Julia Reda, az Európai Parlament német képviselője 2015. január 14-ei dátummal tette közzé jelentését, melyben az Információs társadalmi (InfoSoc) irányelv reformjával kapcsolatos megállapításait foglalta össze. A jelentésről Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Összehasonlító Jogi Intézetének docense készített kivonatot blogjában, az alábbiakban ebblől idézünk.

Reda, aki a német Kalózpárt tagjaként került be az EP-be, jelentését azt követően készítette el, hogy az Európai Bizottság konzultációt hirdetett a tárgykörben, melyre több mint 9500 válasz érkezett. A válaszok 58,7%-át végfelhasználók adták, és a jelentés ezeknek a véleményeknek a szintézisét adja.

A jelentés indokolása szerint elsődlegesen azért érett meg az idő a reformra, mert az InfoSoc irányelv által elérni célzott harmonizáció épp a visszájára sült el, a tagállami szerzői jogok sok szempontból jelentősebb eltéréseket mutatnak, mint 2001-et megelőzően. Ez különösen igaz Reda szerint a korlátozások és kivételek vonatkozásában, ahol egy kivétellel minden előírás implementálása opcionális jellegű. Egy másik jogpolitikai érvként hozza a képviselő asszony, hogy a társadalom jelentős része bonyolultnak látja, nem érti a szerzői jogot, amely a szabályok legitimációját erősen rontja. A legfontosabb célkitűzésként ezért Reda azt jelölte meg, hogy a különböző érdekcsoportok közötti egyensúlyt újra kell hangolni.

És még egy fontos jogpolitikai indok: a digitális belső piac megteremtése, mely az EU alapvető politikai célkitűzéseinek „digitális vetülete”, a politikus szerint kizárólag egy egységes európai szerzői jogcím (Single European Copyright Title) bevezetésével érhető el.

A fontosabb javaslatok pontokba szedve:

• az egységes európai szerzői jogcím bevezetése
• a közkincs védelme: a szerzői jog által nem védett tartalmak korlátozásmentes hozzáférése, illetve a jogosultak szerzői jogról történő önkéntes lemondásának engedélyezése
• a védelmi idő teljes harmonizálása oly módon, hogy az nem haladhatja meg a Berni Uniós Egyezményben megfogalmazott időtartamot
• a korlátozásoknak és kivételeknek az analóg világgal azonos módon kell a digitális környezetben érvényesülniük
• a korlátozások és kivételek (InfoSoc-irányelv 5. cikk) átültetését kötelezővé kell tenni
• a jelentés továbbá konkrét javaslatokat is tesz az iménti gondolatmenetet követve: a transzformatív/átalakító felhasználások rugalmas kezelése; szabad linkelés rögzítése; a nyilvános helyeken található szerzői művek fotók vagy videó útján történő, magáncélú többszörözése; a karikatúra/paródia kötelező bevezetése, szöveg és adatbányászat lehetővé tétele, a jelenleginél sokkal szélesebb korlátozások és kivételek oktatási célokra, valamint a könyvtáraknak biztosított korlátozások és kivételek szélesítése, különösen az e-haszonkölcsönzés terén
• a jelentés szó szerint kiáll amellett, hogy a korlátozások és kivételek nem akadályozhatók semmilyen hatásos műszaki intézkedés bevezetésével
• a korlátozások és kivételek értelmezésekor „rugalmasságot” kell bevezetni
• nem lehet a korlátozások és kivételek ellentételezéseként törvényi engedélyeket/díjigényeket bevezetni, és definiálni kell a „kár” fogalmát

Az egyes pontok értelmezése, az azokhoz fűzött kommentárok a teljes szövegben, Mezei Péter bejegyzésében olvashatóak.