Hirdetés

Tovább erősít a T-Systems Magyarország

A Daten-Kontor Kft. 2011 februárjában került a Magyar Telekom 100 százalékos tulajdonába, de a 2012-ben közel négymilliárd forintos bevétellel bíró cég integrálása a T-Systems Magyarországba hivatalosan csak most zárult le. Magyarországon a távközlési szektorban a cég 1991-ben kezdte meg tevékenységét, és közben külföldön is (elsősorban a német és svájci piacokon) terjeszkedni kezdett, olyan szolgáltatásokkal, mint a beruházás kontrolling és monitoring, a távközlési számlázás és az ügyfélszolgálati megoldások. A T-Systemsbe most beolvadt cég évek óta kiemelkedő szerepet játszott a magyar és a régiós piacon az egyedi alkalmazások fejlesztésében, és jelenleg hét országban mintegy 140 aktív projektje fut. Referenciái között szerepel az egykori pécsi Elcoteq termelésirányítási- és logisztikai rendszere, a MOL, a Nokia, az Audi és a Bosch különböző rendszerei, szállított közigazgatási megoldásokat Pécs, Tatabánya és Szigetvár önkormányzatainak, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, és a kötöttpályás közlekedés területén a MÁV, MÁV-START, Rail Cargo Hungaria részére fejlesztett különböző logisztikai rendszereket.

Blénessy László, a Daten-Kontor volt ügyvezetője, most pedig a T-Systems Magyarország nagyvállalati alkalmazásfejlesztés ágazatának igazgatója elmondta, hogy az egykori cég összes munkatársa – mintegy 170 szakember – átkerül a T-Systemshez, és legnagyobb részük a nagyvállalati alkalmazásfejlesztés területén fog tovább dolgozni. Helyileg azonban –ahogy eddig is – a szoftveres kapacitás túlnyomó része Pécsen marad. A T-Systems portfolióját a számlázási rendszerek, térinformatikai megoldások, termelésirányítás- és logisztikai rendszerek, valamint az ügyfélkapcsolati megoldások terén fogja leginkább erősíteni.

Elmondása szerint az általuk jól ismert területeken kiemelt figyelmet fognak szentelni a külföldi piacoknak – ahonnan a volt Daten-Kontor bevételeinek jelentős része is származott –, mert „Magyarország jó hely ugyan, de pénzért sokszor kell külföldre menni”. Ezt a törekvést Budafoki Róbert, a T-Systems Magyarország megerősítette. A két vezető egyaránt hangsúlyozta, hogy üzlet- és munkafilozófiájuk megegyezik abban, hogy csak az ügyféllel történő folyamatos együttműködéssel, testreszabott, egyedi megoldásokkal tudnak hosszú távon olyan magas minőségű szolgáltatást nyújtani, melynek tényleges értékteremtő hatása van.

Hirdetés

A beolvadás nem befolyásolja a Daten-Kontor eddigi ügyfeleinek kiszolgálását, azok továbbra is az általuk megszokott szakemberekkel és csapatokkal dolgozhatnak majd együtt.

A sajtótájékoztató után Blénessy Lászlóval váltottam néhány mondatot a beolvadásról, a külföldi piacokról és a hazai helyzetről.

IT café: Korábban említést tett arról, hogy a Daten-Kontor pénzügyileg stabil lábakon állt. Ha nem az anyagi, akkor milyen megfontolás vezette önöket, amikor elfogadták a Magyar Telekom ajánlatát?

