Számvevőszéki bírálat az IHM-nek

Az Állami Számvevőszék szerint egyszerre pazarló és indokolatlanul megszorító az Informatikai és Hírközlési Minisztérium gazdálkodása. A jelentés szerint Kovács Kálmán informatikai miniszter egyedi jogkörben mintegy 3,2 milliárd pályázati pénzt ítélt oda, a milliárdokba kerülő Jövő Háza program túlságosan drága, indokolatlanul költöttek el 181 milliót külső tanácsadókra, és persze visszatérő sláger a darabonként 1 millió forintos "kakaóbiztos" óvodai számítógépek ügye is. A legsúlyosabb megállapítás azonban, hogy a Magyar Információs Társadalom Stratégia finanszírozását nem illesztették bele a költségvetésbe, ezért a program célja és végrehajtása veszélybe került.

Bár rossz nyelvek szerint a minisztériumokat érintő ÁSZ-vizsgálatok egyik sajátossága, hogy azokból azt lehet kiolvasni, amit éppen szeretnénk, a mostani jelentés bizonyos pontokon szokatlanul éles megállapításokat tesz (például a miniszter túl sokat és aránytalanul költött egyedi jogkörben, a 2004-es Millenáris Kht. személyi juttatásai irracionálisan magasak voltak), míg más részekben feltűnően visszafogott (például a darabonként 1 millió forintba kerülő "kakaóbiztos" számítógépeknél).

A jelentés legsúlyosabb megállapítása, hogy a minisztériumot – amelynek létezése sem kellően indokolt közigazgatásilag – átgondolatlanul és kapkodva hozták létre. Mint a jelentés fogalmaz: "Az EU tagországaiban az informatikai, illetve távközlési feladatokat (egy kivételével) döntően nem önálló minisztériumok látják el". Az ÁSZ szerint a minisztérium feladatához rendelt új költségvetési fejezet létrehozása előtt nem mérték fel a valóban egységes irányítást igénylő feladatokat és hogy milyen szakmai és költségvetési előnyökkel járhat az új fejezet létrehozása. A jelentés leszögezi: nem történt meg a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) finanszírozásának a költségvetési törvények rendjébe történő illesztése sem. Mivel a pályázati célok teljesülésének rendje sem volt kidolgozva, ez hátrányosan befolyásolta többek között a széles sávú internetpenetráció programjának végrehajtását, illetve hasznosulásának nyomon követését is.

Egyedi jogkörben az ÁSZ jelentése szerint Kovács Kálmán a támogatásokon belüli egyedi döntési jogkörében mintegy 3,2 milliárd forint támogatást adott különböző szervezeteknek, legnagyobbrészt „szervezeti és intézményi háttér megerősítésének” jogcímen. Az egyedi jogkört megalapozó miniszteri rendelet folyamatosan úgy módosították, hogy kedvezményezettek köre állandóan bővüljön, ám – ezzel párhuzamosan – a támogatások célját minél általánosabban határozták meg. (Igaz, a miniszterek egyedi döntési hatáskörébe utalt támogatás lehetőségéről, illetve arányának kötelező szabályozásáról sem az államháztartási törvény, sem a végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet nem rendelkezik.)

Drága tanácsadók, pazarló rendszer

A TETRA rendszert felváltó Egységes Digitális Rádiótávközlési Rendszer (EDR) körül is történtek „nem ismert hátterű döntések”. Például bruttó 181,8 millió forintot költöttek el különböző tanácsadói, szakértői feladatokra, amelyek több mint felét jogszerűen, de versenyeztetés nélkül kötötték meg. Feltehetően ebbe a körbe tartozik Forrai Tamás SZDSZ-es képviselő ügye is, aki az informatikai tárca volt informatikusaként nettó 9,6 millió forintért végezhetett tanácsadói tevékenységet a Millenáris Kht. bevonásával megvalósuló projekteknél. Mint az Index megírta, Forrai Tamás cége egy éven át, pályáztatás nélkül jutott az összeghez.

Hatástanulmányok hiánya

A pályázatok esetében általános gyakorlat volt a minisztériumban, hogy nem készítettek előzetes hatástanulmányt. Bár ezek készítését jogszabály nem írja elő, de célszerűségi, gazdaságossági szempontból mindenképpen meg kellett volna indokolni, hogy például a Jövő Házát finanszírozó IT Kht. gazdálkodását miért kellett államháztartási kereteken kívülre szervezni. Az ÁSZ szerint az IHM az általa tulajdonolt társaságok közvetlen irányítóinak indokolatlanul nagy hatáskört biztosít. Így például a Jövő Háza Programot koordináló Millenáris Kht. 2004-ben indokolatlanul pazarló gazdálkodást folytatott. Mint a jelentés leszögezi: az alapítók túlzott hatásköre "indokolatlan, irracionális párhuzamosságokat (létszámbővítés, vezetői státuszok és ezzel a személyi juttatások növekedését) eredményezett" a Millenáris Kht-nél.

Kakaóbiztos gépek

Az ÁSZ kifogásolni valót talált a „kakaóbiztos számítógépek”, ismertebb nevén a Brunszvik Teréz program kapcsán is. Az ajánlati felhívásra ugyan két pályázat érkezett, azonban érvénytelenítették az alacsonyabb árat tevő ajánlatot. A másik ajánlat esetében az elfogadott szállítási ár megalapozottságát nem ellenőrizték, „így fennáll annak kockázata, hogy a beszerzést nem az optimális áron bonyolították le”. A vizsgálat szerint a pályázat bírálói figyelmen kívül hagyták, hogy a nyertes által ajánlott eszköz egy paraméter tekintetében nem felelt meg a kiírásban foglalt követelményeknek. Az ajánlati felhívásra két pályázat érkezett, bírálat során a hiányzó szempontok alapján érvénytelenítették az alacsonyabb árat tevő ajánlatot.

Bizonytalan költségvetési háttér

Az ÁSZ-jelentés a fentiek mellett kiemeli, hogy a Minisztérium működését megalakulása óta kedvezőtlenül befolyásolja a tervezési bizonytalanság, a stabil, kiszámítható pénzügyi háttér hiánya. Az IHM közel közel féléves működést követően csak 2002 decemberére rendelkezett végleges költségvetéssel. De a 2004. év végi átszervezésnél a feladatok humánerő-hátterét sem biztosították megfelelően. A minisztérium működésére jellemző, hogy kulcsfontosságú szakmai státuszok – stratégiai, e-közigazgatási és ágazati programok főosztályvezető posztja – a helyszíni vizsgálat végén még betöltetlenek voltak. Az ügyrend szerinti feladatok ellátását főosztályvezető-helyettesi pozícióban lévő vezetők látták el. Az IHM honlapjának tanúsága szerint fél évvel az ÁSZ-vizsgálat után még mindig keresik a főosztályvezetőket.

Azóta történt

Előzmények