Mostantól 3D-ben is megtekinthető az emberiség egyik legfontosabb kultúrkincse

Tudományos szenzációnak semmiképp nem mondható, még különlegességnek sem, ugyanakkor egy pártolandó törekvés jelenik meg a British Museum lépésében.

Akit valaha is érdekelt legalább minimális szinten a történelem, a régészet, annak nem kell bemutatni az egyik legfontosabb ókori emlékünket, a rosettai követ, amely bár töredékes, a háromnyelvű felirat miatt lehetőséget nyújtott 1822-ben és 1823-ban a francia Jean-François Champollion és az angol Thomas Young számára, hogy megfejtsék az addig olvashatatlannak számító hieroglifák rejtélyét, így felmérhetetlen értékű és becsű kulturális információtömeghez juttatták az emberiséget.

A követ a British Museum őrzi Londonban, rajzokon, fotókon és filmeken bárki számára elérhető, ám mostantól a múzeum egy régóta folyó projektje keretében kiváló minőségű 3D-s változatban is hozzáférhető. Ez elsősorban az élményt jelenti, mivel maga a kő már eddig is látható volt bárki számára a múzeum meglátogatása nélkül is nagy felbontású felvételeken az interneten, ugyanakkor fontos állomása a múzeum digitális törekvéseinek.

A kő megtalálásának, sorsának és az írás megfejtésének izgalmas történetéről számtalan magyar nyelvű forrás is rendelkezésre áll az interneten, a mostani eseményben nem is ez a fontos. Hanem az, melyet egy kiváló magyar szakember már több évtizede, az internet hőskorában megállapított: a digitalizált világban a médiumváltás miatt csak azok a kulturális örökségek töltik be funkciójukat, maradnak fenn a közös emlékezetben, melyek megkapják digitalizált változatukat is, a többi „láthatatlan”, így hatástalan marad.

Ráadásul a digitalizáció a múzeumok egy nagy problémáját is megoldja: a világon mindenütt gond az, hogy a gyűjtemények elenyésző töredékét lehet a nyilvánosság elé bocsátani, egyszerűen azért, mert szűkös a hely, a kiállítótér. A legtöbb értékőrző helyen a felhalmozott kultúrkincsek java soha nem lát napvilágot, mivel a fizikai korlátok miatt nincs mód a nagyközönség, de még a kutatói közösség számára sem prezentálni őket, ezért évtizedeken át porosodnak a raktárakban, ahol az állagmegóvás hiányosságai miatt akár tönkre is mehetnek.

A British Museumban is tudják ezt, de ők léptek.

Azóta történt

Előzmények