxisok” között is

    Úgy tűnik, nagyon jó üzlet az új típusú személyszállítás, mivel az e területen dolgozó cégek semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, hogy terjeszkedhessenek.

  • Betiltották az Uber működését Németországban

    Az önkéntes taxisokra építő vállalkozás képviselője szerint az övék a jövő, és ezt illene Európa egyik legfejlettebb gazdaságában is észrevenni. A nyomásnak pedig nem engednek – közölte a szóvivő.

Előzmények

  • A Skynet kistestvérének valódi neve: ipari internet

    Az egyik legfajsúlyosabb globális kihívásra keres választ egy jelentős hazai kutatás-fejlesztési projektjével a GE Healthcare – és a siker minőségi ugrást hozhat az internetes szolgáltatásokban.

  • Meghalt a tévé, éljen a tévé!

    A hagyományos televíziózás kimúlóban van, de a folyamat lassú, a és tartalomfogyasztási szokások fokozatosan, organikusan alakulnak át.

  • Egy év alatt duplájára nőtt a mobil adatforgalom

    A hanghívások által generált forgalom csak 5 százalékot emelkedett, Magyarország néhány hellyel lejjebb csúszott az átlagos sávszélesség tekintetében, Indonézia pedig megelőzte Kínát a támadásokhoz köthető adatforgalomban.

  • Munkában az ipari internet

    A GE jelentése szerint a jövő a szakképzett infomunkásoké és az optimalizált, digitalizált munkaszervezésé.