Nem vagyok Mac-geek. Bocs. („Thin ovation?”) Az Apple-t csupán alternatív világmagyarázatnak gondolom. Bár korántsem középszerűnek. Zseniális? Valahol az. Termékeiket kívül és belül a szinte páratlanul igényes ipari formatervezés hatja át (iPhone, legutolsó iPod Shuffle és iMac, MacBook Air – ma, iMac Fruit Colors/Flat panel – tegnap). Meg a vérprofi marketing. Na ja, végre egy igazi brand.
A belül a szoftvert jelenti, a kívül a dizájnt. Csakhogy a dizájn és a szoftver még nem számítógép. Az „alaplap”, a kijelző, a HDD, az SSD, a RAM viszont ugyanaz a „középszerű” vas, mint oly sok más márka gépében. A Samsung SSD-je mért pont egy itthon 790e forintos MacBook Airben ne mehetne gajra? Az AU Optronics kijelzője is csak egy „mezei” kijelző, ami pixelekből áll, meg esetleg pixelhibákból. És az alaplap is, vagy elviseli majd a gép szenzációsan lapos kialakítása okozta többletterhelést, hosszú távon, vagy nem. Tudjuk, 1 db heatpipe sincs a MacBook Airben, helyette csak a billentyűzetet 40 db csavarral fogatták fel, aminek lehetnek mellékhatásai.("A tiedben hány zörög?")
De mint termék „csodálatos”. Szépen ki lehet írni fölé a MacWorldön, hogy „Thinnovation”. És tényleg. Mert van egy márka, amely az identitását ebből vezeti le. Abból, hogy mindent másképp csinál. Látszólag. Hiszen alvázszám szerint ez is csak egy PC, a digitális padlólemezt az Intel jegyzi.
Vagy ott az iPhone mint forradalmi über-gadget. Mióta megjelent, mindenki multi-touch szeretne netezni 480x320-ban. Pazar eyecandy a sóvárgó júzereknek, tántorító pofon a gyártóknak. Ügyes.
Úgy tűnik, Steve Jobs folyamatosan jó munkát végez. Az Apple-szellemet („genious”) az ezredfordulón sikeresen kiszabadította a rétegplatform-palackból, „Intel inside” gépei pedig manapság (Universal Binary éra) semmivel sem lassabbak már, mint bármely hasonló megoldás. Sőt, mivel „OS X user outside”, ezért lehetnek gyorsabbak és hatékonyabbak – az egyre fürgébb nagymacskákról elnevezett oprendszer remek alap, nagyszerűen skálázódik, és épp úgy elfut egy 10 évvel ezelőtti iMacen, mint a holnapin.
Chris Bangle szerint az autó nem pusztán közlekedési eszköz, és messze több annál, mint egy ruha, amit felveszünk. Az autó egy avatar. És nem csak a BMW az. Mindenki eszerint választ magának egy márkát, egy típust. Vele morzézzuk a környezetünknek azt az alapkódot, amit az autó szerintünk kifejez. Tudatosan, vagy öntudatlanul. S nincs ez másként egy Mackel sem, ezért is lehet rajongótábora, ezért vált ki érzelmeket, pro-kontra. Egy netkávézóban (bár ez kissé elavult helyszín, tudom..) az ember kinyitja a notebookját, vagy előveszi a Macjét. A távol-keleti gyártók termékei legtöbb esetben csak trendi, technológiai összerendelések, a stílus, a dizájn, a saját „világkép” nem jellemzőik, ahogyan a Macnél ezek mind releváns fogalmak – már a termék megszületésekor. Nagy különbség. Ezért lehet várni rájuk, tudván, Steve úgysem valami szokványossal rukkol majd elő az aktuális MacWorldön. Kiszámíthatóan kiszámíthatatlan. Továbbra is.
