Üsd a spammert, ne siránkozz!

Sokféle panaszt emlegethetünk fel, ha a magyar IT állapotairól diskurálunk, ám egy dologban bizonyosan büszkék lehetünk a hazai helyzetre: a kéretlen levelek elleni fellépésre feljogosító szabályozás döntő részben kiválónak mondható, s a spamek ügyében az e rendelkezések alapján a fogyasztók érdekében eljáró Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) működésével kapcsolatban nemigen számlálhatunk negatív tapasztalatokat – egy kis böngészéssel elég sok olyan bejegyzést találhatunk a neten, ahol a spammereket feljelentők az elégedettségüknek adnak hangot.

Ám a mindannyiunkat dühítő, kéretlen leveleket küldő spammerek elleni mindennapos, minket felhasználókat is érintő tevékenység még mindig gyerekcipőben jár nálunk: vagyis egy hivatal csak akkor tud eljárni, ha információkhoz jut, s ezt mi, panaszosok nyújtuk a számukra. Köszönhető a jelen állapot annak a szerencsés helyzetnek is, hogy ez az iparág elsősorban angolul működik, a magyar nyelvű spammelés még kamaszkorát éli (többek között ez az állapot is esélyt ad a számunkra, hogy még az elején, gyorsan és drasztikusan szoríthassuk vissza közösen az ilyen törekvéseket). Ám a harc lehetne hatékonyabb is, mivel az emberek többsége nem ismeri a lehetőségeit, tehát azt, hogy joga van feljelenteni a számára kéretlenül levelet küldőt, s mindezt egyszerűen meg is teheti. Természetesen csak a magyar spamekről lehet szó, erre terjed ki a hivatal illetékessége.

A bejelentés illetékköteles, de fizetni nem kell

Két napja közöltünk egy híradást, amely az 1%-os adófelajánlás köré kiépülő spamelésről szólt, s e hír topikjában felmerült kérdésként, hogy vajon kell-e fizetni a spambejelentésért, hiszen az NHH elektronikus hirdetésekkel foglalkozó weboldalán az szerepel, hogy az eljárás megindításához meg kell fizetni a törvény által előírt 2200 forintos illetéket, ám akadt olyan olvasónk, aki már több sikeres eljárást is kezdeményezett, de illetéket nem fizetett. Hogy megtudjuk, mi is a helyzet, megkerestük az NHH illetékesét, dr. Sylvester Nórát, az NHH Informatikai Szabályozási Igazgatóságának igazgatóját.

Sylvester Nóra elmondta, hogy valóban, az illetéktörvény előírja a fogyasztóvédelmi panaszok kapcsán is az illeték megfizetését. E – mondhatjuk, méltatlan – rendelkezést a fogyasztóvédelmi szervezetek már régóta nehezményezik, s igyekeznek elérni az eltörlését, de eddig még nem jártak sikerrel. Ám – s itt most olyasmi következik, ami szinte hihetetlen a mai Magyarországon – a kéretlen elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos felügyeleti eljárás során az NHH a meg nem fizetett illetékek esetén is eljár, s szerencséjükre van egy olyan jogi hiátus ez esetben, amely lehetővé teszi, hogy a törvények megszegése nélkül folytassák az eljárást akkor is, ha a panasztevő nem rótta le a kíván összeget. Sylvester Nóra arról tájékoztatott bennünket, hogy elindítják az ügyet az illeték lerovása nélkül is, akár papíron (tehát levében), akár elektronikusan, e-mailben tesz bejelentést.

Egyre több a sikeresen lezárt eljárás

Az igazgatónő készséggel rendelkezésünkre bocsátotta az elmúlt két év statisztikáit is. Ezek szerint 2006-ban hivatalosan 258 ügyben jártak el (a valós szám ennél magasabb, de decemberben megrohamozták a hivatalt, ezért az ügyek egy részét már 2007-re könyvelték el), s ez háromszorosa annak, amennyit a terület korábbi felelőse, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2005-ben intézett. 2006-ban az ügyek 48 százalékában (123 eset) született elmarasztaló határozat, 26 százalékukban (69 eset) megszüntető végzést adtak ki (a kérelem visszavonása, a hiánypótlás elmulasztása vagy egyéb ok miatt), a bizonyítás sikertelensége miatt (vagyis amikor a spamelők megúszták) az eljárások 10 százaléka (25 eset) szűnt meg, 28 esetben (11 százalék) elutasító határozat született, a maradék 5 százalék pedig áttétellel vagy tájékoztatással zárult. Tavaly, 2007-ben újra rekordszámú, 979 lezárt ügyről adhatnak számot, melyekből 393 zárult elmarasztaló határozattal, 47-et elutasítottak, a többit a fent említett okok miatt meg kellett szüntetni.

Sylvester Nóra bátorította a felhasználókat arra, hogy ne legyenek restek, jelentsék fel a kéretlen levelek küldőit, mert minél több a bejelentés, annál nagyobb az esély arra, hogy elkapják őket. Az igazgatónő elmondta azt is, hogy – mint a statisztikából látszik – gyakran azért nem tudnak eredményesen eljárni, mert a panasz hiányos. Ezért külön felhívta a figyelmet az NHH weboldalán található tájékoztatóra, ahol mindenről részletesen informálják a felhasználókat (például, hogy ne felejtsék el mellékelni a spam fejlécét, hiszen ez alapján lehet azonosítani a küldőt), s elsősorban – az ügy természetéből adódóan – az e-mailen történő bejelentést javasolja (a közeljövőben egyébként, a tervek szerint tavasszal fel fog kerülni a hivatal weboldalára egy formanyomtatvány is, hogy tovább könnyítsék a panaszosok dolgát); a panaszra az NHH nyolc napon belül válaszolni fog. A hivatal honlapján olvasható egy olyan tájékoztató is, amely az alapfogalmakról és a lehetséges megelőzésről ad információkat.

Azóta történt

Előzmények