Egyelőre törvényi felhatalmazás nélkül számlákat küldött a helyi internetszolgáltatóknak a határozott fellépéséről ismert belga közös jogkezelő, a SABAM. A szervezet a szolgáltatás havi díjának 3,4 százalékára rúgó, átlagosan 1 euró összegű szerzői jogdíjat kér előfizetőnként a távközlési vállalatoktól.
A SABAM közleménye rámutat: az internetszolgáltatók jelentős bevételhez jutnak a hálózatukon forgalmazott jogvédett alkotásoknak köszönhetően. A szervezet szerint ez a szerzői jogi törvény alapján kereskedelmi célú „nyilvánossághoz közvetítésnek” minősül, ami után jogdíjat kell fizetni – ahogy például rádiók és a kábeltévé-szolgáltatók is teszik. A jogdíj összege az utóbbiak esetében is az előfizetési díjak 3,4 százaléka Belgiumban.
A szervezet a díj bevezetéséről egyeztetett az internetszolgáltatókkal, de a megbeszélések eredménytelenül zárultak. A SABAM ezt követően döntött arról, hogy egyoldalúan bevezeti az átalánydíjat, bízva abban, hogy a cégek fizetni fognak, és nem terhelik majd rá a fogyasztókra az összeget. A jogdíj nem legalizálja az online kalózkodást – hangsúlyozza a közlemény.
Nálunk is opció
Magyarországon évek óta újra és újra felvetődik egy, a belga zöldek által javasolthoz hasonló „letöltési adó” bevezetésének ötlete, de eddig egyetlen alkalommal sem kapott kellő támogatást, noha erre a lehetőségre a jogvédő szervezetek a mai napig a fájlcsereprobléma egyik lehetséges megoldásaként tekintenek.
Belgiumban törvényjavaslatok szintjén több megoldás merült fel a jogvédett tartalmak internetes forgalmának visszaszorítására. Többek között szóba került a Franciaországban bevezetett fokozatos válasz egy engedékenyebb válfaja, mely az internet-hozzáférés megszüntetése helyett annak lassításával szankcionálná a notórius fájlcserélőket, míg a zöldek kulturális átalánydíjjal szeretnék legalizálni a letöltéseket.
Ez utóbbi elképzelés annyiban eltér a SABAM most gyakorlatba átültetett elképzelésétől, hogy az üreshordozó-díjhoz hasonlóan a magáncélú másolásért – jelen esetben internetes letöltésért – nyújtana részleges kompenzációt a jogtulajdonosoknak. A közös jogkezelő által kiszámlázott díj esetében erről nincs szó, csupán a szolgáltatók által megvalósított nyilvánossághoz történő közvetítés ellentételezéséről.
A szolgáltatók szerint az egyoldalú döntést a törvény nem támasztja alá, az a SABAM törvényértelmezését tükrözi csupán. A cégek válaszul azt hangsúlyozták: ők inkább a legális zeneszolgáltatások számának bővítését tartják célravezetőnek.
