Hirdetés

Sokat segíthet a Google AI technológiája a mellrák szűrűsében

A mammográfiás eredmények kiértékelésében vehetne részt a gép, nem is haszontalanul.

A mesterséges intelligencia egyik fő felhasználási területe az orvostudomány lehet, ugyanis a leletek kiértékelésénél nagy segítséget adhat az orvosok számára. Ennél is lényegesebben a szűrővizsgálatok, amelyekkel bizonyos problémákat még korai szakaszban felderíthetők, és ezáltal jó eséllyel kezelhetők is. Nem véletlen, hogy számos felhívás van például a mellrák megelőzésére, amely főleg a nőket érinti, de a férfiaknál is kialakulhat, csak éppen jóval ritkábban.

A mellrák szűrésére a mammográfia a jelenlegi legjobb módszer, de közel sem hibátlan, ugyanis az egyes statisztikák alapján öt problémás esetből egyet nem vesznek észre az orvosok. Ezek az úgynevezett fals negatív eredmények, ahol a páciens valójában rendelkezik valamilyen esetlegesen káros elváltozással, de az sajnos a vizsgálat ellenére is átcsusszant a szűrőn. Ennél kisebb problémát jelentenek a fals pozitív esetek, amikor az előbbi ellentettje történik, vagyis a vizsgálat alapján elváltozást állapítottak meg az orvosok, de valójában nincs semmi problémája az érintett személynek. Ez nyilván a lelki megterhelésen kívül nagyobb gondot nem okoz, hiszen a további vizsgálatokból ki fog derülni, hogy minden rendben van, de értelemszerűen addig a betegnek hitt páciens szorong, illetve az egészségügyet is feleslegesen terheli. A jelenlegi adatok szerint a szűrésre rendszeresen járó nők fele kap legalább egy fals pozitív eredményt egy tíz éves perióduson túl.

Látható tehát, hogy van hova javulni, a problémát pedig a diagnosztika jelenti, amelyben a legjobb felkészültség ellenére is benne van a hibázás lehetősége. A Google éppen ezért vizsgálja a mammográfiai szűrések mesterséges intelligenciával való kiegészítésének lehetőségét. A cég 15 000 darab USA-ból származó, illetve 76 000, Egyesült Királyságból válogatott minta alapján tréningeltek egy olyan neuronhálót, amely potenciálisan képes felismerni az új felvételeken az elváltozások jelenlétét. Ezt harmincezer mintán tesztelték, amelyek nem voltak részei a tréning szakasznak, és kiderült, hogy a mesterséges intelligencia lényegében hatékonyabb az orvosoknál.

Az USA-ból származó tesztmintáknál az AI 5,7%-kal kevesebb fals pozitív esetet generált, de ami ennél is fontosabb, hogy a fals negatív eredmények száma 9,4%-kal csökkent, vagyis a gép jóval több olyan elváltozást vett észre, amit az orvosok nem láttak, miközben jelen voltak a leleten.

Az Egyesült Királyság egészségügyét a gép csak alig múlta felül, ami annak köszönhető, hogy itt legalább kép orvosnak látnia kell az eredményeket, így a kiértékelés is hatékonyabb. Ettől függetlenül az AI 1,2%-kal kevesebb fals pozitív esetet generált, míg a fals negatív eredmények száma 2,7%-kal csökkent, vagyis a Google által tréningelt neuronháló előnye egyértelműen ott van.

A Google még egy hat fős orvoscsoportot is felállított, hogy összemérjék a tudásukat a gépel szemben, amelyhez 500 lelet szolgáltatta az alapot, és a mesterséges intelligencia ismét jobban vizsgázott. Nem egy olyan elváltozást vet észre a gép, amit mind a hat orvos elvétett, de egy esetben a csődöt mondott az AI, ugyanis nem figyelt fel egy rákos eredményre, amit az orvosok viszont észrevettek.

A lényeg persze nem a gép és az ember versenye, ez csak a mesterséges intelligencia hatékonyságának ellenőrzésére szolgál. A valóságban az AI kiegészítené az orvost, vagyis ember és gép egyszerre dönthetne arról, hogy a lelet mit mutat. Az előzetes eredmények kétségtelenül biztatók, de még rengeteg teszt van hátra, ugyanis az aktuális minták egyetlen mammográfiai eszközből származnak, így a jövőben ellenőrizni kell azt is, hogy más típusú készülékekre hogyan reagál a tréningelt neuronháló.