Blénessy László: Elértük azt a szintet, ahonnan kkv-ként a fejlődés a következő szintre már nagyon nagy ugrás. Kétszáz főről ötszáz, esetleg ezer fős szervezetté bővülni már túlmutat az egyszemélyes cégvezetés lehetőségein, a baráti, családias munkakapcsolatokon. Ezt belátta az egykori tulajdonos-cégalapító is, aki 68 évesen úgy döntött, a fejlődés biztosítása érdekében eladja a céget. Tehát nem a pénzügyi helyzetünk miatt alakult így, azzal szerencsére fennállásunk óta nem volt különösebb gondunk, mindig sok lábon álltunk, az utóbbi 10 évben már hitelt sem kellett felvennünk. Persze jó magunk mögött tudni egy nagyvállalat tőkeerejét, hiszen így olyan projekteket is meg tudunk valósítani, amikre korábban nem lett volna lehetőségünk.

IT café: Az Elcoteq-üzlet kapcsán vágtak bele a termelésirányítási és logisztikai rendszerek fejlesztésébe. Hogy történt, hogy az egykori finn elektronikai bérgyártó úgy döntött, hogy egy már meglévő rendszer alkalmazása helyett egy kis magyar céggel újat készíttet?

B. L.: A termelés felfuttatásakor az Elcoteq nagyon magas árajánlatokat kapott a már piacon lévő rendszerirányítási megoldások gyártóitól. Mi felajánlottuk, hogy jóval kevesebbért csinálunk egy arra a telephelyre szabott rendszert, amihez a későbbiekben a szakértői támogatást és szükséges fejlesztéseket helyi emberekkel, rövid határidővel fogjuk elvégezni. Ráadásul ők nekünk kiemelt ügyfelekké váltak, míg egyéb esetben csak egy vevő lett volna a sok közül, az ezzel járó hátrányokkal együtt.

IT café: Jelenleg melyik külföldi piacok a legjelentősebbek?

B. L. A Turkcell miatt a törökországi. Arra a piacra 1999-ben jutottunk be, amikor az egykor még a Lucent Technologies részeként működő Avaya régiós partnert keresett a Turkcell komplex ügyfélszolgálati és call center projektjeinek megvalósításához. Mi kértünk tőlük két hónapot, hogy felvehessünk dedikált embereket (hat egyetemistát, két senior mérnököt és két „feketeöves” szakértőt), és elsajátíthassuk a szükséges ismereteket. Nagyot kockáztattunk, de az együttműködés sikeresnek bizonyult. A török mobilkommunikációs piac akkor kezdett beindulni, mára a Turkcellnek 35 millió ügyfele van. Korábban Németország is fontos szerepet játszott, ahol leginkább szolgáltatásaink kiemelkedő ár-érték arányával sikerült megbízásokat szereznünk.

IT café: Többször is beszélt az egyetemistákról, fiatal pályakezdőkről. Volt kiemelt együttműködésük valamelyik felsőoktatási intézménnyel, esetleg gyakornoki programjuk?

B. L.: Főleg a Pécsi Tudományegyetemmel működtünk együtt ezen a téren. Az informatikai karról (ahol magam is végeztem) szoktunk felvenni harmad- és negyedéves hallgatókat gyakornoknak, akik részmunkaidőben, de önálló feladatokat kapva tanulhatták meg az elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását. Legtöbbjüket az egyetem elvégzése után teljes munkaidős kollégaként tovább foglalkoztattuk, és büszkén mondhatom, hogy 99%-uk hosszú éveken át a cégnél maradt.

IT café: Most, hogy beolvadtak a T-Systems Magyarországba, milyen cégekre tekint versenytársként?

B. L.: Leginkább az olyan, néhány évvel korábbi Daten-Kontorhoz hasonló méretű (50-100 fős) vállalkozásokra, melyek rugalmasak, és egy későbbi üzlet vagy nagy partner megnyerése érdekében hajlandóak akár veszteséggel is elvállalni egy megbízást. De a versenyszférában alapvetően nem látok igazán komoly konkurenseket. A közigazgatási, állami szféra teljesen más, ott a nap végén csak az számít, ki adta a legolcsóbb ajánlatot, ezzel pedig megítélésem szerint sokszor pont az igazi értéket teremtő cégek esnek ki a versenyből.

Azóta történt

Előzmények