A Newsweek számolt be tegnap a Tübingeni Egyetem kutatói által végzett projektről. A többek között Keplert és a német idealizmus egyik legjelentősebb képviselőjét, Georg Wilhelm Friedrich Hegelt is kinevelő intézet Németországban elsőként, 1863-ban indított természettudományi kart. 10 Nobel-díjassal büszkélkedhet az iskola, illetve azzal a kognitív tudományok karral, amelyik kutatói a Super Mario-t (egészen konkrétan egy klónját) értelmezték újra saját szakterületükön.

Az eredmény: Mario képes végigjátszani a róla elnevezett játékot, ha megfelelően kiismerte környezetét. Nem csak válaszol a hozzá intézett kérdésekre, tanul a beszélgetésekből, azokat kontextusukban értelmezi. A készítők úgy alakították ki a személyiségét, hogy a korábbi tapasztalatait beépíti a beszélgetésbe, illetve jellemébe. Hangulati változókkal is ellátták, ezek a történtektől függően módosulnak.

A tanulásról: amikor Mario először ugrik pénzérmére és az eltűnik, akkor a számláló eggyel nő, Mario pedig eggyel kevésbé lesz éhes, mint előtte volt. Elsőre még csak azt állítja majd, ha rákérdezünk - mit tud az érmékről? Ha ráugrik, lehet, hogy eltűnik, illetve lehet, hogy kevésbé lesz éhes. Némi próbálkozás után megtanulja, várhatóan mi fog történni, és innentől kezdve szorgalmasan gyűjtögeti majd az aranytallért.

Az éhségen kívül számos más változót is bevezettek, melyek folyamatosan cselekvésre késztetik a figurát. Bármi történik, azt a főhős megjegyzi, beépíti a tudásbázisába, legközelebb pedig felhasználja a szükséges információt. Így megy ez a beszélgetések során is: megérti a hozzá intézett mondatot, majd a szavakat mennek a tudástárba.

Az egyetem kognitív tudományok karának vezetője, Martin Butz a lapnak nyilatkozva elmondta, eredetileg csak egy kicsit mókázni szerettek volna a piros sapkás fickóval, végül kinőtte magát a projekt és egy remek prezentációs eszközzé vált arra, hogy bemutassa, miként dolgoznak a kognitív tudományok kutatói, hogy néz ki mindez a gyakorlatban, illetve milyen hasznát vesszük ennek az egésznek.

Egyelőre még csak "prototípus" létezik, de a Tübingeni Egyetem kutatói dolgoznak rajta, hogy publikusan is elérhetővé váljon, hogy mindenki átélhesse az eddigi legértelmesebb beszélgetés élményét a világ legismertebb vízszerelőjével.

A mesterséges intelligenciával történő bírkózás egyik mérföldköve volt, amikor Watson négy éve legyőzte az emberi játékosokat a Jeopardy vetélkedőben. A digitális agyakat azonban nem csak demonstrációs célokra használják, van például, amelyik egész nap fényképeket válogat. Kár, hogy John McCarthy ezt már nem élhette meg, az első funkcionális programnyelv megalkotóját biztos könnyekig meghatotta volna, mikor Mario parancsra rosszkedvű lesz, majd bánatában nekiáll aranyat zabálni, mert tudja, hogy attól javulni fog a kedélyállapota.