A Rubik-kocka nem lehet védjegy

A bíróság szerint hiba volt 1999-ben térbeli védjegyként lajtsromozni.

Egy furcsa és igen régen húzódó ügyben hirdetett ki ítéletet az Európai Unió Törvényszéke tegnap.

Hirdetés

Az ügy alapja, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) a többek között a „Rubik-kockához” kapcsolódó szellemi tulajdonjogokat kezelő Seven Towns brit gazdasági társaság kérelmére 1999-ben „háromdimenziós kirakójátékok” vonatkozásában európai uniós térbeli védjegyként lajstromozta az alábbi kockaformát:

Rubik-kocka

[+]

2006-ban a Simba Toys német játékgyártó cég többek között azzal az indokkal kérte az EUIPO-tól a térbeli védjegy törlését, hogy az az elforgathatóságára irányuló műszaki megoldást foglal magában, az ilyen műszaki megoldás pedig csak szabadalomként lajstromoztatható, védjegyként nem.

Miután az EUIPO elutasította a kérelmét, a Simba Toys az EUIPO határozatának hatályon kívül helyezésére irányuló keresettel fordult az Európai Unió Törvényszékéhez. A Törvényszék 2014. november 25-i ítéletével azzal az indokolással utasította el a Simba Toys keresetét, hogy a szóban forgó kockaforma nem tartalmaz olyan műszaki funkciót, amely akadályát képezné a védjegyként történő lajstromozhatóságának. A Törvényszék közelebbről azt állapította meg, hogy a Rubik-kockára jellemzőműszaki megoldás nem az adott forma jellemzőiből, hanem inkább a kocka belső, szabad szemmel nem látható mechanizmusából következik.

Fellebbezés után tovább folytatódott az igen nyakatekert magyarázatokat hozó eljárássorozat, melyben aztán az Európai Bíróság a Simba Toys keresete mellé állt, s végül az EUIPO – arra alapozva, hogy az európai uniós védjegyről szóló rendelet nem teszi lehetővé az olyan forma lajstromozását, amelynek alapvető jellemzői a célzott műszaki hatás eléréséhez szükségesek – törölte a lajstromból a védjegyet.

Ezt a döntést viszont megtámadta a Rubik’s Brand Ltd, amely jelenleg a vitatott védjegy jogosultja.

Ebben az ügyben hozott jogértelmezési határozatot tegnap az Európai Unió Törvényszéke, mely kimondja – a meglehetősen bonyolult indoklás nagyobbik részét itt most mellőzve –, hogy „…bár a kocka hat oldalán látható színek különbözősége nem tekinthető a vitatott védjegy alapvető jellemzőjének, a védjegy mindkét, az EUIPO által helyesen alapvetőnek minősített jellemzője szükséges a szóban forgó kockaformával ábrázolt áru által elérni kívántműszaki hatás eléréséhez, és ezért ezt a kockaformát nem lehetett volna európai uniós védjegyként lajstromozni. Következésképpen a Törvényszék helyben hagyja a megtámadott határozatot és elutasítja a Rubik’s Brand keresetét.”

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

  • 1976. október 28.

    E napon tették közzé a RU0158 ügyiratszámú „Térbeli logikai játék” című szabadalmi bejelentést, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált „bűvös kocka” vagy „Rubik-kocka” néven. Az ekkor nyilvánosságra jutott találmány feltalálója ifj. Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13.) építész, tervező, feltaláló.

Előzmények