Az SAP közel négy éve jelentette be a HANA-t (High Performance Analytic Appliance), aminek keretében a lehető legminimálisabbra próbálják leszorítani a hagyományos háttértárak használatát. Az in-memory, azaz memórián belül tartott adatok technológiája a nagy adatbázisok esetében a korábbihoz képest drasztikus sebességnövekedést ért el, tavaly a vállalat egy DNS-analízist hozott fel példaként, amivel a háttértár-alapú rendszerek 2 nap alatt végeztek, míg a HANA-nak ehhez csupán 1 percre volt szüksége. A világ legnagyobb, üzleti alkalmazásokat és szolgáltatásokat fejlesztő vállalat mára legtöbb SaaS termékét (szoftver mint szolgáltatás, software as a service) HANA alapokra mozgatta, és Jim Hagemann-Snabe tavaly év végén egy befektetői konferencián hangsúlyozta, hogy az SAP a felhőalapú szolgáltatások vártnál gyorsabb vállalati adaptációja miatt kiemelt figyelmet szentel majd ennek a területnek. Nem csoda, a cég rövid távon hajlandó vállalni az ezzel járó költségeket, hiszen a tavalyi 750 millió eurós bevétel után 2015-re már 2 milliárdot várnak a felhőalapú termékeiktől.
Ahogy korábban, az idei CeBIT-ről szóló cikkünkben már említettük, a kiállítás jelszava a datability (a big data és a felelősségteljes adatkezelés kombinációjából létrehozott kifejezés) volt, az SAP szerint viszont ennél többre van szükség, és a nagy adatbázisokat ideje okos és valós idejű adatbázisokkal felváltani, hiszen az elmúlt 25 évben talán most először nincsenek hardveres korlátok, a nyers teljesítmény adott, ennek kihasználásához viszont megfelelő szoftveres réteg szükséges.
Az SAP Hannoverben nem az általában megszokott – és nem túl izgalmas vagy látványos – vállalati demó mellett döntött, hanem jóval érdekesebb példával illusztrálta a HANA képességeit. A bemutatón Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit miniszterelnök és Oliver Bierhoff, a német futballválogatott igazgatója és Jim Hagemann-Snabe, az SAP társvezérigazgatója mutatott be egy olyan fejlesztést, amit a német csapat már az idei világbajnokságon is használni fog. A rendszer valós időben, egy adott mérkőzés alatt képes megmutatni minden olyan információt a játékosokról és a játékról, amit eddig csak utólag és hosszas elemzést követően lehetett megtekinteni. A demó elég meggyőző volt, a rendszer tényleg minden – a fejlesztés szakaszában szükségesnek ítélt- adatot azonnal és érthetően tálalt, ha pedig csak egy-egy játékosról kellett információ, elég volt rábökni a képernyőn, és máris megjelent egy sor csak rá vonatkozó adat.
Hagemann-Snabe elmondta, hogy bár az SAP-nak eddig kevés köze volt a sporthoz, de a technológia fejlődésével mára egyértelművé vált, hogy a jövőben a versenysport területén is aktívan fogják használni azokat a megoldásokat (nagyteljesítményű és valós idejű adatbázisok, érzékelők, analitikai módszerek), amik jelenleg még inkább a vállalati szektor sajátjai. Egy nagy kivétel és egyben példa persze már most is akad, ez pedig a Forma-1, ahol autónként mintegy 120 érzékelő által közvetített adatfolyamból dolgozik a 20 ezer különböző eshetőséget folyamatosan elemző HANA alapú rendszer. Persze a bemutató alapjául nem egy éppen folyó mérkőzés szolgált, hanem egy korábbi német-angol találkozó, ami alapot adott egy kis viccelődésre is: Bierhoff a funkciók bemutatása közben rábökött egy német, majd egy angol játékosra, és megjegyezte James Cameronnak, hogy az angol bizony kevesebbet futott. A focirajongók körében mai napig népszerű szakember később azt is elmondta, hogy a mostani játékosok nagyon sokat kérdeznek, folyamatosan szeretnének minél több információt magukról és ellenfeleikről is, és reményei szerint a FIFA nem fogja útját állni a fejlett technológia használatának a pálya mellett – és talán a pályán is, ugyanis Bierhoff szerint a viselhető érzékelők is el fognak terjedni, a kérdés csak az, hogy mikor.
Az SAP szerint a Dolgok Internete a következő években nagyon gyorsan válik majd koncepcióból valósággá, a vállalat 2020-ra 50 milliárd (!) egymással valamilyen módon kapcsolatban álló érzékelővel számol. Hagemann-Snabe azt is elmondta, hogy véleménye szerint akik nem állnak át oszlopalapú adatbázisokra és in-memory technológiára (újságírói kérdésre példaként a Teradatát említette), azok „nagyon nehéz” évek elé néznek, e kettő nélkül ugyanis a nagy adatbázis csak teher. „Egy vállalaton belül egy adatot csak egyszer szabadna tárolni” – mondta.
A felhőpiac alakulásával kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta, hogy a vállalati szektorban a a HR, a pénzügy, az értékesítési funkciók ”felhősítése” a jellemző, és lesz is még a következő 4-5 év során. Hozzátette, hogy az adatbázis-technológia, üzleti analitika fejlődésével lényegében minden iparág IT-iparággá válik, mert ma már az „adat az egyik legfontosabb vagyontárgy”.
